Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-213

2/3. országos ülés 1903 február 25-én, szerdán. lat hogy én olyan hangon a dinasztiáról sohasem beszéltem, a minőt méltán megérdemel. (TJgy van! TJgy van ' a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Azt is mondják rólam, hogy én a gyűlölet politikáját hirdetem. Bocsánatot kérek, magyar ember ^azt nem teszi. (Élénk tetszés a baloldalon.) Én nem ismerek Magyarországon ellenséget, csak ellenfelet, és az ellenfelekkel szemben lovagias, nemes, de egyúttal hazafias fegyverekkel akarok küzdeni. (Tetszés a baloldalon.) A gyűlölet politikája az én lelkemből ki van zárva; én a szeretetet hirdetem mindenütt; én a szeretetnek vagyok hangoztatója akkor is, a mikor ócsárlom ellenfelemet tévedéseiért és hibáiért. (Élénk tetszés és helyeslés a baloldalon.) Azt is szememre vetette az igen t. honvédelmi miniszter ur, — mintegy gtínyképen gratulálva gr. Zichy Jenőnek, hogy Barabás Bélával egy párton van. Hát én igazán mondom, büszke lennék rá, ha gróf Zichy Jenővel egy párton lehetnék. (Elénk tetszés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) De hogyha az a kMáló szerencse a honvédelmi miniszter urat érné, hogy velem egy párton lehetne : a magam részéről ezt nagy szerencsétlenségnek tartanám. (Elek tetszés a szélsöbaloldalon.) És, t. ház, méltóztassanak megfigyelni az igen t. honvédelmi miniszter urnak viselkedését ezen javaslatok tárgyalása alkalmával. Nálunk veszélyes kitörések szoktak lenni, a melyek hazafiúi felbuzdulásból erednek a nélkül, hogy egyes személyeket az ő személyükben megsértenének. Az igen t. honvédelmi miniszter ur azonban olyan kifejezéseket használt, olyan kifejezéseket használ, a melyek egyenesen sértők egyesekre nézve. Az egyik képviselőnek azt vetette szemére, hogy ő egyáltalában nem számit, a másodiknak azt mondotta háromszor is, hogy hazudik, az egész pártról pedig azt a kifejezést használta, hogy utálatos fellépése van, melyet a magyar nemzet megvet. Hát, bocsánatot kérek, ilyen hang, ilyen stilus, ilyen modor lesülyeszti a mi parlamentünket az osztrák parlament színvonalára és hogy lesülyeszti, annak csak ez a fellépés, csak az ilyen kijelentések az okai. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én nem értem az igen t. honvédelmi miniszter urnak viselkedését. Talán a levegőben repül Bánffynak az a kiszalajtott jóslata, hogy az alkotmányos miniszterek közül ő majdnem az utolsó. Talán szántszándékkal provokáltatik az ellenzék, talán ürügy kerestetik államcsíny végrehajtására, talán boszantani kell ezt a nemzetet azért, hogy alkotmányától esetleg megfosztassák s azután az ellenzék szemére lehessen lobbantani, hogy az ő viselkedése az oka annak, hogy ily rendkívüli eszközök vétetnek alkalmazásba az ilyen garaboncziáskodó, az ilyen rakonczátlan ellenzékkel szemben. Nagyon gyanús nekem ez a viselkedés. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A kormánynak az a kötelessége, hogy akármilyen súlyos terhekkel áll is a képviselőház elé, keltsen rokonszenvet, győzzön meg bennünket azok valódi szükségességéről s legyen modora olyan, a mely nem ingerli, hanem meggyőzi az ellenzéket. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én ugy nézem itt Fejérváry miniszter urat — majd elolvassa az igen t. honvédelmi miniszter ur, ha lesz szíves engem azzal megtisztelni — ugy nézem, mint a dinasztia egyenes kirendeltjét. Én sohasem hallottam azt, hogy a mi honvédelmi miniszterünk csak valamikor is képviselte volna a nemzet érdekét a dinasztiával szemben, mert kizárólag dinasztikus érdekeket képviselt ő mindig és képvisel most is a nemzettel szemben és harczra is indul azért, hogy azok teljesíttessenek. Én sohasem hallottam a miniszter ur szájából ilyen kifejezéseket: magyar szabadság, nemzeti dicsőség, nemzeti önérzet. Ezek ismeretlen szavak az ő szájában. Ugy tűnik fel ő előttem, mint egykoron Hentzi tábornok, a kinek jelszava volt: für Kaiser und Vaterland. Csakhogy Hentzi tábornok azért volt jobb, mert osztrák volt, a honvédelmi_ miniszter ur azért rosszabb, mert magyar. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azt javaslom az igen t. honvédelmi miniszter urnak, jusson eszébe, hogy ma hamvazó szerda van. A farsangi tréfáknak vége van, szórja be fejét hamuval, öltse fel a töredelmesség köntösét, javuljon meg, szálljon magába, segítsen nekünk, mert ő van hMatva és jogosítva a nemzeti érdekek és nemzeti jogok kMMására. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Most jelent meg a honvédelmi miniszter urnak az a rendelete, a mely a sorozásokat márczius elejéről elhalasztja és április elejére tűzi ki az ujonczozás foganatosítását. Micsoda elbizakodott gondolkozás már ez is! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen hiábavaló költségeket és fáradságot okoznak a törvényhatóságoknak ! (Ugy van! Ugy van! szélsöbaloldalon.) Hiszen csak nem hiszi el a t, honvédelmi miniszter ur vagy az államtitkár ur, hogy megteszszük nekik azt a szolgálatot, hogy ezt a javaslatot április 1-éig törvényerőre engedjük ? (Mozgás a ssélsöbalóldalon.) Pap Zoltán : Júliusban fogok beszélni másodszor ! Barabás Béla: Szégyenleném magam, ha ez megtörténnék! (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Akkor nem érdemelnők meg azt, hogy itt üljünk, mert nem teljesitenők kötelességünket. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Üres és czéltalan dolog volt tehát, hogy a t, honvédelmi miniszter ur április 1-ére tűzte ki az ujonezozást. (Félkiáltások a szélsöbaloldalon: április elsejét járatja az országgal! Mozgás és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szünetet kérünk !) T. ház, azt hiszem, hogy nem annyira magamnak, mint inkább az igen t. háznak egy kis szünetre volna szüksége; kérem tehát az