Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

190. országos ülés 1903 január 26-án, hétfőn. 17 vagyunk bizonyos eró'megfeszitésekre, a melyeket talán jobban szeretnénk mellőzni, de a geográfiai fekvés megköveteli ezeket tőlünk. Kubik Béla: így parancsolják Bécsben! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ehhez járul még az általános európai helyzet. Összegezve már most ez a négy pont az, a melyet alapul kell venni és szem előtt kell tartani a véderő szervezésénél. (Helyeslés a jobboldalon.) 1868-ban és 1879-ben az volt nálunk az alapgondolat, hogy a hadilétszám 800.000 ember legyen, és ennek fentartására 95.000 ujoncz évenkint elegendő volt. Az idők változtak, azóta eltelt 35 év . . . Kapotsfy Jenő: A hadsereg szelleme nem változott meg! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A ki csak némileg figyelemmel kisérte a különböző államokban a véderő szervezését, észrevette és látta, hogy mindenütt, egész Európában rohamosan haladt a szervezés, csak minálunk nem. Mi visszamaradtunk. Anyagi viszonyainknál fogva nem voltunk képesek e részben haladni. 1889-ben a törvényhozás átlátta, hogy a hadi létszámnak törvényben való megállapítása lehetetlen, és ennélfogva ezen eszmével fel is hagyott. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: A 14. §. épen az ellenkezőt jelenti! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A 14. §. tisztán az ujonczjutalékra és az ujonczok megajánlásáról szóló jogra vonatkozott, (Mozgás és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) de nem vonatkozott a hadi létszámra . . . Ugron Gábor: De ettől függ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A ki hűen vissza tud és vissza akar emlékezni az akkori tárgyalásokra, az emlékezni fog arra is, hogy a 14. §. a hadi létszámmal egyáltalában semmiféle nexusban sincs. Endrey Gyula: Hiszen az az osztrák alkotmány kiegészitő része! (Derültség. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De szükséges volt az elkerülhetetlenül megkívántató béke-létszám fentartása czéljából (Mozgás a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) az ujonczjutalékot valamMel felemelni, és innen származott az, hogy az ujonczok számát 69.000-ről 103.100-re emeltük, a mely ujonczjutalékszám most is érvényes a közös hadseregre nézve. Ez elegendő volt az akkori béke-létszám fedezésére, és elég volt, a mennyiben egy kis jáuszt számítottunk hozzá, bizonyos apró dolgoknak, hézagoknak a pótlására is. (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) — Kérem, méltóztassék parancsolni, szívesen állok rendelkezésre. (Halljulc! Halljuk! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Még csak előkészületeket teszünk a közbeszólásokra! (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XI. KÖTET. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mondom: volt akkoriban egy kis plusz számítva, és ezt a pluszt felhasználtuk az idők folyama alatt arra, — mert annak most már 14 éve, — hogy bizonyos hézagokat pótoljunk. De 1889 j óta magukban véve és aránylag nem valami I nagyhorderejű uj alakulások, uj formácziók rendszeresítésére volt szükség. Hogy ha az ezek következtében keletkezett legénységi létszámfelemeléseket összeszámítom, ezek a közös hadseregre nézve 30.000 főnyi többletet jelentenek. Ezen 30.000 embernyi többszükséglet fedezésére lett volna szükséges az ujonczjutaléknak | körülbelül 11.000 és egynéhány száz fővel való felemelése, de ez nem történt meg; az ujonczjutalék 1889 óta fel nem emeltetett. Kecskeméthy Ferencz: Azóta kiszöktek Amerikába! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Inkább a közbeszóló képviselő ur ment volna ki! (Általános élénk derültség.) A béke-létszám azonban emeltetett, és ennek következtéi ben nagyon bölcsen át méltóztatik látni, hogy a közös hadsereg létszámában jelentékeny hiány mutatkozott, a mely hiányt pótolni már nem voltunk képesek. Ehhez még hozzájött azon körülmény, hogy most a tüzérség újjá átalakulása küszöbén állunk. Ez a tüzérségi átalakulás, a szükséges uj anyaggal való ellátás, eltekintve a pénzbeli áldozatoktól, a létszámban is bizonyos felemelést fog követelni. Tehát ott állunk, hogy az ujonczjutalék feltétlenül kevés és nekünk feltétlenül a törvényhozáshoz kell fordulnunk és kérnünk, hogy az ujonczjutalék felemeltessék a legszükségesebb mérvben. Már most a felemelendő ujonczjutalék kiszámításánál alapul kellett venni a hiányt, vagy mondjuk a legközelebbi 5 — 8—10 éven át újonnan szükséglendő ujonczokat és ebből kifolyólag kihoztuk azt a számot, hogy 125,000, illetőleg 21,900 ujonczczal több kell ezen követelménynek kielégítésére. Kérdés támadt tehát az emberekre nézve, van-e lehetőség a többletet kiállítani, valamint az anyagi, a pénzbeli áldozatokra nézve, hogy képes-e Magyarország ezeket az áldozatokat elviselni. Gabányi Miklós: Nem képes! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Arra majd szintén megadom a választ! Gabányi Miklós: Én tudom. (Derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kérem, igen bölcsen méltóztatnak tudni, hogy a lakosság száma, a mint ez a népszámlálásból kitűnik, hála Istennek, szaporodik. (Egy hang a szélsöbaloldalon : KMándorol Amerikába!) Kérem, ki is vándorolnak, be is vándorolnak. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Rákosi Viktor: Próbálja meg besorozni a bevándorlókat. (Altalános derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ennek következtében az ujonczállitás eredménye 3