Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-207

"207. országos ütés, 1903 február 16-án, hétfőn. 463 ezen a téren elérettek. És mert abban a hitben vagyok, hogy a t. miniszterelnök urnak, mint belügyminiszternek a választások tisztaságára és ennek megóvására vonatkozó intencziói épugy maradtak meg, mint a bogy meg voltak, azt hiszem, bogy ezeknek az intenczióknak felelünk meg mi, képviselők, ha tudomásunkra jutván bizonyos esetek, a meljek a törvény szellemével és annak intézkedéseMel ellenkeznek, ezeket a t. miniszterelnök urnak tudomására hozzuk, hogy <3 azután intenczióinak megfelelően a törvény szellemében el is járhasson. T. képviselőház! Nekem a magyar-csékei választókerületből értésemre esett, hogy e hónap 12-dikén Magyar-Cséken tartatott meg a szabadelvüpárt jelölő-gyűlése, a melyen tudvalevőleg Papp Jánost. Bihar vármegye főjegyzőjét jelölték képviselőnek. Ezen a jelöló'-gyülésen részt vettek a megyei központból tisztviselők, azonkívül részt vettek a járási főszolgabíró, Szőlőssy Ferencz és a járási szolgabíró, Ercsey Zsigmond, Az a körülmény, hogy a megyei központból a tisztviselők is részt vettek ezen a jelölő-gyűlésen, beleütközik az 1899 :XY. t.-czikk 167-ik §-ának intézkedésébe és ennek az intézkedésnek szellemébe, mert ez nyilvánvalóan annak a jellegét viseli magán, hogy a központ a maga tekintélyével és hatalmával odaáll a szabadelvüpárt jelöltjének ügye mellé. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De ezenkívül ugy értesültem, hogy a járási főszolgabíró és a járási szolgabíró egyenesen korteskednek a szabadelvű párt jelöltje mellett, a mennyiben a polgárokat arra bírják rá, hogy a szabadelvű párti jelölt mellett foglaljanak állást. Sőt a főszolgabíró ur, az én értesülésem szerint, magához hMatta azokat, a kik a múlt választás alkalmával a függetlenségi párt jelöltjére szavaztak és tudtukra adta, hogy nem fogja megtűrni, hogy az egyik községből a másikba menjenek át az emberek és hogy ha ez megtörténik, ő azokat haza fogja tolonczoltatni, Pichler Győző: Szemtelenség ! Kubik Béla : A szabadelvű kormány nagyobb dicsőségére! (Nagy zaj és ellentmondás a jobboldalon.) Szatmári Mór: Én nem állítom azt, hogy ez tényleg igy van; (Mozgás a jobboldalon.) én teljes jóhiszeműséggel teszem meg interpellácziómat; de ha tényleg igy van, akkor mindenki beláthatja, hogy igen vastag visszaélés követtetett el és én épen azért kérem a miniszterelnök urat arra, szerezzen teljesen hitelt érdemlő módon meggyőződést a dologról és ha csakugyan igy történt, tegye meg a sürgős intézkedéseket. A sürgősséget megokolja az, hogy 24-ére van a választás kiírva. T. ház! Az én értesüléseimben az is benne van, (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) hogy daczára annak, hogy a kerületben a legmélységesebb csend uralkodik, a központi választmány máris intézkedett arra nézve, hogy katonaságot, csendőrséget és huszárságot rendeljenek ki néhány nappal a választás előtt a községekbe: sőt a főszolgabiró a jegyzők utján tudatta a községekkel, hogy a választás előtt egy zászlóalj honvédség, egy század huszár és 61 csendőr fogja a községeket megszállani. Bővebb megokolás nélkül is nyilvánvaló, hogy az ilyen intézkedésben az előre való megfélemlítésnek minden tünete megvan. (Ugy van ! Ugy van.' a szélsöbaloldalon.) Annál figyelemreméltóbb ez, mert a múlt évi választások alkalmával ebben a kerületben meglehetős nagy mértékben fordultak elő atroczitások, a melyekre én most nem akarok kiterjeszkedni. Csak arra mutatok rá, hogy a kisebbségben maradt párt annak idején azok miatt peticzióval élt, de a Curia a kérvényt, minthogy azon bizonyos kritikus 31-ik napon adatott be, visszautasította. Ez a visszautasítás azonban nem ok arra, hogy ezek a dolgok, a melyek akkor történtek, a képviselőház előtt egyáltalán figyelembe ne vétessenek. En, a mint bevezettem interpelláczióm inegokolását, teljes jóhiszeműséggel indulok el a kerületből vett értesüléseim alapján, és arra kérem a t. miniszterelnök urat, intézkedjék sürgősen először arra nézve, hogy tudomást szerezzen airól, vájjon ezek a dolgok megtörténtek-e, másodszor pedig, ha tényleg megtörténtek, tegye meg a maga intézkedéseit, hogy ezek a visszaélések tovább ne folytattassanak, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) E végből a következő iuterpellácziót vagyok bátor a t. miniszterelnök úrhoz intézni: Van-e tudomása a t. belügyminiszter urnak arról, hogy a magyar-csékei kerületben az e hó 24-ére kitűzött képviselőválasztás mozgalmaiban közigazgatási tisztviselők az 1899 : XV. t.-cz. 167, §-ában egyenesen megtiltott módon vesznek részt, s hogy a választókat a szabadelvű párt jelöltje érdekében befolyásolják, s közhMatalnoki tekintélyüket annak érdekében a függetlenségi párt ellen viszik a választási küzdelembe? És ha van ezekről tudomása, vagy ha ezekről sürgősen tudomást szerzett: hajlandó-e sürgősen intézkedni a végből, hogy a magyar csékei kerületben megindult választási mozgalomban a közigazgatási tisztviselők a törvény szellemében távol tartsák magukat minden korteskedéstől, s különösen tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, mely a köztisztviselői hatalomnak és tekintélynek egyik párt javára és a másik párt rovására való alkalmazását jelenthetné a választók előtt? (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én a választások kérdésében ugyanazt az álláspontot foglalom el ma is, a mely vezetett a törvény megalkotásakor, — (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) ámbár megvallom, hogy azóta a törvénynek bizonyos hiányai igen kirívókká váltak (Ugy van! a