Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-191

191. országos ülés 1903 január 27-én, kedden. íl váry?! (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Solymossy Ödön: . . . kik fogják a felelőséget magukra vállalni? (Zaj és mozgás a sz éls'óbaloldalon.) Kubik Béla: Mit csinált eddig Fejérváry? {Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak folytonos közbeszólásaikkal a szónokot zavarni. (Helyeslés jobbfelöl.) B. Solymossy Ödön: Ha száz és százezrek véleményével kell is szembeszállani és ha a népképviselő népszerűségének rovására cselekszik is, 'én azt hiszem, hogy komoly esetben az elismerés őszinte megnyilvánulása mégis csak azokat illeti, a kik nem szűntek meg a fegyveres erő intenzMitásán és modern színvonalon való tartásán fáradozni. (Ugy van! jobbfelöl.) Itt a házban is hallottam azt, hogy hadseregünk sem itt, sem ott nem tudott győzni. Eri e szemrehányásokkal szemben csak azt mondhatom, hogy ez egy okkal több arra, hogy békében kövessünk el mindent abban az irányban, hogy hadseregünk komoly pillanatokban sikerrel legyen képes sikra szállni. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány ezen érdeket viselte szMén akkor, a midőn < e törvényjavaslatokat benyújtotta. (Ugy van! jobbfelöl. Zaj és felkiáltások a sz éls'óbaloldalon: Mit csináltak eddig ?) Sokkal szMesebben nyújtana be a kormány is egy törvényjavaslatot, mely a terheken könnyít; ámde kérdem, hogy, ha komoly esetben fiaskót csinálna a mi hadseregünk, kit illetne meg a vád azért legméltóbban ? Nemde a kormányt? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Legyen nyugodt!) Én tehát abban a véleményben vagyok, hogy inkább legyen népszerűtlenség a jussa e kormánynak a jelenben, csak komoly esetben ne érhesse őt vád. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az önök 'politikája!) Méltóztassék most már megengedni, hogy áttérjek a törvényjavaslatokra és azokra vonatkozólag adjam elő nézeteimet. (Halljuk! a jobboldalon.) A benyújtott első törvényjavaslat az 1889: VI. t.-czikk 14. §-ának módosításáról, illetőleg a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámänak megállapításáról szól. Ezzel kapcsolatban be lett terjesztve egy másik törvényjavaslat is az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és a póttartalékosoknak a közös hadsereg és haditengerészet békelétszáma kiegészítése végett kMételesen leendő igénybevételéről. E törvényjavaslatra is reá fogok térni beszédem folyamán. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a közös hadsereg és a haditengerészet fentartására szükséges ujonczjutalékot az 1903. évre 125.000 főben akarják megállapítani, szemben a régi 103.100-al és így az egész monarchiában 21.400-al növekedik az ujonczlétszám, a miből reánk 9600 fő esik. A honvédségnek eddigi ujonczjutaléka KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XI. RŐTET. 12.500 főben volt megállapítva, e törvényjavaslattal pedig 15.500-ra kívánja a kormány a honvédség ujonczjutalékát felemelni, illetve enynyiben óhajtja azt megállapítani, a mi pedig reánk nézve 3000 főnyi emelést jelent. (Mozgás a szélsöbaloldahn.) Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy van abban valami méltánytalanság, a mire Rakovszky István t. képviselőtársam is utalt — ámbár az igen t. honvédelmi miniszter ur bizonyosan megnyugtatást fog adhatni e tekintetben — hogy az 1901. márczius 14-iki törvény I. Artikel 14. §-ában az osztrák honvédségnél tényleg még mindig csak 10.0U0 főben lett megállapítva az ujonczjutalék, és Tirol és Vorarlberg nyujt 413 főt. Ezzel szemben a mi honvédségünk ujonczjutaléka 12.500 fő. Itt én sem tudom megtalálni a kellő arányt, (Mozgás.) és hogy miképen jutunk ahhoz, hogy Ausztriában kevesebbet állapítanak meg, holott ott többet kellene megállapítani. Ez egy igen sajnos körülmény, de a honvédelmi miniszter úrhoz e tekintetben hiába fordulunk . . , B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugy van! B. Solymossy Ödön: ... mert ő tulajdonképen m. kir. honvédelmi miniszter. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Tehát képviselni tartozik a magyar érdekeket!) Magam is csak azért hozom ezt fel, hogy tudja meg az az Ausztria, hogy a magyar törvényhozás többet adózik véradó alakjában, mint a mennyMel tényleg tartoznék, viszonyítva Ausztria kötelezettségéhez. (Mozgás.) Kubik Béla: Ebből az következik, hogy nem kellene megajánlani e javaslatokat. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalul dalon.) Elnök: Kérem Kubik képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot közbeszólásaMal zavarni. (Helyeslés.) B. Solymossy Ödön: A mi már most az ujonczmogajánlást illeti, ebből egy rész van számitva a hegyi tüzérség részére, egy a taraczkütegek részére, azután a vártüzérség és 3 felállítandó vonatszázad részére. Megjegyzem, hogy a tüzérség létszámának növekedését megokolni * különösen azzal lehet, hogy a fősúlyt mindenütt erre a legdrágább fegyvernemre, vagyis a tüzérségre helyezik, mert kétségtelen ma már az a tény, hogyha ma egy háború ütne ki, ugy egy igen fontos, óriási és nehéz kötelesség háramlik a tüzérségre, a melynek első fellépése döntő és romboló hatású lehet. Statisztikai adatok mutatják ki, hogy a többi fegyvernemek más államok fegyvernemeihez mint aránylanak. Kitűnik ezekből, hogy elmaradtunk más államokkal szemben, ámde be kell látnia azt mindenkinek, hogy e fontos fegyvernemben elmaradnunk nem szabad, mert itt határozottan a legvitálisabb érdek forog szóban. (Helyeslés a jobboldalon Ellemnondások balfelöl.) Én határozottan abban a véleményben vagyok — és ez iránti bizalmamnak kifejezést is