Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-203

203. országos ülés 1903 február 11-én, szerdán. 323 kottassék. (Igaz! Ugy van! a nép-párton és a szélsobaloldalon.) Az első hiba, a mit a t. elnök ur elköve­tett, az volt, hogy a csendet és rendet nem ál­lította helyre és ennek következtében olyan zaj volt, hogy az elnök urnak enuncziáczióit a leg­jobb akarattal is alig lehetett megértem. (Igaz! (Ugy van! a néppárton és a szélsobaloldalon.) A másik pedig — és ez már aztán sokkal fontosabb — vonatkozik magára a háznak ha­tározatképességére. Arra nézve, t. képviselőház, hogy a háznak a határozatképességét mikor ál­lapítsuk meg, szoros szabályokat nem lehet fel­állítani, mert hiszen az az adott helyzetből folyik. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélso­baloldalon.) Az esetnek a lefolyása ez volt: A t. alelnök ur feltette a kérdést, hogy a miniszterelnök ur indítványára az ülések meg­hosszabbítását illetőleg szavazzanak, akkor a túloldalról többen felállottak, erre Kubik Béla t. képviselőtársam azonnal azt mondta, hogy a ház nem határozatképes. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldolon.) Mihelyt ezt mondta egy kép­viselő, azonnal a ház megolvasását el kellett volna rendelni. A t. alelnök ur ezt nem csele­kedte, sőt nemcsak hogy ezt nem cselekedte, de még az ellenpróbát sem rendelte el, és ily mó­don kimondta a végzést, a mely ennek követ­keztében elejétől végig törvénytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon. Mozgás jobbról.) Én szerintem tehát, t. képviselőház, a dolog ugy áll, hogy ebben a kérdésben, az ülések meg­hosszabbítását illetőleg, határozat hozva nincsen. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon. Mozgás jobbról.) Ennek következtében uj határozathoza­talnak van helye. (Ugy van! Ugy van! a bal­és a szélsobaloldalon.) Ezt pedig máskép nem lehet végrehajtani, mert ez a napirendre kitűzve nem volt, mint ugy, hogy a határozathozatalt a holnapi ülés napirendjére kell kitűzni és ebben az irányban ón indítványt teszek. (Mérik helyes­lés a bal- és a szélsobaloldalon. Zaj r a jobboldalon.) Rakovszky István: T. ház ! Én is mindenben csatlakozom azokhoz, a miket Beőthy Ákos t. előttem szóló képviselőtársam mondott. Ez a ha­tározat, a mely kihirdettetett, törvénytelen, min­ket nem kötelez (Ugy van! Ugy van! a bal­és a szélsobaloldalon.) és a határozathozatalt a holnapi napra kell kitűzni. (Mozgás jobbról.) Beőthy Ákos: Ugy van! Nem engedjük ma­gunkat erőszakolni! Hiábavaló minden törekvés! Akkor nem tárgyalunk! Erőszakot nem vesznek rajtunk! Gyalázat! (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon. Zaj és ellenmondás a jobb­oldalon.) Pap Zoltán: így el lehet adni a hazát ! (Zaj.) Beőthy Ákos: A ki nem tud elnökölni, az ne üljön az elnöki széken. (Zaj. Az elnök csenget.) Szatmári Mór: Mindig a parlamentarizmus­ról beszélnek, hát ez az ? (Nagy zaj a ház min­den oldalán.) Rakovszky István: Én mindig a legnagyobb tisztelettel hajlok meg az elnökség intézkedései előtt, és mondhatom, teljes bizalommal viselte­tem a t. elnök ur intézkedései iránt. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) De ép oly kevés bizalommal vagyok a t. alelnök urak intézke­dései iránt. És ha én tisztelem az elnök ur in­tézkedéseit, az alelnök urak intézkedéseMel szem­ben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem. (Mozgás jobbról.) Én meghajlok az elnökség irányában, de követelem és követelhetem, hogy az elnökség se sértse meg azon jogokat, a melyek a házat és a ház minden tagját megilletik. (Tetszés a bal- és a szélsobaloldalon!) Követelhetem első sorban azt, hogy az az elnök, a ki az elnöki székben ül, ismerje kötelességét és ismerje a házszabályokat. Tegnap a házszabályok durva megsértése követtetett el. (Nagy zaj. Az elnök csenget.) A ház alelnöke . . . Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky István: Köteles lett volna hMa­talból konstatálni a ház határozatképességét, abban a perczben, (Ugy van! Ugy van! a bal­és a szélsobaloldalon.) a mikor erre figyelmez­tetve lett. (Halljuk! Halljuk! a szélsobalolda­lon. Zaj a jobbóldalon. Az elnök csenget.) A ház elnöke pedig idejekorán figyelmeztetve lett, mert Kubik Béla t. képviselőtársam azt mondta: nem vagyunk százan, száz képviselő jelenléte szüksé­ges. A házszabályok 250. szakasza, a mely a ház tisztviselőiről, az elnökökről és alelnökről szól, 4. bekezdésében azt mondja (olvassa): »Őrködik a csend és a házi ügyrend megtartása felett«. Tehát a t. alelnök urnak kötelessége lett volna hMatalból konstatálni azt, vájjon százan van­nak-e? Ezt a t. alelnök ur elmulasztotta meg­tenni. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsobal­oldalon.) Nem akarom azt mondani, hogy ked­vezni akart a kormánynak, a többségnek, (Fel­kiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Pedig ugy van!) de mindenesetre járatlanságot árult el, a melynél fogva legalább is megérdemli a ház azt, hogy ezt reparálják. A másik dolog, a mit már felemiitettek előttem szólott t. képviselőtársaim is, hogy a házszabályokhoz kértek szót, A t. alelnök ur itt már nem mulasztást, hanem sértést és erő­szakoskodást követett el. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Mert Gajáry Géza a tárgyalás közben ekként szólt (olvassa): »A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: T. ház! Ennek a kérdésnek fölvetése akkor lett volna helyén, a mikor kérdeztem a házat, hogy elfo­gadja-e a javaslatot, igen vagy nem. A szavazás után a képviselő ur nem vetheti fel többé a határozatképesség kérdését.« Másodszor Lengyel Zoltán szólt (olvassa): »A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A jövő ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést berekesztem.« A házszabályok 215. szakaszának c) pontja pedig ekként szól (olvassa): »Szót kérhetnek 41*

Next

/
Thumbnails
Contents