Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-203

336 203. országos ülés 1903 február 11-én, szerdán. nyeiért, hogy a király személye a politikai küzdelmekbe belevonatik, a felelőséget elvállalni ? Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Horváth Gyula: ügy látszik, hogy haragszik, tehát nincs igaza! (Mozgás jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök : Hogy mikor van, mikor nincs igazam: ezt nemcsak a t. képviselő ur itéli meg, hanem mások is. (Tetszés jobbfelöl.) Az előre való Ítélkezés, mint a t. képviselő uré, pedig épen jogosulatlan. Ha pedig azt kiáltják felém, hogy én haragszom, erre azt válaszolom, hogy ha a t. képviselő urak annyiszor haragudnának, mint én, akkor nagyon csendes volna ez a ház, mint a milyen most. (Tetszés a jobboldalon.) Ezúttal sem haragszom, mint máskor sem, eszem ágában sincs, mert azt tartom, hogy a ki haragszik, annak csakugyan nincsen igaza, azért minden harag nélkül azt mondom, hogy a mit a képviselő ur. személyemre nézve hozott fel, azt sikerületlen éleznek tekintem, egyébnek nem. (Egy hang a jobboldalon: Még pedig rossz éleznek!) A t. képviselő urnak épenséggel joga van ilyenről is beszélni, de hogy Ízléses dolog-e arról beszélni, hogy én kit hMők meg ebédre, kit nem: az a t. képviselő ur dolga, abban én zavarni nem óhajtom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy azonban a folyosókon én akárkire bármily kijelentéssel pressziót akarnék gyakorolni, az nem áll, és azt legfeljebb annak van joga felhozni és kifogásolni, a kMel szemben megkisérlettem azt gyakorolni, de Lengyel Zoltán képviselő urnak nincsen, mert vele e kérdést illetőleg a folyosón szóba sem állottam. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) A mi már most a három kérdést illeti, arra a következőket van szerencsém válaszolni. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Arról, hogy Steinacker ur miféle államnak vagy köztársaságnak konzulja, avagy hogy konzul-e vagy nem, erről nekem valóban nincsen tudomásom ez idő szerint. Majd utána fogok járni. Hallottam vagy olvastam valamit róla ós most csak annyit mondhatok a t. képviselő urnak, hogy az én tudomásom szerint — miután ez a kérdés csak a lapokban volt tárgyalva — az az ur az udvari bálon jelen nem volt. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt, hogy meg volt-e hMa, ebben a perezben nem tudom, mert valóban nem gondoltam, hogy ez interpelláczió tárgyává fog tétetni. Ennek is utána fogok majd járni. (Helyeslés jobbfélöl.) Ha meghívták volna, akkor ez csak sablonszerű meghívás lehetett, mert minden állam konzulját minden válogatás nélkül meg szokták hMni. Azonban, nem tudom, meghMták-e ? Egyébiránt a mi azt az ítéletet illeti, a mely ellene hozatott, az még nem jogerős; akkor pedig, a mikor az udvari bál volt, épen nem volt jogerős. így tehát, ha meghMatott volna is, nem történt semmiféle sérelem. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A mi már most az interpelláczió második pontjában foglaltakat illeti, hogy való-e az, hogy ő Felsége a király az udvari bálon megelégedését fejezte ki azon képviselők előtt, a kik a katonai javaslatok tárgyában, a házban beszédet tartottak, — ugy látszik, — a t. képviselő ur mindenféle zsurnalisztikái tudósításokból meríti a maga nemzeti sérelmeit, mert a bálról hMatalos közlemény arról, hogy ő Felsége kit kegyes megszólítani, kiadatni nem szokott és igy én nem vagyok abban a helyzetben, hogy megmondhassam, de nem is tudom, mert nem lestem folyton, hogy ő Felsége kikkel beszél, kikkel nem ? Éu csak azt tudom, hogy ő Felsége igen sok képviselővel és igen sok jelenlevő vendéggel kegyeskedett szót váltani, de hogy kMel mit beszélt ő Felsége, arra, megvallom, kíváncsi nem voltam, annak utána nem jártam és azon uraktól sem kérdeztem meg és ők azt nekem nem mondták meg. Én tehát nem tartozom arra felelni és nem is felelek, hogy ő Felsége kit tüntetett ki és hogy mit kegyeskedett mondani. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Arról azonban biztosítom, hogy ő Felsége, mint legmagasabb háziúr, teljes jogában szólította meg, a kiket megszólítani és kitüntetni kegyes volt, ebbe pedig beleszólni a képviselő urnak nincs joga és azt a parlamentáris tárgyalásokba belevonni nem lehet és nem szabad. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Azt pedig, hogy ő Felsége bármi tekintetben különbséget tenne politikai kérdésekben a képviselőház tagjai között, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Ellenzékit meg se Széllt solia!) vagy pedig hogy bármi tekintetben megkülönböztetést csinálna, — és erről tanúságot tehetek azon négy esztendő óta, mióta ezen a helyen ülök — nincsen jogosítva a túloldalon ülő képviselő urak egyike sem mondani. (Igaz! JJgy van! jobbfelöl.) Ezt kijelenthetem határozottan; de különben is ő Felsége semmi pártnak, semmi nézetnek vagy törvényhozási aktusnak nem fogja pártját, sem pro, sem kontra állást nem foglal; 6 Felsége a maga fenkölt lelkületében, nagy és nemes gondolkodásában abból a magas szférából, azon magas poziczióról, a melyre őt a törvény, a mi államunk alkotmánya és a mi hódolatunk helyezte, nem száll le, (Zaj a szélsöbaloldalon. Igaz! Ugy van! jobbfélöl.) és meg nem sérti soha semmifélével és respektálja az alkotmányt, a törvényt s a törvényhozás többi alkatrészeinek is az állását. (Ugy van! jolbfeU'l.) És én az ország érdekében, a korona és nemzet közti összhang érdekében, a mely nekünk, alkotmányunknak egyik legnagyobb kincse és biztositéka, csak azt óhajtom és arra kérem a t. képviselő urakat is, hogy bár ezt a magasztos példát mindenki követné és hasonlóval viszonozná ő Felségének ezen nagy példaadását, a ki oly magasztosán fogja fel e részben is