Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

238 216. országos ülés 1903 , határidő-üzletet törvényes utón rendezze, vagy a batári dó'-üzletre vonatkozólag törvényt terjesz­szen be, talán ahhoz hozzájárulnánk. De ehhez a határozati javaslathoz, a hol a határidő-üzlet eltörlésére kíván a kormánytól törvényjavaslatot, két okból nem járulhatok hozzá. Mind a kettő objektív ok és mind a két okból ellenzem ezt a határozati javaslatot. Az első ok az, hogy a határidő-üzletet, sem fedezetlen, sem általában határidő-üzletet eddig sehol sem sikerült meghatározni. A német törvény megkisérlette, de nem volt képes, hanem a biró belátására bizta, hogy szubjektív indokok alap­ján keresse a határidő-üzletnek helyes, vagy nem helyesen megkötött voltát. Rakovszky István: Ez helyes! Hieronymi Károly: Rakovszky István t. kép­viselő ur ezt helyesnek találja, csakhogy épen a németek, a kik ezt a törvényt megcsinálták, már meggyőződtek róla, hogy ez nem helyes, először a publikum szempontjából, és még ke­vésbé helyes a bíróság szempontjából. És nagyon általános és sok a panasz, hogy ennek a kér­désnek ilynemű rendezése, hogy t. i. a biró szubjektív, egyéni kritériumokból Ítélhesse meg, hogy ez a cselekmény, ez a határidőüzlet tilos-e, vagy nem, veszedelmes, helytelen, és a jogbiz­tonságot a legnagyobb mértékben veszélyeztető intézkedés. Ez az első szempont. A második az, hogy eddig mindenütt, a hol a határidőüzletet eltiltották, ez az intéz­kedés teljesen hatálytalannak bizonyult. A kereskedés és az üzlet, a mennyiben szük­sége van arra, talál mindig módokat, más utón, más formák között, hogy ezeket az ügyle­teket megköthesse. Mert akármilyen nagy ha­talma legyen egy törvényhozásnak és az állam­nak, az élet szükségletei mindig erősebbek, és az élet szükségletei mindig keresztültörnek azokon a törvényhozási intézkedéseken, a melyek az élet, különösen a gazdasági élet jelenségeit természetellenesen befolyásolni akarják. Mert, t. képviselőház, hogy ilyenforma intéz­kedésre szüksége van ma a kereskedésnek és az iparnak, hisz azt a legegyszerűbb gazdasági ügyek lebonyolítása is mutatja. Ha pl. teszem azt, egy malom el akar adni lisztet megrende­lésre bizonyos határidőre, azt ma. mikor a konkurrenczia folytán a haszon, a mely neki a liszt gyártásából jut, nagyon csekély, nem teheti máskép, mintha magának a liszt előállítására szükséges búzának szállítására nézve biztosí­tékot szerez, Ezt pedig máskép, mint határidő­üzlet utján, nem lehet. A mi aztán azt a distinkcziót illeti, hogy fe­dezett és fedezetlen határidő-üzlet, azt hiszem, az nem helyesen jelöli meg azt, a mit az urak maguk is kMannak. Mert abban, hogy gazdák, gazda­tisztek, a börzére nem való emberek határidő­üzleteket ne kössenek, úgynevezett slusszokat csináljanak, én az urakkal teljesen egyetértek; ebruár 28-án, szombaton. és nem ismerek elég szigorú törvényhozási intéz­kedést, a melyhez hozzá ne járulnék, hogy ezek a nem hMatott emberek efféle börzeügyle­tektől, a melyeken ők sohasem nyernek, hanem mindig csak vesztenek, távoltartassanak. (Zaj.) De ez nem érinti a komoly üzletet, a mely azért, hogy fedezetlen, még mindig komoly üzleti czélból volt köthető. Ha tanácskozni fogunk azon, hogyan lehet a határidő-üzletből kizárni mindazokat, a kik arra hMatva nincsenek, a kik azt csak mint lotteriát használják, a kik abból meggazdagodni akarnak, ha méltóztatnak majd erre módokat keresni, én az uraknak munkatársul szívesen kí­nálkozom. De egészen más, ha azt mondják, hogy töröljük el a határidő-üzletet, és egészen más az, visszatartani azokat az illetéktelen ele­meket, a kik ebbe a dologba beleelegyednek és a kik tulajdonkép az egész intézményt, a mely meg­győződésem szerint gazdaságilag szükséges és hasznos, beavatkozásuk által diszkreditálják. Ezek azok az okok, a melyekért én a határozati ja­vaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Elnök: Miután az ülés elején azt méltóz­tattak határozni, hogy két órakor fogunk a z interpellácziókra áttérni, mert négy interpellá" czió van. azon kérdést vagyok bátor feltenni; kMánják-e, hogy e kérvények tárgyalása folytat­tassék és befejeztessék? (.Felkiáltások: Igen! Nem!) Megjegyzem, hogy még több szónok van felírva, ugy, hogy semmi körülmények közt sem kerülnénk akkor az interpellácziókra. Én tehát javaslom a t. háznak, hogy ezen kérdés tárgya­lásának folytatását, valamint a többi kérvények tárgyalását a legközelebbi szombatra tegye át. (Helyeslés.) Egyúttal méltóztassék belenyugodni, hogy most az interpellácziókra áttérjünk. (He­lyeslés.) De mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, van szerencsém a t. háznak a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag javaslatot tenni és pedig a hétfőn reggel 10 órakor kezdődő ülés napirendjére a mai ülés napirendjére kitűzött két törvényjavaslat tárgyalásának folytatása tűzetnék ki. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Akkor ezt hatá­rozatként kimondom. Most pedig áttérünk az interpellácziókra; először Vázsonyi Vilmos képviselő ur fog inter­pellálni. Vázsonyi Vilmos: T.képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az államvasuti tisztviselők fizetés­javitása tárgyában interpellácziót jelentettem be. Nem akarok az állami tisztviselők mozgal­mának hibájába esni, abba a hibába t. i., hogy a tisztviselőknek egyik kategóriája a maga helyzetét a tisztviselők másik kategóriájának rovására akarja megjavítani. Ez a tisztviselők mozgalmának . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak ! (Felkiáltások a baloldalon: Halljiűc! Halljuk !)

Next

/
Thumbnails
Contents