Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-215
215. országos ülés 1903 február 2i-én, pénteken. 191 volna ki, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mennyiben a t. honvédelmi miniszter ur számításai teljesen tévesek. Téves a számitása annyiban, a mennyiben a honvédelmi miniszter ur a lakosság számának arányában 27 pro miilet számított. Magyarországon — a többi tartományok népesedésére nézve nem voltak a t. honvédelmi miniszter urnak adatai és igy azok nincsenek is benne az indokolásban — az ujonczjutaléknál megállapított létszám — a régebbit véve tekintetbe — a lakosság számarányához képest 2'9 pro miilet tesz ki. és igy az ujabb létszámemelés folytán az arány nem lesz — mint a t. honvédelmi miniszter ur állította — 2"8 pro mille, hanem igenis 3'56 pro mille. A hMatalos adatok többi része is csak ilyen tévedésen alapszik. Ha beszámítjuk az összes békelétszámba a tényleg szolgáló ujonczokat, ez esetben minden ezer lélekből asszonyokat és csecsemőket is számit, a békelétszámban 10'6 egyén szolgál, ha pedig veszsziik tisztán a 20 és 24 éveseket, a kik közül a katonaság ujonczjutaléka kikerül, ez esetben ez 14°/o-át teszi az összes ujonczkötelesek számának, és igy minden hetedik ember ténylegesen a katonai szolgálat alatt nyög. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azért zsarolnak ki a nemzettől 13.000 ujonczczal többet, mert azt mondják, a létszám nem elegendő. Már pedig összehasonlítva a mi létszámunkat a többi államokéval, most már Oroszországot is nagyon megelőztük, sőt épen csak a két egymással szemben álló hatalomnak : Németországnak és Francziaországnak létszámánál van a mienk lejebb. Hozzáteszem még azt, hogy e létszám-felemeléssel az amúgy is 160 millió korona összeget kitevő hadügyi kiadásokat még további milliókkal akarják felemelni, a mennyiben csak az uj tüzérségi felszerelések is ujabb 40—50 millió korona költséggel fogják — éveken keresztül —• terhelni ezen ország lakosságát. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Merész dolog, t. képviselőház, e törvényjavaslattal ekkora pénz- és véráldozatot követelni attól a nemzettől, a melynek kívánalmait soha semmibe sem vették. (Ugy van! a szélsöbalolalon.) Már pedig ez az ország oly sokszor adta számos tanújelét hazafias áldozatkészségének, mint kevés más nemzet. (Ugy van! a baloldalon.) Ha a haza veszélyben volt, nem volt oly pénz- és véráldozat, mit a nemzet meg ne hozott volna a haza oltárára. (Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon.) Mária Terézia trónját, midőn nem volt a királynőnek hová fejét lehajtani, a magyar nép áldozatkészsége mentette meg, és mint egy ember állott fel a 48-iki népképviseleti országgyűlés, midőn a hazát veszélyben látta, és megszavazta a szükséges ujonczokat és a hozzá kívánt pénzt. (Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon^ Azonban a mostani javaslatok nem egyebek, mint a militarizmus túlkapásai, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert már a mai létszám fen tartása is olyan terheket ró a nemzetre, hogy e terheket, közgazdasági fejlődésünk teljes tönkretétele nélkül, tovább emelnünk nem lehet. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem kell részletezni e kizsarolt országnak amúgy is súlyosan hanyatló gazdasági helyzetét; tudja azt mindenki, hogy mennyire nem állanak arányban a hadügyi kiadások az ország teherviselési képességével. Szomorúan kell azonban jeleznünk kereskedelmünk és iparunk hanyatlását és fejletlenségét, a mit a közös vámterület alapján Ausztria kizsaroló politikája okoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nyomasztólag tapasztaljuk az általános elszegényedés következtében az ország minden részéről történő kMándorlást, és érezzük a teremtő munkáskéz hiányát. Ily körülmények között ily munkaerőnek a teremtő gazdasági tevékenységtől való elvonása, a mint az a jelenlegi törvényjavaslattal terveztetik, s másrészt a létszámfelemeléssel járó költségek méltán kelthetnek aggodalmat minden hazafi szMében, és méltán mondhatja minden ember, hogy nem lehet hazáját szerető polgár az, a r ki ezt a törvényjavaslatot megszavazza. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Határoznunk kell most a fölött, hogy ezeket a költségeket és ezeket az ujonczokat megadhatjuk-e a hadseregnek, igen vagy nem; megadhatjuk-e annak a hadseregnek, a mely csak azért kell, hogy a nemzet által fentartassék, hogy a Habsburg-dinasztiának háromszázados álma, az összbirodalom kergetett fantoma és a nagyhatalmi állás, a melyért szerintök nincs áldozat sok, nincs áldozat kevés, fentartassék. A nagyhatalmi állásra csakis a dinasztia hiúságának van szüksége. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A népek pokolba kívánják ezt a nagyhatalmi állást, a melyből nekünk soha semmiféle hasznunk nem volt. nem is lesz, hanem mindig csak kárunk és veszedelmünk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur február 5-dikén tartott beszédében a következőleg kísérletté megmagyarázni a nagyhatalmi állást. (Olvassa): »Nagyhatalom az az állam, a mely oly erővel rendelkezik, hogy a határain kMül történő politikai eseményekre döntő befolyást bir gyakorolni, még pedig gyakorolni bir azért, mert egy offenzívára képes hadserege van. Nagyhatalom az, a melynek szövetségét Európa minden legnagyobb hatalmai keresik és ha érdekeik megengedik, minden más szövetség fölé helyezik, egy szóval nagyhatalom az európai államok egyik leghatalmasabbja.« Hát ez a megmagyarázása a nagyhatalmi állásnak olyan, mint az a válasz, a melyet a zsidó iskolában az iskolás fiu adott tanítójának, midőn az azt kérdezte, hogy mit tesz spekulálni? A válasz a