Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-204
360 2QÍ. országos ülés 1903 feb van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) «És mit tett a t. pénzügyi bizottság? A t. pénzügyi bizottság megelégedett egy minden indokolás nélkül tett miniszteri nyilatkozattal, mely szerint a javaslat összes pénzügyi következményei az egész hadseregre mindössze egy fél millió forint több kiadásban fognak nyilvánulni.« Ezeket mondta gróf Apponyi Albert 1889 ben. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Régi dolog! Kubik Béla: Ha régi is, de igaz volt. Hellebronth Géza: Méltóztassék megengedni, t. miniszter ur, de az idó'k tanulsága, az idők következményei gróf Apponyi Albertnek adtak igazat. (Igaz! Ugy van ! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Mert az az ominózus törvényjavaslat törvénynyé vált, és nem félmilllióba került az egész birodalomnak, hanem magának Magyarországnak, a birodalom felének, nagyon, de nagyon sok milliójába. Nagyon szépen kifejtette ezt Tóth János t. képviselőtársam a vitát bevezető nagyszabású beszédében, a mikor kimutatta, hogy kétezer millió forinton felül járunk a hadügyi költségekkel. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Türelmes a statisztika ! Pozsgay Miklős: Mi is türelmesek vagyunk, hogy ily közbeszólásokat meghallgatunk! Kubik Béla: Az összes kiadások! Igaza volt! Hellebronth Géza: Hogy a helyzet most nagyon hasonló az akkorihoz, mutatja a pénzügyi bizottság jelentése is, mutatja magának a t. honvédelmi miniszter urnak nyilatkozata is. Soha határozott összeget nem mondanak arra nézve, hogy mibe fog kerülni, de beszélnek kevés költségről, kevés megterhelésről. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem beszéltem ? Hellebronth Géza: De hogy tiszta képet nyújtanának, azt nem teszik; a javaslatnak e nagyon fontos részét örömestebb hallgatással mellőzik, soha nem beszélnek róla. Engedelmet kérek, csak igy becsempészni a nemzet életébe ily törvényjavaslatot, és azt követelni, hogy a nemzet vakon bele menjen az ily előre nem látható nagyságú követelésbe, az, t. miniszter ur, nem alkotmányos eljárás és nem helyes. (Iga*! TJgy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) De hát, t. miniszter ur, engedje meg, időszerűnek tartom határozati javaslatomat abból a szempontból is, mert mélyen belenyúl már létező törvény határozataiba, létező törvény megváltoztatását czélozza. Az 1889 :VI. t.-cz., gondolom, az utolsó véderő-törvény. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugy van ! Igaza van, mint mindig! Hellebronth Géza: Ez a törvényjavaslat megállapítja a béke-létszámot a gyalogságnál, a lovasságnál, a tüzérségnél, a haditengerészetnél. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Erről nincs tudomásom! >ruár 12-én, csütörtökön. Hellebronth Géza : Ezt most tetemesen akarják emelni. És ne csak egy évi emelést méltóztassanak számítani, hiszen az emelkedés a harmadik esztendőben már háromszoros. Ez már egyenes megváltoztatása a törvénynek. A mikor ily követelésekkel állnak elő, és semmiféle ellenértéket nem akarnak adni, nem jogos-e követelésünk ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindig ! Hellebronth Géza: Tessék a hadügyi kormánynak az egész véderő-törvény revíziójára vonatkozó javaslatot beadni, tessék abban ezeket a követeléseket előadni, és tessék belevenni azokat, a miket engedményeknek mondanak, és ne tessék pusztán csak miniszteri ígéretekkel előállani. (Helyeslés a hal- és a szélsőhaloldalon.) Gabányi Miklós: így bánnak a nemzet millióMal ! Hellebronth Géza: De időszerűnek tartom, t. miniszter ur, az én határozati javaslatomat, és magának a t. miniszter urnak nyilatkozatából merítem az argumentumaimat. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Innen származik minden rossz! (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Derültség jobb felöl.) Hellebronth Géza: Maga a t. miniszter ur elismeri január 28-án tartott beszédében, hogy vannak nemzeti óhajok — önök csak óhajoknak nevezik, mi követeléseknek — és vannak nemzeti aspirácziók, melyek elől maga a t. miniszter ur sem zárkózik el. Vannak óhajok, melyek mindjárt megvalósithatók, és a melyekre nézve bizonyos Ígéretek is tétettek, vannak olyanok, a melyek még alapos tanulmányozás tárgyát kell, hogy képezzék, azután vannak olyanok, melyeket a t. miniszter ur egyáltalában elvet. T. miniszter ur, ezeket a nemzeti aspirácziókat csak most méltóztatik megismerni ? Hát ezek az aspirácziók, ez a nemzeti érzület 36 esztendő óta csak most jutott el a hadügyi kormány füléhez ? Hiszen 36 esztendeje folytonosan követeljük, 36 esztendeje a t. túloldal minket mindig azzal vádol, hogy nem tudunk egyebet, csak mindig a közjogi sérelmeket emlegetni, különösen a hadügy terén. Csodálatos, hogy ez csak most jutott a t. miniszter úrhoz és a hadügyi kormányhoz, csak most akarják ezeket tanulmányozni. Engedelmet kérek, ez játék a nemzet érzelmeMel. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Teljes joggal követeljük mi, hogy ha már a t. miniszter ur maga is elismeri bizonyos követelések valósításának lehetőségét, akkor azt ne incidentaliter, ilyen novelláris utón, ne csak puszta ígéretekkel méltóztassék a ház elé terjeszteni, hanem tessék beterjeszteni az egész véderó'törvény revízióját és abban kimondani, hogy mit akarnak, mit nem. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék formulázni, hogy miből álljon! (Zaj.) Pozsgay Miklós: Hány javaslatot nyújtunk be, egyet sem fogadnak el!