Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-219

310 219. országos ülés 1903 márczius k-én, szerdán. Kovács Pál: így értelmezik! (Zajjobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: . . , hogy törvénytelenül járjanak el, ez ellen határozottan protestálok, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) mert ha én szarrakat adtam, akkor a törvény adta nekik azokat. A múltkor a magyar-csékei választás alkalmából czitáltam azokat a törvényes rendelkezéseket, a melyeket a törvény megállapított, az ellen azonban igenis tiltakozom és tiltakozni fogok mindig, hogy megvádoljanak mindenkit összesen, nem pedig adatok alapján. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha valaki azt állítja, a mint akkor állították és a mint akkor Szatmári képviselő ur — mert ez volt a magyar-csékei választási vitának genezise — egy interpelláczióban, a melyet hozzám intézett, állította, hogy nem szabad a tisztviselőnek pártgyülésen résztvenni, azt mondottam és azt mondom, hogy ez nem áll, mert ezt a törvény megengedi; neki nem szabad a gyűlést összehívni, neki nem szabad a pártot szervezni, neki nem szabad abba befolyni, de hogy neki a jogait a pártgyülésen ne lehessen gyakorolni, az nem igaz, és azt mondtam, hogy ezt nem szabad állítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Hát ha én szarvakat adtam, akkor a törvény adta a szarvakat, mert én ugyanazt mondtam, a mit a törvény mond és egyebet nem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hanem arra az álláspontra nem helyezkedtem, — azt már a múltkor is mondottam, — hogy mikor egy ellenzéki képviselőjelölt a kerületben megjelenik, ott aztán eltűnjék a kerületből a világon minden, és az a tisztviselő is, a ki a rendet kell, hogy fentartsa a járásában, (Zaj balfelöl.) — nem a választásnál — a ki törvényes kötelességét kell, hogy teljesítse, az is a föld alá bújjék. Hát nem áll az, a mit az előttem szólott t. képviselő ur méltóztatott mondani, vagy az ő előtte szóló, — nem tudom — hogy ugy értelmezik azt, hogy nekik szabad szervezni és vezetni. Ezt nem értelmezhetik ugy, mert határozottan, expressis verbis megmondottam, hogy sem vezetni, sem szervezni nem szabad. Én azt mondottam, hogy szabad résztvenni. Hátha mégis vét ellene valaki, tessék a panaszszal idejönni, és ha én nem szolgáltatok igazságot, akkor tessék vádolni, előbb nem. (Helyeslés jobbról,) Ha az történt, a mit az urak mondanak, hogy a községháza kortestanya volt, vagy a községházánál olyan zászlót tűztek ki, vagy olyan módon alkalmazták a jelvényeket, hogy az a községházában hMatalos részről való állásfoglalás volt egy párt mellett, az nem helyes, azt nem fogom tűrni, de ezt meg kell állapítani. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) De, hogy én a választási elnöknek eljárását revideáljam, a mit az urak kMannak, hogy, a mint Kovács képviselő ur mondotta, én feleletre vonjam az elnököt azért, hogy miért hozta be a bárcza-rendszert, hogy miért választatott igy, vagy ugy, engedelmet kérek, ez csak arra a fogalomzavarra mutat, a melyet talán itt akarnak találni én nálam, de nem találnak, hanem onnan jön. A törvény erre ingerencziát nekem nem ad. Azt mondják, hogy a választási elnök a belügyminiszter alatt áll, hogy az az én orgánumom. Hogy volna az én orgánumom ? Abszolúte nem az, hiszen a curiai biráskodási törvény ép azt vette ki (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) és az uraknak akkor volna igazuk, és akkor volna nagy panaszuk, ha én a választási elnökkel disponálnék. (Ugy van! a jobboldalon.) De ha én adatok alapján arról győződöm meg, hogy akár a központi választmány, akár a választási elnök törvényt szegett, a mi egészen más, akkor igenis nekem előáll az a kötelességem, hogy én megindítsam hMatalból ellene az eljárást. Erre is volt már eset. Én rámutathatok egy esetre, a hol az egész központi választmány ellen indítottam meg az eljárást, megindítottam az elnök ellen és ez a jászberényi eset volt, (Helyeslés a jobboldalon.) csak adataim legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) De az egészen más, mint az urak mondják, hogy alattam állanak azok a választási elnökök és hogy én vagyok felelős azért, hogy hogyan járnak el. Nem vagyok felelős, mert én nem utasítottam őket, ellenkezőleg, utasítottam a központi választmányt, hogy a törvényt tartsa meg (Helyeslés a jobboldalon.) és ha törvényt szeg, akkor indítok ellene eljárást, de hogy én szuperrevíziót gyakoroljak és felelős legyek azért, hogy micsoda rendszer mellett szavaztak, az lehetetlen, mert az teljesen az elnöknek autonóm jogai közé tartozik és ő intézkedik e tekintetben, és csak ha törvényt sért, akkor áll elő az én jogom, a melyet igenis ismerek, a melyet gyakoroltam eddig és gyakorolni fogok a jövőben is. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A curiai bíráskodásról szóló törvényt az én régimém alatt alkotta meg a ház és ezt a kúriai bíráskodásról szóló törvényt vájjon miért alkotta meg? Ázért-e, hogy a kormány hatalmi körét kiterjeszsze, vagy erősítse,? Nem. Hanem azért alkotta meg, hogy garancziákat rakjon le a szabad és tiszta választások iránt. Én vittem keresztül, én alkottam meg ezt a törvényt, s akkor azt, hogy én nem ugy akarok tenni, mint a hogy mondtam, hogy nem tiszta választásokat csinálok, ezt alaposan állítani nem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt egyszer s mindenkorra mesék országába való dolognak állítom és azért azt vissza is utasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A curiai bíráskodásról szóló törvényt nem azért alkottuk meg, hogy itt bíráskodjunk minden egyes választás felett. (Helyeslés jobb felöl.) Az volt épen a czél, hogy a curiai biráskodás által a pártok és a pártok által esetleg befolyásolt állásfoglalásoknak a köréből a választások