Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-219

219. országos ülés 1903 magyar népet is. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Elvárta volna az ország a kormánytól és a többségtől, hogy egyidejűleg ezen javaslattal intézkedés történjék törvényhozási utón a katonai szolgálati idő leszállítása érdekében. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) E tekintetben igaz, hogy komoly ellenvetés nincsen és ebbe elvileg ugy látszik, a kormány is beleegyezik. Csakhogy annyi mindenféle ellenvetéssel állnak elő, hogy attól lehet tartani, hogy ez a nagy horderejű kérdés, hogy ha már az ujonczlétszám meg lesz szavazva, el fog veszni a tanulmányozás tengerében. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A legfőbb ellenvetés a katonai szolgálati idő leszállítása ellen az, hogy a katonai szolgálati idő leszállítása elviselhetetlen költségszaporulattal jár. Csakhogy én egyáltalában nem tudom egyszerű polgári eszemmel megérteni, hogy ha a békelétszámot nem emeljük, akkor a szolgálati időnek a leszállitása hogyan okozhat tetemes költségszaporulatot? Hogy ha egy forma marad a béke létszám, akkor a szolgálati időnek a leszállitása semmi esetre sem okozhat elviselhetetlen költségszaporulatot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig a békelétszámot fel akarják önök emelni, akkor ne tessék azt a szolgálati idő leszállításának számlájára irni. Ha minden erőnkkel ellene leszünk a lét szám felemelésének, akkor a szolgálati idő leszállításából az én nézetem szerint mindössze csak annyiban fog költségszaporulat előállani, a mennyiben természetszerűleg a tiszti és altiszti létszám szaporodik. Nincs tehát semmiféle elfogadható akadálya annak, hogy a kétéves szolgálati időre áttérjünk és hogy már most nyomban törvényhozásilag intézkedjünk, hogy a szolgálati idő két évre leszállittassék. Ép ugy nincsen semmiféle törvényes akadálya annak, hogy a közös hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregbe behozassák a magyar állam nyelve szolgálati és vezényleti nyelvnek. Ez az egy tény maga is sokkal nagyobb mérvben fokozná a hadsereg védképességét, mint az ujonczlétszám mérték nélkül való emelése, a mérték nélkül való fegyverkezés. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) A legnagyobb anomália, valóságos képtelenség az, hogy az állam nyel ve, az állam egyik intézményében kénytelen legyen egy idegen nyelv elől meghátrálni. (Ugy van: a szélsöbaloldalon.) Mutasson nekem bárki is olyan államot, a mely ezt eltűrné! Ugyan van-e olyan ország, a melyben büntetést szabjanak arra, a ki az állam nyelvén beszél? Nem valóságos arczulcsapása-e Magyarországnak az a tény, hogy azokat a hadköteleseket, a kik az ellenőrzési szemlén magyar nyelven jelentkeznek, a katonai hatóság megbünteti ? Sehogysem tudom megérteni és azt hiszem, józan észszel nem is értheti meg senki, micsoda nagy állami érdek rejlik abban, hogy a magyar állam nyelve minden alkalommal büntetlenül márczius í-én, szerdán. 317 meggyalázható legyen ? Vagy azt hiszik önök, hogy a hadsereg védképessége fokoz tátik azáltal, ha a magyar állam nyelve lépten-nyomon megaláztatásoknak van kitéve? Hát hogyan atárnak akkor önök öntudatos magyar politikát folytatni? Hiszen akkor nem lehet a magyar államnak kellő tekintélye a nemzetiségi mozgalmakkal szemben! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Talán emlékeznek önök még arra a szomorú esetre, a mely, ha jól emlékszem, Aradon történt néhány évvel ezelőtt. Ott ugyanis, a midőn az ellenőrzési szemlén egy oláh fiu magyar nyelven jelentkezett és a midőn ezért a katonai hatóság azt a jó érzésű oláh fiút több napi elzárásra ítélte, az oláh fiu öngyilkos lett a börtönben. (Nagy mozgás a szélsöbaloldalon.) Ily módon öntudatos magyar nemzeti politikát csinálni nem lehet. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A mit éveken keresztül nagy fáradsággal építünk ezen a téren, azt egy ilyen eset egy pillanat alatt romba dönti (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és évtizedeken át érezteti káros hatását. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tehát kell, hogy a legsürgősebb teendőnk az legyen, hogy a magyar állam nyelvét minden körülmények között feltétlenül belevigyük a hadseregbe, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) s annak uralmát ott intézmények által biztosítsuk. Hiszen az idegen nyelv használata e téren eddig is csak tűrt állapot volt, a mely semmiféle jogos alappal nem birt, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) méltán elvárta volna az ország a kormánytól, hogy egyidejűleg arra nézve is történjék intézkedés, hogy a közös hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben a legénység a magyar zászlóra és a magyar czimerre tegye le az esküt. Kiszámíthatatlan, hogy ez mily nagy mértékben emelné Magyarország tekintélyét és hogy már ezáltal is mily nagy mértékben fokoztatnék a hadsereg védképessége. Elismerik a túloldalon is, hogy sok a kívánni való, de a hangoztatott reformok megvalósítása érdekében mit sem tesznek. A volt nemzeti párt által felállított követelmények is, elismerem, alkalmasak volnának bizonyos mértékig a hadsereg védképességének fokozására. Nem fokozná-e a hadsereg védképességét kimondása annak, hogy a közös hadsereg kiegészitő részét képező magyar hadsereg ezredei Magyarországban helyeztessenek el és hogy csupán magyarul beszélni tudó, magyar állampolgárok lehessenek abban tisztek; nem üdvös, a hadsereg védképességét fokozó reform lenne-e, ha a magyar alkotmányra esküt tennének ? Elvárta volna a nemzet, hogy a magyar honvédség egyidejűleg elláttassák a szükséges tüzérséggel és műszaki csapatokkal, valamint, hogy a katonai fegyelem, a fegyelmi büntetések tekintetéhen is történjék a magyar törvényes állapotnak megfelelő intézkedés, nevezetesen, hogy a humanizmussal ellenkező és a középkor atroczitásaira emlékeztető büntetés nemek, a melyeket a magyar törvények