Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-208

208. országos ülés 1903 február 17-én, kedden. 17 Barta Ödön: Majd a delegáczióban, zárt ajtók mögött, megmondják! (ügy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon és felkiáltások: Tessék bemenni!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tessék bemenni! Ott mindent megtudnak! A legnagyobb titkokat is! {Zaja szélsobaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. Pap Zoltán: Ott nem vagyunk kíváncsiak semmire, itt akarunk megtudni mindent! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Bakonyi képviselő ur szintén a maga módja szerint csoportositotta . . . Bakonyi Samu: Természetes, hogy a magam módja szerint! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: . . . nem szemrehányáskép mondom. Mindenkinek meg van engedve a maga módja szerint... {Felkiáltások a szélsobaloldalon: Dicséretére válik!) Pap Zoltán: Elviseljük a szemrehányást Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mondom, Bakonyi képviselő ur a maga módja szerint csojx>rtositotta, összeállította a költségeket és azt mondta, hogy az arány, a melyben a véderó're fordított költségek az állami összköltségekhez állanak, nálunk a legnagyobb. Hát, bocsánatot kérek, ezek a számok nagyon türelmesek, valamint a papír is türelmes. Artim Mihály: Valamint a magyar nemzet is türelmes! (Ugy van! Igaz! a szélsobaloldalon és a néppárton.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: És a miniszter még türelmesebb! (Derültség.) A rendszer, a mi a különböző államokban dMik, nem egyforma. Kubik Béla: Itt a leggonoszabbak egyike! (Igaz! ügy van! a szélsobaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. Az lehet! Azért, mert Kubik Béla nagyon sokszor közbeszól, természetes, fél a kormány, (Derültség a jobboldalon.) tehát lehetséges. Endrey Gyula: Többet szólt közbe a miniszter ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mert, t. képviselőház, más államokban nagyon sok olyan költség, a mely nálunk a költségvetésben benne van, elesik; mint, teszem azt, Németországban a nyugdijak egyáltalában nem szerepelnek, mert azoknak külön alapjuk van. Igen sok államban a tartományok, a városok, a községek hozzájárulnak a kiadásokhoz és ezen költségek, a melyeket ezen összegek reprezentálnak, kifejezést sem nyernek az állami költségvetésben. Tehát egy kaptafára húzni ezeket a költségeket mind nem lehet. Hiszen majdnem lehetetlenség a dolgokat ugy összeállítani, hogy egész biztos képet nyújtson e részben a költségvetés. Hanem én — ha méltóztatnak parancsolni — szolgálok más adatokkal, a melyek hMatalosak, teljesek, meghízhatok. (Ralijuk! Ralijuk!) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. Xn. KÖTET. Endrey Gyula: A bécsi kabinet-irodából! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Micsoda? Az Endrey ur irodájából nem kerültek ki; akkor nem lennének megbízhatók. Ha összehasonlítjuk az 1902-ik évi hadi kiadásokat az utolsó népszámlálási adatokkal, a következő képet kapjuk. (Halljuk! Ralijuk!) Az összes katonai térbeliből esik minden egyes lakosra Francziaországban 25'9 korona, Németországban 18'4 korona, Olaszországban 10'7 korona, Oroszországban 8'4 korona, AusztriaMagyarországban 9'6 korona. Ebből méltóztatnak látni, hogy Oroszországot kMéve nálunk esik a legkisebb összeg egy lakosra. Gabányi Miklós: Én Tamás vagvok benne! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ha nem hiszik, nem tehetek róla. Én a hMatalos adatokat adom elő kötelességszerűen. (Élénkhelyeslés jobbról.) Nézzük meg most a véradó nagyságát és vizsgáljuk, hogyan viszonylik az ujonczjutalék a lakosság számához. Francziaországban az ujonczjutalék évenkint 230.000, a miből pro mille esik 6, Németországban az ujonczjutalék 269.000, a miből pro mille esik 4"8, Olaszországban az ujonczjutalék 99.000, a miből pro mille esik 3, Oroszországban az ujonczjutalék 335.000, a miből pro mille esik 2'5. Csak ugy mellesleg említem fel, hogy Oroszországban ugy a kiadásokra nézve, mint pedig az ujonczlétszámra nézve az arány sokkal kedvezőbbnek mutatkozik, még pedig azért, mert ott nem szorultak az egész lakosság igénybe vételére, a mennyiben ott 129 millió a lakosok száma. Ezekkel szemben nálunk beleértve a két honvédségst is, az ujonczjutalék 126.000, a miből pro mille esik a lakosságra 2'7. A most proponált ujonczlétszám felemelése következtében ez annyiban változik meg, hogy pro mille lesz 2'8. Oroszországot kMéve tehát még mindig nálunk legalacsonyabb az arány. Nézzük már most a tényleges békelétszámot és hasonlítsuk azt össze szintén az összlakosság számával. Francziaországban a békelétszám 563.000, a miből pro mille esik 14; Németországban a békelétszám 576.000, a miből pro mille esik 10, Oroszországban 1,190.000 a békelétszám, vagyis 9 százalék, Olaszországban 265.000 a békelétszám, vagyis 8 százalék, minálunk 347.000 a békelétszám, vagyis 7"8 százalék. Ha felemeljük most a ház asztalán levő törvényjavaslat következtében az ujonczjutalékot, akkor 9 százalék lesz nálunk a békelétszám, vagyis épen annyi, mint Oroszországban. (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon.') Barta Ödön: Épen ahhoz hasonlítunk! (Egy hang a szélsobaloldalon: Olyanok is vagyunk!) Eitner Zsigmond: Az állapotok muszka állapotok! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ezt már egy párszor hangsúlyoztam és ha Barta Ödön t. képviselőtársam kívánja, még 3