Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-212

2íS, országos ülés 1903 február 2i-én, szombaton. 113 pénzügyminiszter urakhoz; továbbá ugyancsak Kovács Pál: Szolnoki Lajos kun-félegyházi ta­nácsos, h. polgármester ügyében, a belügyminisz­terhez. Elnök: Mindkét interpelláczió, az ülés vé­gén, fél három órakor fog megtéíetni. (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: 2 órakor! Hi­szen a miniszter is válaszol! Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Engedelmet kérek, t. ház, a kereskedelem­ügyi miniszter ur válaszai a tegnapi megállapo­dás szerint az interpellácziókat megelőzik, ennek következtében az interpellácziók előterjesztése fél háromkor történhetik. . , (Felkiáltásolc a szélsöbaloldalon: Két órakor! Zaj. Halijuk! Halljuk! jobbfelöl.) Csendet kérek! Várady Károly: T. ház ! (Zaj. Halljuk ! Hall­juk! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobb­oldalon : Milyen czimen szól ?) Azon alázatos kérelmet terjesztem a t. ház elé: méltóztassék elhatározni, hogy tekintettel a kereskedelemügyi miniszter urnak két válaszára, 2 órakor térjünk át az interpellácziók megtételére, mert különben nem készülünk el velők. (Zajos ellenmondások jobbfe'bí. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak, méltóztassék meghallgatni a szónokot. Várady Károly: A kereskedelemügyi mi­niszter két beszédet mond, ezekre válaszol az illető két képviselő s a házszabályok szerint vi­lágosan joga van a miniszternek is s az inter­pellálóknak is újból válaszolniuk, ezenfelül még két interpellácziót terjesztenek elő. (JJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Lehet, hogy nem lesz több négy beszédnél, de lehet hat is, erre teljesen elégtelen az az egy fél óra. (TJgy van! TJqy van! a szélsöbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Ké­rem tehát a t. házat, kegyeskedjék két órakor a válaszokra és az interpellácziókra áttérni. Elnök: A t. képviselő ur rosszul értette szavaimat. Én az interpellácziók megtételének idejét fél háromra tűztem ki, jelezvén, hogy a tegnapi határozat alapján a kereskedelemügyi miniszter ur az interpellácziókat megelőzőleg, tehát 2 órakor fog válaszolni a hozzá intézett interpellácziókra. (Helyeslés.) Ilyen értelemben kértem a ház hozzájárulását. (Helyeslés.) Következik, t. ház, a napirend első tárgya, tudniillik Zboray Miklós képviselő ur indítvá­nyának (írom. 319) indokolása, Győrffy Gyulának folyó évi február hó 11-én kelt s a csik-szent­mártoni választókerület polgáraihoz intézett nyilt levelében foglalt s az összeférhetlenségi bizott­ságra vonatkozó sértő állitások megtorlása tár­gyában. Zboray Miklós képviselő ur fog szólani. Zboray Miklós: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Teljes objektMitással és nyugodtsággal kMánom a tárgyat a t. ház elé terjeszteni. Szükséges azonban, hogy kikérjem szMes figyelműket a dolog előzményeire. (Mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) KÉPVH. BAPLÓ. 1901 — 1906. XII. K.Ö1ET­Elnök: Csendet kérek, t. ház! Zboray Miklós: A mint a t. ház előtt tudva van, Győrffy Gyula volt képviselőtársunk ellen két összeférhetlenségi bejelentés tétetett. Az egyiket ő maga tette, azért, mert a leszámitoló­és pénzváltó-banknál jogtanácsosi állást töltött be, és az összeférhetlenségi zsűri határozatát óhajtotta azon kérdés tekintetében, hogy fen­forog-e összeférhetlenségi eset vagy sem? (Moz­gás jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: Halljuk! Hall­juk ! Zboray Miklós: A másik eset a házon kMül álló egyének részéről jelentetett be a fonógépek ismert ügyében. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) A vizsgálat mindkét esetben megindult, és mint­hogy a Győrffy Gyula által tett bejelentés: a leszámítoló- és pénzváltó-bankkal való összefér­hetlenség esete a dolog természeténél fogva JS hamarabb befejeztetett, a két ügy nem lévén egyesítve, ez az előbb emiitett ügy került az összeférhetlenségi zsűri ítélete alá. Az össze­férhetlenségi jury 10 szavazattal kettő ellen, — a mint tudom — kimondotta, hogy összefér­hetlenség esete forog fenn. Győrffy Gyula volt képviselőtársunk a nyolcz napi határidőn belül bejelentette, hogy nem az összeférhetlenséget szünteti meg, hanem képviselői állásáról, meg­bízatásáról mond le. A ház a lemondást tudo­másul is vette. Ezzel kapcsolatban azonban Győrffy Gyula ur ugyanabban a kerületben, a csikszentmártoni kerületben jelöltnek ujolag fellépett és szükséges­nek látta, hogy a csikszentmártoni választókerület polgáraihoz egy nyilt levelet intézzen. Ebben a nyilt levélben a választókerület polgáraira hMat­kozik és őket szólítja fel itélő birákul, mert azt állítja, hogy itt támadások, részrehajlások mű­ködtek közre. Hogy azonban minden kételyt kizárjak és nehogy bárki is azt magyarázhassa szavaimba, hogy én Győrffy Gyula urnak a nyilt levelét elferdítem, vagy belemagyarázok valamit, vagy annak értelmét máskép adom elő, az ide­vonatkozó passzust leszek bátor a t. háznak fel­olvasni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Székely véreim! A mandátumot, a mely­lyel engem bizalmatok zálogául megtisztelni ke­gyeskedtetek, a mai napon letettem. Nem azért, hogy ha az összeférhetlenségi zsűri Ítéletéből kifolyólag a törvényhozói működés és a kenyér­kereset között kell választanom, a mindennapi megélhetés gondját vessem el magamtól s inkább a képviselői megbizástól váljak meg, semmint e SJ jól jövedelmező állástól. Szegény ember létemre, ha családomat nézem, talán valóban azt kellett volna cselekednem, a mit a gyakor­lati hasznosság is tanácsol ez esetben, hogy visszavonuljak a politikai élettől, mely anyagi helyzetemet megőrölte, s a leggaládabb zakla­tások zsákmányává tett, holott visszavonulásom a magánéletbe lelkinyugalommal, békés polgári élettel és anyagi jóléttel kecsegtetne. De én 15

Next

/
Thumbnails
Contents