Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-197

197. országos ülés 1903 február h-én, szerdán. 201 Minthogy; az 1888 : XXII. t.-cz. 67. §-a szerint nagyközségekben uj munkaerő, vagy segédhMatalnok alkalmazása egyedül a képviselőtestület joga, ez esetben ez a jog meg van sértve, s nem lehetetlen, hogy ilyen eset több helyen is fordulhat elő, hogy az efféle jogsértéseknek eleje vétessék, tisztelettel kérdem a t. belügyminiszter urat: 1. Hajlandó-e az emiitett esetet megvizsgáltatni, az eljárást megsemmisíteni, esetleg megtorolni ? 2. Hasonló visszaélések kikerülése czéljából, hajlandó-e egy felvilágosító rendelettel a közigazgatási hatóságokat, illetve szolgabirákat figyelmeztetni, hogy nagyközségekbe segédmunkaerőt hMatalból nem rendelhetnek ? Végre 3. Nem tartja-e szükségesnek a községi jegyzőket figyelmeztetni, hogy a közigazgatás egyszerűsítésével bekövetkezett terheket ujabb díjazás és munkaerő kirendelése nélkül teljesíteni tarloznak.« Kérem a belügyminiszter urat, legyen szíves legalább ebben a tekintetben elvi kijelentést tenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Az igen tisztelt képviselő ur egy konkrét eset alkalmából, a melynek megvizsgáltatását kéri, illetőleg a melynek kapcsán elvi kijelentést akar tőlem hallani, általában kiterjeszkedni méltóztatott a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtására is és azt méltóztatott mondani, a mit egy másik képviselő ur nagyon helyeselni látszott, hogy általában ez az egyszerűsítési törvény munkaszaporulatot és munkatöbbletet ró a községi jegyzőkre. így ezt el nem fogadom és igy nem is áll a kérdés. Az egyszerűsítési törvény az egész közigazgatásba rendszert, egységet, rendet, egyformaságot hozott be. Már most ott, a hol rend nem volt, a hol az iktatót rosszul vezették vagy egyáltalában nem vezették, (TJgy van! TJqy van! a jobboldalon.) ott természetesen munkaszaporulat állt elő. De méltóztassék megnézni és megkérdezni azokat a közigazgatási fórumokat a községtől fogva, fel az alispánig, a hol rendes volt az eljárás, ott mondhatja ugyan valaki, hogy nem okult még bele ebbe az uj eljárásba, vagy hogy ennek egyik vagy másik része talán szövevényes vagy talán másforma lehetne, hiszen mindenki egyéni nézetének jogosultságát nem vitatom; de hogy munkatöbbletet, munkaszaporulatot okoz, az egyáltalában nem áll. Mikor én azt a rendeletet kibocsátottam, a mely a törvényen alapszik, az országnak igen sok hMatott és arra való szakértőjét hívtam meg, magam prezideáltam azokon a tanácskozásokon, a melyek igen sok időt vettek igénybe, mert alaposan és végigtárgyaltuk az összes kérdéseket; községi jegyzők is voltak ott és voltak a gyakorlati adminisztráczió férfiai közül az ország minden részéből igen előkelő emberek, a kik mind helyeselték ezt az operátumot, KÉPTH. NAPLÓ. 1901 1906. XI, KÖTET. A mit pedig mint észrevételt felhoztak, azt én a szabad diskussziónak eredményeképen fel is vettem a rendeletekbe. Most ezek életbe vannak léptetve. Négy hete fungál ez az uj eljárás. Négy hét után nem lehet ítéletet mondani. Hiszen minden dolog, mikor megindul, először nehezebben indul és visszatetszést is szül. különösen sokaknál, a kik a régitől nem akarnak eltérni. Ez magától értetődik, hiszen az uj szekér is rosszabbul megy, mint a kijárt szekér és a töretlen utón is lassabban halad, mint a tört utón. Az tehát semmit sem bizonyít, hogy vannak panaszok, ez minden uj intézménynél igy van. Majd ha nem bizonyulna be tökéletesnek egyes részeiben és ezt a gyakorlati élet elfogulatlan, nyugodt bírálata fogja megmutatni: én leszek az első, a ki rendeleteimet módosítani fogom. (Tetszés és helyeslés.) De ezt nem lehet most, négy héttel az életbeléptetés után tenni, hanem teszi az ember három-négy vagy hat hónap múlva, vagy esetleg egy esztendő múlva. (Helyeslés.) De én meg vagyok győződve, hogy ezek a rendeletek beválnak és ez az egyszerűsítés is beválik a maga egészében; részleteiben pedig lehet majd rajta javitani. Hanem ott, a hol nem volt rend, a hol nem volt rendszeres eljárás, a hol nem teljesítették kötelességeiket a községi jegyzők : ott, természetes, hogy munkatöbblet van, mert most azt mind teljesíteni kell. Vertán Endre: De azt nem kell fizetni! Széll Kálmán miniszterelnök: A községi jegyzők itt-ott feljajdulnak illetéktelenül és az illetők részéről, a kik hMatva vannak a rendeleteknek érvényt szerezni, ki is taníttattak már sok helyütt. Most előállanak és azt hiszik, hogy ez igen alkalmas időpont arra, hogy az ő nagy tűlterheltetésüket — a mi igaz— bebizonyítsák és azt mondják, hogy nem győzik a munkát. De nem az egyszerűsítési eljárás okozta ezen túlterheltséget, hanem annak a száz és száz törvénynek a végrehajtása, a melyek — én is,mint belügyminiszter nem egyszer mondtam e házban — valóságos tehervonó, igavonó géppé teszik a községi jegyzőt; ezek ruházzák reájuk azt a sok munkát. (Ügy van! Igaz! a jobboldalon.) Ez az egyszerűsítés nem fogja a munkát szaporítani, ellenkezőleg, a túlterhelésig menő munkahalmazba rendet hoz be és ha egyszer beletanulnak, ez jelentékenyen könnyíteni fogja az eljárást. (TJgy van! TJgy van! jobbról.) Ali tehát az, hogy a munkatöbbletet az egyszerűsítésről szóló törvény nem okozza, e törvénynek nem is ez volt a feladata; hanem ez a törvény Magyarországon a közigazgatást akarta egyszerűsíteni és egységesíteni, a mi nemzeti szempontból is nagy haladás, (igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Majd annak idején, ha a belügyi tárcza költségvetését fogjuk tárgyalni, bővebben be fogom bizonyítani, hogy ezen rendeletek, ha azokat helyesen kezelik, a megyei, a községi közigazgatásban, azután az árvaügyeknél, a járásokban 26