Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-192
Hil 192. országos ülés 1903 január 28-án, szerdán. tént. A vészkerület ezen alakítása ellen senki felszólalással nem élt. s nekem ezt harmadfokban megvizsgálni nem állott módomban. Különben a t. képviselő urnak az a kívánsága, hogy, ha valamely udvarban kitör a száj- és körömfájás, csak az az udvar vétessék zár alá, törvényeinkkel ellenkezik. De ha nem is volnának erre nézve törvényeink, ellenkezik ez a czéllal, a mely előttünk áll. Mert ha csak egyes udvarok záratnának el, ugy azoknak ellenőrzése majdnem lehetetlen volna és igy a ragály igen könnyen vitetnék tovább. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A s/ájés körömfájással általában nagy baj van, az tudniillik, a melyet a t. képviselő ur is jelzett, hogy népünk és gazdaközönségünk jelentéktelen betegségnek tartja. Kezdetben tehát eltitkolja, nem törődik vele sok helyütt és csak később, mikor következményei már látszanak, mikor forgalmi korlátozások állanak be, jön azután rá a mi gazdaközönségünk arra, hogy ezzel komolyabban kellett volna foglalkozni. Akkor azonban már késő. Abban a rendeletben, a melyre az imént hMatkoztam, utaltam arra, hogy leghelyesebb a száj- és körömfájás kitörése esetén elrendelni kötelezőleg az átoltást, az általános fertőtlenítést, mert igy egy község igen rövid idő alatt eshet keresztül az egészen. Meg is adtam a felhatalmazást az alispánoknak, s városokban a tanácsnak, hogy ilyen rendelkezést tehessenek. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy nagy baj a vásárok betiltása. Hát bocsásson meg a t. képviselő ur, de épen ma történt, hogy egy másik képviselőtársunk panaszszal jött azért, mert nem tiltatott be a vásár, s annak folytán az egész vidék a ragály által meg lett fertőztetve. Itt tehát nagyon nehéz igazságosan eljárni, mert könnyen megtörténhetik, hogy egy emberen, vagy egy községen akarva segíteni, ugyanazzal az intézkedéssel száz községnek, vagy száz más gazdának ártunk. (Ugy van! jobbfelöl.) Ily esetekben áll leginkább az, hogy a summum ius, summa iniuria lehet. Különben a kérdéssel két irányban foglalkozom állandóan. (Elénk helyeslés.) Az egyik az, hogy lehető pontosan hajtsuk végre a törvényes intézkedéseket azért, hogy az országot külforgalma tekintetében megvédjük és megoltalmazzuk, (Elénk helyeslés.) a másik szempont — és az a rendelet, a mely kiadatott, ezen szemponttól van áthatva — hogy túlságos zaklatást ne okozzunk az illető gazdaközönségnek. (Elénk helyeslés.) Ennek a két szempontnak az összeegyeztetése a gyakorlati eljárás feladata. Lehetséges, hogy ezen tűlmentek azon a vidéken, melyről a t. képviselő ur beszél. Erre nézve nem kívánok nyilatkozni, mert a tényállás tüzetes ismerete nélkül állást nem foglalhatok. Azonban végére járok a dolognak és ha azt tapasztalnám, hogy a képviselő ur által felhozott egészségi bizonyítványok száma vagy díjazása tekintetében jogosult panaszok merülnek fel, legyen róla meggyőződve, hogy azoknak orvoslása iránt intézkedni fogok. (Élénk helyeslés.) De általában kérem, hogy méltóztassék állatorvosi karunkról a legnagyobb fentartással nyilatkozni. Igen sokan vigyáznak arra, hogy mi itt miket beszélünk. Nekünk nincs érdekünkben, hogy állatorvosi karunk érdemét alászállitsuk és hogy ellenségeink ebből az ország ellen fegyvert kovácsoljanak. Arról biztosithatom a t. házat, hogy állatorvosi karunk színvonala napról-napra emelkedik és hogy állatorvosi karunkról a külföldi szakértők is ujabban a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Csak röviden vagyok bátor még egypár adattal szolgálni. Az én informáczióim szerint egészen elzárt járás azon a r vidéken nincs, csupán 11 község van elzárva. Általában jelenthetem a t. háznak, hogy a száj- és körömfájás lényegesen megcsappant. Mig a kulmináczió idején, 1902. évi november 23-án 594 község volt inficziálva, addig most csak 141 község van ragályozva. Azt hiszem, hogy épen most, a téli időt, a mely a ragály elhurczolására a legkevésbbé alkalmas, kellene felhasználni arra, hogy ezen járvány elíojtassék. Erre nézve mindenkinek, ugy a gazdaközönségnek, mint a hatóságoknak is közreműködését kérem, valamint kérem a t. képviselő urat is, hogy válaszomat méltóztassék tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Gresskowitz Vilmos: T. ház! A miniszter ur feleletének azon részét, a melyben kilátásba helyezi, hogy a dolgot meg fogja vizsgálni, tudomásul veszem, valamint azt is, hogy a miniszter ur nagyobb vészkerületek alakítását még nem helyesli. Az először kiadott rendeletben a nagyobb területre terjedő vészkerületnek az alakítását rendelte el, s azután jött a második rendelet, mely erre nézve bizonyos korlátozást tartalmazott, a mennyiben meghatározta, hogy ily vészkerület bizonyos határon túl nem terjedhet. Azt szintén tudomásul veszem, hogy a miniszter ur megengedte, hogy a zárlati intézkedések tán a szükséges határon túlmentek. De erre nézve bátor vagyok megjegyezni azt, hogy e felett az ellenőrködést a miniszter ur méltóztassék gyakorolni még akkor is, ha esetleg felebbezések nem terjesztetnének fel. Különben szándékomban sem állott a hazai állatorvosi kart valamiban megsértem és képzettségét kétségbevonni; én teljesen megelégszem azzal, ha a t. miniszter ur intézkedik, hogy ezen dijak beszedése a jelen rendkívüli körülmények közt magasabb összegre emelkedni nem fog. Különben a választ tudomásul veszem. Elnök: T. ház! Miután a választ maga az interpelláló képviselő ur is tudomásul vette, azt hiszem, határozatképen kimondhatom, hogy a ház is tudomásul vette a miniszter ur válaszát. (Helyeslés.)
