Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-204

356 204. országos ülés 1903 február 12-én, csütörtökön. Hellebronth Géza: Igenis, t. miniszter ur! Ez még csak a tizenkilenczedik! Határozati ja­vaslatot van szerencsém beterjeszteni, a mely így hangzik: Határozati javaslat. Utasittatik a kormány, bogy a jelen katonai javaslatok napirendről levételével terjeszszen a törvényhozás elé a nemzeti követelményeknek megfelelő uj, általános véderő-törvényjavaslatot. (Helyeslés a széhöbalóldalon.) Midőn határozati javaslatomat benyújtottam, azt nem obstruálási szándékból tettem, hanem azért, mert igenis annak szükségét, czélszerü­ségét és időszerűségét látom (Helyeslés a szélső­baloldalon.) s egyszersmind át vagyok hatva a képviselői kötelességtől is. Es akkor, mikor ilyen politikai aktust teszek, azt meg is indo­kolom. (Hilljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) MMel pedig ez az indoklás a tárgy nagy fon­tosságánál és sokoldalúságnál fogva talán kissé hosszú időt is fog igénybe venni, azért nagyon kérem, hogy a ház t. elnöke lenne szMes nekem öt perez szünetet engedni. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Daniel Gábor alelnök foglalja el.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Az ülést újból megnyitom. Hellebronth képviselő ur fogja folytatni beszédét. (Zaj.) Csendet kérek mind a két ol­dalon. Hellebronth Géza: T. képviselőház! Beszé­dem első részében bátor voltam foglalkozni nem­csak a függetlenségi és 48-as párt, . . . Kubik Béla: Nincsen miniszter! Hát hogyan tárgyaljunk? Hellebronth Géza: . . . hanem az egész magyar nemzet legelső és legfőbb követelményé­vel, az önálló magyar hadsereg felállításának elodázhatatlan szükségességével. Kubik Béla: Hol van a miniszter ur ? Addig nem tárgyalhatunk! (Zaj jobbfelöl.) Minisztert kérünk! Hozassák elő! mert igy nem lehet tár­gyalni ! (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Akkor függeszszük fel addig az ülést!) Elnök: A házszabályok értelmében nem kö­telezhető a miniszter, hogy mindig itt benn le­gyen. (B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a terembe lép. Éljenzés a jobboldalon. Zaj a széls' baloldalon.) Rakovszky István: Éljeneztetek ti Bánffynak is! (Zaj a jobboldalon.) r Wlanaszy György: Én nem! Rakovszky István: Mert nem voltál itt! Elnök (exenget): Csendet kérek! Hellebronth Géza: Azt hiszem, sikerült be­igazolnom, hogy a magyar nemzetnek eminens jogáról, a melyet 36 esztendő óta folyton han­goztatunk, de a mely százados követelése a magyar nemzetnek, t. i. az önálló magyar had­sereg felállításának szükségességéről, sem a rendi országgyűlések, sem a népképviseleti országgyű­lések, tehát maga a nemzet sem mondott le soha; elvehettek tőle egy időre bűnös kezek, az erő-szak fegyverei, el is altathatták, a gyenge kormányok el is vehették, de / maga a nemzet nem mondott le róla soha. Élt az a magyar nemzet szMében az elnyomatás korszakában, élt a tespedés korszakában, él az ma is és élni fog, míg magyar ember lesz a föld hátán, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a t. kormányoknak minden rabulisztikus és minden kétértelmű törvényma­gyarázatai és formulái daczára. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt hiszem, hogy sikerült beigazolnom azt is, hogy az önálló magyar hadseregnek felállí­tása nem ellenkezik még azzal a világhírű ma­gyar lojalitással sem, mert hiszen tény az, hogy sokkal erősebb támasza, sokkal erősebb oszlojia lenne a magyar trónnak és a magyar hazának egy ilyen lelkesedett, magyar hazaszeretettől és a magyar király szeretetétől áthatott hadsereg. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen, t. miniszter ur, a nemzetnek biztonsága egy­szersmind a trónnak is a biztonsága. (Igaz ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még ezt sohasem hallottam! (Derültség a jobb­oldalon.) Hellebronth Géza: A nemzetnek biztonsága egyúttal biztonsága a trónnak, és a koronának dicsősége egyúttal a dicsősége a magyar nem­zetnek is. És higyje el a t. miniszter ur, hogy én azt tartom a legbünösebb kéznek, és azt tartom a legképtelenebb politikának, a mely e közé a két faktor közé disharmóniát akarna keverni, az egyiknek a hatalmi körét a másik­nak rovására akarná a végletekig kiterjeszteni, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és a helyett a kölcsönös tisztelet és szeretet helyett, a melynek az alkotmányos, monarchikus elv mellett a ko­rona és nemzet között meg kellene lenni, ezek a kezek idegenkedést, gyűlölséget és visszavonást dobnak az emberek szMébe. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Ne izgassák egymást ! Szederkényi Nándor: Közbeszólni nem szabad ! Hellebronth Géza: De megpróbáltam, t. ház, azt is igazolni, hogy annak a hadseregnek ketté­választása, annak az önálló magyar hadseregnek, annak a magyar kultúrának a bevonása, annak a magyar nyelvnek bevitele és érvényesülése a hadsereg magyar részébe, ez még az önök által, a t. túloldal által olyan szentírásnak tartott 67-es kiegyezéssel sem ellenkezik, az még annak a keretén belül is megvalósitható. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen, a mint voltam bátor a t. ház előtt kifejteni, és a mint nagyon jól is méltóztatnak tudni, ha akarják, az a 67-es törvény nem ezt a mostani hadsere-

Next

/
Thumbnails
Contents