Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-214

174 214. országos ülés 1903 február 36-án, csütörtökön. ben, ha csak egy szavazattal is, de mégis elbukott az ellenzéki jelölt — a ki jó magam voltam. De én ugy vélem, Sárközy Aurél és a többi Bánffy-főispánok viselkedése nem volt oly rossz, mint ma annak a főispánnak a szerepe, a ki a Széll-érától áthatva, a miniszterelnök ur módjára beleül a hMatalába, nem megy ki a választás szinhelyére, de hogy mit csinál ott hMatalában, s milyen titkos rendeleteket ad ki a közigazgatási tisztviselőknek, azt ugyan szemtől-szembe nem látom, de igenis látom eredményeiben. Látom, hogy simán, szépen mosolygunk egymásra és barátságosan szorítjuk meg egymás kezét, de látom azt is, hogy mi rejlik az ilyen baráti kézszoritás alatt, mert látom magam előtt a magyar-csékei erőszakosságokat. Én tiltakozom az ellen a rendszer ellen és ismétlem, uj alakban ugyan, de ma is a régi nóta járja és tiltakozom különösen az ellen, hogy ez a rendszer Bihar vármegyét válaszsza ki központjának, a hol már ideig-óráig azt hittük, hogy fellélekzünk. Az uj rendszer elleni tiltakozás volt a czélja annak, hogy szót emeltem a magyar-csékei választás ügyében. (Helyeslés a szélsÖbaloldalon.) Szőts Pál jegyző: Telegdi József! Telegdi József; T. képviselőház ! Részt vettem a csékei választáson, mint Bihar vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. Egymagam voltam képviselő a mi pártunk részéről; velem szemben a 48-as párt részéről öt képviselő volt ott. Tisztelettel ki kell jelentenem, hogy a legjobb egyetértésben váltunk el egymástól. (Igaz! Ugy van! a szélsÖbaloldalon. Felkiáltások: Ott voltak a szolgabirák!) Tévedésben van Bartha t. képviselőtársam, mert három járáshoz tartozik a választókerület: a belényesi, a magyar-csékei, és a központi járáshoz, így három főszolgabírónak és három szolgabírónak volt joga ott a rendet fentartani. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélsÖbaloldalon és félkiáltások : De nem tartották fenn a rendet!) Justh Gyula: A rendet fentartani az elnöknek van joga! Telegdi József: Kötelességük volt a főszolgabíróknak ezt tenni; sőt nagy szükség is volt reájuk, (Ellenmondások a szélsÖbaloldalon.) Méltóztassanak meghallgatni engem is. (Zaj a szélsőbal'oldalnn és felkiáltások : Azért volt szükség a szolgabirákra, hogy a kocsikat elhajtsák ?) Nem azért volt szükség reájuk, hogy a kocsikat elhajtsák. De különben, hogy megtörtént-e ez vagy nem : azt nem tudom, mert én nem jártam kint a kerületben, csak a székhelyen voltam. Ha lesz vizsgálat, az ki fogja deríteni, hogy és mint történt az egész. (Zaj a szélsÖbaloldalon. Elnök csenget.) A t. túloldalról három képviselő ur elmondotta szabadon, a mit mondani akart, méltóz. tassanak tehát engem is meghallgatni. (Halljuk,! 1 Halljuk!) Nagy szükség volt, t. képviselőház, arra a j négy szolgabiróra, — mert csak négy volt ott, I — (Derültség a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Csak! ? Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) 60 községben, 80 kilométer hosszra szükség volt rájuk, még pedig nagy szükség, mert az ellenpárt nemcsak hogy minden eszközzel izgatott, de még vesztegetett is, a mit a vizsgálat be fog bizonyítani. (Mozgás a szélsÖbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Na hát! Zaj. Elnök csenget.) Rákosi Viktor: Melyik párt vesztegetett? Telegdi József: Három párt állott egymással szemben egész a választásig: a megvesztegetés vádját két párttal szemben emelem; a 48-as párttal szemben, (Mozgás a báloldalon.) és az azután vele szövetkezett Dési-párttal szemben. (Mozgás a baloldalon.) Hogy mennyire szükség volt ott a fó'szolgabirákra, hogy azok kötelességüket teljesítsék, bizonyítja ezt az is, hogy az egyik párt azért, hogy választóiból a másik két párt el ne csenhessen választót, összes választóit összegyűjtötte a választókerület szélén : Dobresten; ott tartotta bezárva és etette-itatta. (Zaj a jobboldalon. Egy hang a szélsÖbaloldalon: Jól tette!) Azt mondja, t. képviselőtársam, hogy jól tette; de tény az, hogy törvény szerint nem lett volna szabad ezt tennie. (Ugy van! a jobboldalon.) A hol 6 — 700 ember van összegyűjtve — és mondhatom, nagyon nehéz csak ugy szemlátomásra a számarányokat megállapítani, mert nagyon sok nem választó is volt köztük, — oda bizony a rendőri hatalmat gyakorló főszolgabírónak kutyakötelessége volt kiszállani. (Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Hogy mennyire szükség volt erre, azt csak egy körülménynyel bizonyítom. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A 48-as párt t, jelöltjét, Adorján Emil urat, a midőn feleségével egy községen keresztül akart menni, fel akarták borítani szekerestül, és ha nincs ott a szolgabíró, a ki ezt megakadályozta, meg is történt volna; maga Adorján kiabált segítségért, és ugy mentette meg azután Ertsey főszolgabíró ur. Rákosi Viktor: Ebből csak az következik, hogy a kormánypárt izgatott, bujtogatott! Telegdi József: Nekünk nem volt pénzünk leitatni az embereket! Ismétlem, hogy arról, a mi napokkal a választás előtt, kint a választókerületben történt, részletes tudomásom nincs; nem voltam ott; ha a vizsgálatot fogják kérni, illetőleg ha a mandátumot megtámadják, kitűnik majd az igazság. Magán a választáson azonban elejétől fogva résztvettem és méltóztassanak megengedni, hogy a választásról itt elmondottakra pontról-pontra válaszoljak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A pártok felvonulása ugy történt, hogy a 48-as párt részben már a választás előtti éjjel