Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-208

%08. országos ülés 1903 február 17-én, kedden. 19 lehet, (Helyeslés jobbfélöl. Nagy mozgás a szélső­baloldalon.) Méltóztatnak a kérdésnek politikai oldalát is nagyon feszegetni, és pedig az ellenzék részéről folytonosan nemzeti követelményekről beszélnek. (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Pap Zoltán: A nemzet követeli azokat, t. miniszter ur! (ügy van! Ugy van! a szélső­baloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Várok, m 1 'g lecsillapultak a kedélyek, majd aztán tovább beszélek. Ne méltóztassanak felingerelni magukat. Maradjunk csendesen. (Halljuk! Hall­juk ! jobb felöl.) Hát én erre nézve — azt hiszem 28-ikán — azt mondtam;: a sokat hangoztatott nemzeti követelmények elől a hadügyi kormány­zat nem zárkózott el soha és nem zárkózik el ma sem, addig a határig, a inig azok nem ve­zetnének a közös hadsereg törvényes egységének a megbontására. Ez a hadügyi kormányzat állás­pontja. Gr. Zichy Jenő : Nesze semmi, fogd meg jól! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol van a határ? Zaj. Elnök csenget.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Gróf Zichy Jenő t. képviselő ur eddig más né­zeten volt, most pár hót óta megváltozott. Gr. Zichy Jenő: Ezekkel az ígéretekkel szem­ben, bocsánatot kérek, mindig ezt vallottam. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A nemzeti követelmények érvényesülésére és a kö­zös hadseregben dMó és szabályos német nyelv használatára nézve, azt hiszem, senki preczizeb­ben, jobban és megfelelőbben nem válaszolhat, mint tette azt boldogult idősb gróf Andrássy Gyula 1889. április 5-én, a főrendiházi bizott­ságban tartott beszédében, a mely, fájdalom, hattyúdala volt. Bakonyi Samu: Előbb paritásról beszélt, a mi ott nincs! B, Fejérváry r Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! Én azt hiszem, a t. házban nincsen senki, a ki idősebb gróf Andrássy Gyula életfolyását, működését ismeri és azt állithatná vagy merné állítani, hogy rém lett volna egyike a legelső hazafiaknak. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Madarász József: Ebben a tekintetben nem ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meg kell hajolni nagy tehetsége előtt, meg kell hajolni nagy hazafisäga előtt. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Ő is nagyot botlott főrendi­házi beszédében! Thaly Kálmán: Ne tessék elfelejteni, hogy fel akarták akasztani. Az arczképét fel is akasztották! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagyon üdvös volna, ha megfelelő .utón fel­elevenítenék emlékét a nemzetben is. Önök min­dig a nemzet nevében beszélnek, hát én is beszélek a nemzet nevében. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Azt a beszédet megint fel kell eleveníteni és meg vagyok róla győ­ződve, hogy akkor nagyon kevés t. választó lesz, a ki felül az önök deklamácziójának ! (Derült­ség a jobb- és baloldalon. Felkiáltások a szélső­baloldalon: Meg kell próbálni!) Thaly Kálmán: Ezzel nem megy Temes­várra ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De megyek! Thaly Kálmán: De nem minden választó­kerület Temesvár. Jöjjön Debreczenbe! (Nagy zaj és közbekiáltások a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Pap Zoltán: Nem maradunk adósok! Lengyel Zoltán: Eendre kellene utasítani a minisztert, ne mondjon olyanokat! Elnök: Csendet kérek, t.képviselőház! Arra nézve, hogy kit utasítsak rendre, nem foga­dok el semmiféle utasítást. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ra­kovszky István t. képviselő ur oly vádakkal illette a kormányt és a szabadelvüpártot, a melyeket nem hagyhatok megjegyzés nélkül. A kormány és a szabadelvüpártnak szemére lobbantotta, hogy a nép érdekét semmibe sem veszi, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy a had­sereget a választások alkalmával nyomorult sze­repre kárhoztatja, hogy (Igaz! Ugy vart! a bal- és a szélsöbaloldalon.) sehol a világon nincs, hogy egy és ugyanazon párt 36 esztendeig a hatalmon van. Endrey Gyula: Elég csapás a nemzetre! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: En azt hiszem, t. képviselő urak, hogy a mi állam­férfiaink nagyon jól . és nagyon helyesen csele­kedtek, a midőn azon voltak, hogy állandón maradjon egy párt a hatalom élén, (Derültség a szélsöbaloldalon.) a mely nem ugyan dekla­máczióval, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) nem nagy szavakkal, de kötelességszerüleg szMén hordja az ország, a nemzet érdekét, (Helyeslés jobb­felöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) A parlamen­táris rendszer min alapul? (Egy hang bal­felöl : Állandó miniszteren! Derültség.) A parlamentáris rendszer nemcsak minálunk, de a világ minden országában azon alapszik, hogy a többség kormányoz. (Zaj.) Méltóztassék azon lenni (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ide kommandirozták!) — nem kommandirozták se­hova, ide sem — de méltóztassék azon lenni,hogy a nemzet átlássa azt, hogy önöknek (a néppártra mutatva.) vagy önöknek (a szélsőbaloldalra mu­tatva.) van igazuk! De eddigelé hiu volt min­den erőlködésük és hiu is marad. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Méltóz­tassék engem tényekkel megczáfolni, de addig, mig csak beszélnek, hiába. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! 3*

Next

/
Thumbnails
Contents