Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-212

212. országos ülés 1903 február 21-én, szombaton. 121 Krasznay Ferencz: Ez áll Magyarországról is Ausztriával szemben! Gr. Tisza István: A másik jelszó, a melyet szintén felmerülni hallottunk, az osztozkodás jelszava volt. Ha már el kell pusztulnia a töröknek, hát ne egy hatalom szerezze meg az egészet; osztozzanak abban a többiek is. Tudjuk nagyon jól, (Mozgás a szélsöbaloldalon. Halljuk ' Halljuk! jobb felöl.) hogy III. Napóleon ismét és ismét ajánlott a mi monarchiánknak a keleten kompenzaczionális objektumokat. Kossuth Ferencz: Bismarck is! Gr. Tisza István: Tudjuk, hogy Bismarck még a közel múltban is, bár csak a hatalmi szférák enyhített formájában, ugyanezt a csalétket nyújtotta többizben a mi monarchiánknak. A mi monarchiánk . . . (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kincs monarchia, csak Magyarország! Halljuk! Halljuk! jobb felől. Elnölc csenget.) A mi monarchiánk külpolitikája azonban . . . Thaly Kálmán: Ugyan az ördögbe, hagyja már azt a monarchiát! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: 1867 :

XII! Magyar hadsereg! Nessi Pál: Mi az a monarchia? (Egy hang a szélsöbaloldalon: Tessék rendreutasítani! Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jubbfel'ál.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István: A mi monarchiánk azonban ugy az egyik, mint a másik, szerintem is téves, és érdekeinkre nézve veszélyes állásponttól távol tartotta magát és megtalálta e kérdések eldöntésében a helyes utat akkor, a midőn a balkán népek szabad fejlődése és valódi függetlenségének védelmezőjéül állt oda. (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Adják meg előbb a mienket! Előbb itthon csináljunk rendet! Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Egy uj eszme volt ez az európai diplomácziában ; egy uj eszme, a melynek felszinre jövetele összeesik a monarchiában beállt belpolitikai nagy fordulattal; (Ugy van! jobbfelől.) összeesik azzal, hogy magyar férfiak kezébe jutott a vezetőszerep. Magyar férfiak hozták be ezt a gondolatot az európai külügyi politikába, és ma már az egész magyar nemzet húsává és vérévé vált ez az elv, (Vgy van! jobb felöl.) és ezzel megtalálta a magyar nemzet azt a világtörténelmi hMatást, a melyet a jelen korban és a közel jövőben betölteni hMatva van, és pedig hMatva van nem ambiczióból, nem azért, mert neki ugy tetszik, de azért, mert létérdekei utalják rá; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) azért, mert meg kell lennie. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Zajos ellenmondások a balés a szélsöbaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon: Milyen létérdekek kívánják?) Mert a magyar nemzet a maga fennállását csak akkor biztosithatja; (Mozgás a bal- és a szélsííbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a maga lételét csak akkor helyezheti biztos alapra, ha megakadályoz a Balkán-félszigeten minden olyan KÉPVH. NAPLÓ. 1901 190fi. XU. KÖTET, alakulást, a mely akár czentralisztikus, akár föderalisztikus alapon egy nagy egységes birodalom érczgyürüjét vonná határaink köré. {Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget. Egy hang balfelöl: Tessék azt nálunk nélkül megcsinálni!) B. Kaas Mor: Erre kell egy millió ember! Zboray Miklós: Mindezt 20.000 emberért. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István: Mi nem azért vagyunk itt, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hogy párbeszédeket folytassunk, hanem azért, hogy ki-ki akkor, a midőn a házszabályok értelmébenj'oga van rá, álláspontját kifejteni igyekezzék. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk') Ezt a hMatást a magyar nemzet máskép nem oldhatja meg, mint hogyha a paritás alapján döntő befolyással biró tagja marad egy olyan szervezetnek, a mely elég erős arra, hogy mint európai nagyhatalmasság döntő sulylyal dobja a mérlegbe szavát. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyenesen a keleti és déli határainkon mutatkozó konstellácziók azok, a melyek létérdekévé teszik a magyar nemzetnek ma inkább, mint bármikor, hogy keresse az állandó szövetséget; keresse az állandó kapcsolatot, hogy azután rendelkezzék a megfelelő erővel arra, hogy a maga nemzeti létkérdéseit, a maga fennállásának biztosi tékául szolgáló nagy kérdéseket megoldhassa. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) És sajátságos az, t, ház, hogy akkor, a miker igy áll a dolog ; akkor, a mikor a magyar nemzet nem nagylelkűségből, nem ambiczióból, de saját létérdekei által is hajtva, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Zajos ellenmondások a szélsöbaloldalon.) képezi egyedül biztos zálogát a Balkán-államok függetlenségének, hogy akkor még ma is a magyar nemzet a maga politikai törekvésében annyi félreértéssel ós annyi bizalmatlansággal találkozik. KMül esik ez mai beszédem tulajdonképeni keretén, de rá kellett mutatnom, mert kell, hogy egy jobb belátás érvényesüljön ezen a téren is, kell, hogy azok a kis néptörzsek, a melyek között ma oly perfid malicziával szítják az ellenszenvet a magyar nemzet ellen, kell, hogy azok belássák azt, hogy az ő szabad fejlődésük, függetlenségünk első sorban a magyar nemzet hatalmával, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) első sorban azzal a befolyással függ össze, a melyet a magyar nemzet az osztrák-magyar monarchia külpolitikájára gyakorol. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! (Halljuk! Halljuk! Ezelőtt mintegy 15 — 20 esztendővel talán nem is kellett volna ezeket elmondani. Akkor — gondoljanak vissza t. képviselőtársaim arra, — akkor a midőn a Balkán-félszigeten létező forrongás akut jelleget öltött, akkor, a mikor szemünk előtt állott az onnan fenyegető veszedelem, nem volt 16