Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

32 190. országos ülés 1903 január 2b-án, hétfőn. viszonyok közt legczélszerübbnek látszott azon ideiglenes intézkedés, a mely által az ujonczjutalékokra vonatkozólag a jelen állapotnak egy további évre való fentartása rendeltetnék el.« T. képviselőház! Ugyanekként szól a véderő-bizottság jelentése, és ez stereotip forma volt mindez ideig, hogy »a viszonyok nem változtak és e miatt nem lehet az ügyet 1 0 évre véglegesen rendezni«. Most azonban, a mint tudjuk, a kiegyezési tárgyalások befejezést nyertek, tehát azok a nehézségek, a melyek eddig útban állottak, megszűntek, ugy, hogy most már semmi akadálya nincs annak, hogy ne egy évre, hanem tiz évre állapítsuk meg az ujonczjutalékot. De, a mint mondom, élek a gyanupörrel, hogy ezt azért nem teszik, mert a mikor 10 évre akarják a létszámot megállapittatni, sokkal nagyobb létszámmal fognak elóallani. Határozati javaslatom másik követelése az, hogy az ujonczjutalék kiszámításául szolgáló aránykulcs ne ugy állapíttassák meg, mint az 1889 : XM. t.-cz. mondja, a népesség arányában, hanem az ujonezozási korban lévők, t. i. a 20—24 éves ifjak arányszámában. (Tetszés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azért követelem ezt. mert meggyőződtem arról, hogy itt Magyarország nagy hátrányt szenved Ausztriával szemben. Az 1890. évi népszámlálás tanúsága szerint a magyarországi férfinépesség a sorozás korosztályában aránylag csekélyebb mint az ausztriai; Ausztriában ugyanis 10,000 emberre 42 húsz és huszonnégyéves esik, holott Magyarországban csak 38. Gr. Wilczek Frigyes: A kMándorlás! Rakovszky István: A kMándorlás akkor még nem volt erre befolyással! Gr. Wilczek Frigyes: Tehát azóta még rosszabb! Ebből következik, hogy nekünk nem kellene annyi ujonezot kiállítani, ha azt a korosztályt veszszük figyelembe, a mely a katonát kiállítja. És következik az, hogy Ausztria eddig mindig kevesebbet állított ki. 1895-ig voltak erről sorozási adatok közölve; csodálatos, hogy 1895 óta ezen adatok közlése megszűnt, Beőthy Ákos: Tudják ők, hogy miért! Rakovszky István: Én azt hiszem, azért, hogy ki ne tűnjék az a körülmény, a melyet itt felemlítettem! Beőthy Ákos: Ugy van ! Homály ! Mindig homály! Chlumi köd ! Rakovszky István: T. képviselőház! Az 1900. évi népszámlálás — és itt rektifikálni akarom t. képviselőtársam közbeszólását — látszólag jobb arányt mutat Magyarországra, mert az ujonezok száma minden ezer ember után 38-ról 39'5-re emelkedett. Ennek az az oka, hogy a gyermekhalandóság megszűnt oly nagymérvű lenni, mint azelőtt volt. Hogy azonban a 20—24 évesek még ma sincsenek kellő számban, azt három ujabb szocziális jelenség idézte elő: a tuberkulózis és a kMándorlás. ; (Igaz! Ugy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) | Hogy milyen az eredmény Ausztriában, azt ! nem tudjuk, mert az osztrák népszámlálás adatai í mai najüg sincsenek közzétéve. De, t. képviselőház, nemcsak itten szenve| dünk mi rövidséget, hanem még a honvédség kiállításánál is. (Halljuk! Ralijuk!) Az eddigi véderőtörvény szerint Magyarországra jutott az ujonczjutalékból 43,889 fő, Ausztriára pedig 59,214 fő. Ezen 43,000 emberen fölül a honvédséghez állított Magyarország i2,500 honvédet, ellenben Ausztria 59,000 ujonczán fölül 10,000 honvédet, tehát abszolúte és relatíve is kevesebbet tett Ausztria védelmi erejének kifejtésére, mint Magyarország. Tudom, t. miniszter ur, hogy itten beszámítandó még a tiroli és a vorarlbergi kontingens, a mi körülbelül 5—600 embert tesz ki. Ámde, t. képviselőház. Ausztriának a jelen törvény alapján ki kellene állítania honvédsége számára 17,213 embert, 10,000 hehyett; tehát 6,800 emberrel kellene és kellett volna eddig is többet kiállítania a véderő fejlesztése érdekében, mint nekünk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Beőthy Ákos: Kímélik magukat! Elvük: fizess magyar! (Derültség.) Rakovszky István: A jelen törvény szerint 53,000 ember lesz a magyarországi ujonczjutalék, Ausztria ujonczjutaléka pedig 71,000 ember; a honvédség Magyarországon 15,500 emberre lesz fejlesztve, ellenben Ausztriáról mélységesen hallgat a krónika. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Onnan 4,600-al lesz több. Rakovszky István: Még ha 4600-zal többet is állítanak ki, ez még mindig nem felel meg annak, a mit Ausztriának eddig is tennie kellett volna, mert mai napig 6800 emberrel kellett volna többet adnia, és ha számításba veszem — a mi jogos — a tiroli és vorarlbergi Landesschützeket, még akkor is legalább 6000 fővel kellett volna eddig is többet adni Ausztriának. (Mozgás a baloldalon.) A t. miniszter ur megjegyzéséből pedig sajnosán konstatálom, hogy Ausztria emelkedett státusa daczára csak 4800-zal ad többet, és igy kötelességének ma sem felel meg. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) T. képviselőház! Határozati javaslatom harmadik pontja a kétéves szolgálatot követeli. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ennek szükségét a pénzügyi bizottságnak egy vizenyős határozati javaslata is konczedálja, de oly formában, a melyből semmi kötelezettség nem háramlik a kormányra. A véderő-bizottság t. előadója pedig határozottan azzal akarja megtámadni e követelést, hogy ez egy nagy igazságtalanságot involvál, mert hiszen a kétéves katonai szolgálatot a lovasságnál, valamint a lovasütegeknél és a tengerészeinél nem lehet behozni. Beőthy Ákos: Azoknál most is egy évvel tovább szolgálnak!