Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

216. országos ülés 1903 február 28-án, szombaton. 233 is vetnek, de regulárisán lopnak, vénségükre pedig megint koldulnak, és ha meghalnak, ak­kor a község költségén temettetnek el. Azt mondhatná valami nagy bölcs ember, erre, a mit én elmondtam, hogy ez inhumánus lenne. Hát humánusabb dolog-e az, ha lopnak, rabolnak, gyilkolnak és igy élnek? Nem huma­nitás-e az, ha azokat a gyermekeket odateszik a lelenczházba, és becsületes emberekké, hon­leányokká nevelik őket, vagy katonákat nevel­nek belőlük, hogy a magvuk pusztuljon ? Más módon nem lesz ezeknek az ankétezéseknek ered­ménye, t. ház, csak eképen. (Halljuk! Halljuk!) Kérem tehát a t. házat, hogy méltóztassék mindezeket minél előbb keresztülvinni. (Helyes­lés a szélsöbaloldahn.) Elnök: A földmMelésügyi miniszter ur kMan szólani. Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: T. ház! A földmMelési tárcza szempontjából is azon kérdés, a mely jelenleg tanácskozás tár­gyát képezi, igen fontos; mert a czigánykóbor­lás alatt épen a mezőgazdák szenvednek leg­többet, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és e sze­rint a mezőgazdák tudják és érzik azt legjob­ban, hogy mennyi visszássággal jár ezen kóborlás megengedése, azonban méltóztassanak meggyő­ződve lenni, hogy a belügyminisztérium vezetésével megbizott miniszterelnök ur a legélénkebben érdek­lődik ezen ügy megoldása iránt. (Felkiáltások, a szélsőbaloldalon: Tanulmányozza már ?)Bizonyítja ezt az a tanácskozás, mely a belügyminisztériumban e tárgyban megtartatott (Igaz! Ugy van! jobb­e's balfelül.) és mMel nekem is kötelességem volt ezen tanácskozás menetét figyelemmel kisérni, én biztosithatom a t. házat, hogy azon tanács­kozáson igen számos gyakorlati értékű eszme merült fel és ezen tanácskozás igenis alkalmas arra, hogy anyagot szolgáltasson egy megfelelő törvényjavaslat elkészítésére. (Felkiáltások bal­felöl: Csak látnók már!) Az ügy azonban nem oly könnyű, mint azt Gabányi Miklós t. kép­viselő ur gondolja. Annak megoldása igen sok más kérdéssel kapcsolatos, annak megoldásához más minisztériumok is kell, hogy hozzászólja­nak. Csak arra utalok, hogy sokkal előhala­dottabb államok is, mint a mi országunk, még eddig nem találtak módot, hogy ezen czígány­kóborlásokat hathatósan megakadályozni tudják. Pozsgay Miklós: Legyünk egyszer mi is okosabbak! Csináljuk meg mi előbb ! Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: A belügyminisztérium vezetésével megbizott mi­niszterelnöknek nincs szüksége arra, hogy meg­sürgettessék, mert ő teljes tudatában van annak, hogy ezen ügy mielőbbi sürgős megoldást igényel és arról az ő nevében is biztosithatom a t. házat, hogy semmi sem fog elmulasztatni, a mi ezen ügy megoldását siettetni alkalmas; addig is pedig, inig ezen ügy törvényhozási megoldása lehetséges volna, adminisztratív utón megtör­ténnek azok az intézkedések, a melyek szüksé­KÉPVH. SAPLÓ. 1901 — 1906. XII. KÖTET. gesek^és a melyek lehetségesek. (Helyeslés jobb­felöl.) Kérem a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: KMan a t. ház tagjai közül még valaki szólani? (Nem!) A mennyiben senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozat­hozatal. Első sorban akkép fogom feltenni a t. háznak a kérdést, elfogadja-e a kérvényi bizott­ság javaslatát szemben Kubik Béla képviselő ur határozati javaslatával ? A határozati javaslat fel fog olvastatni. Rátkay László jegyző (olvassa): »A kérvé­nyek adassanak ki a belügyminisztériumnak azzal, hogy sürgősen tegyen jelentést, mikor fog a törvényjavaslat beterjesztetnie Elnök: Kérem tehát a t. ház azon tagjait, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak folállani. (Megtörténik.) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadván. Kubik Béla képviselő ur határozati javaslata elesik. Dedovics György jegyző (olvassa): Az Apatin­ker. r.-kath., a Szt. Miklós ker. gör.-kath., a Tapolcza ker. r.-kath. és a Kis-Komárom ker. r, kath. tanítóegyesület; a letenyei, mocsonoki és veszprémvidéki ker. r. kath, tanítóegyesületek, az Esztergom járási, Següsd ker., Várgede kis­honti és az Udvard esp. ker. r. kath. tanító­egyesületek kérvénye. Tárgyuk: az országos ta­nítói nyugdíjtörvény méltányos módosítása. Daróczy Aladár, a kérvényi bizottság elő­adója : A szóban forgó kérvények az országos tanítói nyugdíjtörvény méltányos módosítása iránt nyújtattak be a képviselőházhoz. Ezen kór­vényeket a kérvényi bizottság ép ugy, mint az előző cziklusban benyújtott kérvényeket a vallás­os közoktatásügyi, valamint a pénzügyi minisz­ter uraknak javasolja kiadatni. Rátkay László jegyző: Csernoch János! Csernoch János: T. képviselőház! Tekintet­tel egyrészt arra, hogy a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur több alkalommal, midőn ha­sonló kérvények a ház előtt tárgyaltattak, ki­jelentette, hogy a tanítói nyugdíjügynek rendezése az ő szMén fekszik, és hogy ezen kérdéssel fog­lalkozik ; tekintettel továbbá arra, hogy most van kiosztva a ház tagjai közt a tanítói nyug­dijalapnak mathematikai mérlege és azon alka­lommal, midőn ezt a mathematikai mórleget tárgyalni fogjuk, lehet a kérdéshez alaposan hozzászólni, abból a szempontból is, vájjon az alap megbírj a-e a további terheket, vagy pedig ismét nagyobb állami segélyre lesz szüksége; mondom, tekintettel mindezekre, nem akarok e kérdésre a mai napon bővebben kiterjeszkedni, hanem ismételve kérem a t. kultuszminiszter urat. hogy ezt a kérdést tanulmányozván, e tanulmányozást mielőbb befejezze és a ház elé terjeszszen e tekintetben jelentést, hogy miképen és hogyan szándékozik a tanítók nyugdiját ren­dezni. Különben pedig a bizottság javaslatát, el­fogadom. 30

Next

/
Thumbnails
Contents