Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-197
184 197. országos ülés 1903 február 4-én, szerdán. hogy ezen igazságokért szándékozik-e liarczba lépni vagy nem? Ezt mondotta (olvassa): »Nem szabad megelégedni azzal a kijelentéssel, hogy az egész művelet részletes adatok nélkül, pár százezer forintba kerül, holott ezen nyilatkozat a belső valószínűtlenség legmagasabb fokán áll. (Igaz! Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Ilyesmit pusztán a miniszteri felelőségre támaszkodva elfogadni könyelmüség lenne.« Saját ügyeiben, t. ház, mindenki lehet könynyelmü, mindenki lehet hiszékeny, mindenki megelégedhetik kevesebb vagy több garancziával, de az ország ügyeiben, az ország vagyoni és vérbeli áldozatai mérlegelésénél részletes adatok nélkül, az elkerülhetlen szükségesség kimutatása nélkül, egyszerűen az u. n. miniszteri felelőségre támaszkodva hitelt adni bizonyos kijelentéseknek, nem könnyelműség csupán, hanem hazaellenes bűn. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugy van! Helyes! Barta Ödön: Nagyon örülök, hogy a t. miniszter úrban is megnyilatkozik az alkotmányos érzék, mikor ezt helyesli, mert ez az egyedül megengedhető, a parlamentáris felelőséggel egyedül összeegyeztethető forma. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Részletesen kimutattam! Barta Ödön: A miniszteri felelőségre támaszkodva, abban bizakodva, különösen ebben az országban abszolúte nem szabad könnyenhMőnek lenni, mert nálunk a miniszteri felelőség csak irott malaszt, (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Egy hang: Politikai fihczió!) politikai fikczió, mint itt helyesen mondják. Mert miniszteri felelőség csak ott lehet, a hol igazi váltógazdaság, igazi váltórendszer van a politikai hatalmi tényezők között. Nálunk azonban, a hol minden exminiszter a másiknak háta mögött ül, politikai és miniszteri felelőségről nem lehet komolyan beszélni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tessék többséget szerezni az országban! Barta Ödön: Méltóztassék behozni az általános szavazati jogot, és biztosítom a t. miniszter urat, hogy nem fogjuk várni a biztatásait. (Ugy van! a széls'óbaloläalon.) T. ház! Katonailag sem áll, hogy minél több katona, annál jobb. Mert nemcsak a numerusról van szó, hanem a szellemről, arról az erkölcsi, nemzeti erőről, mely a véderőben benne van, mert csak akkor van katonailag is nagy értéke. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Teljesen igaz! Barta Ödön: A fölött meg vitatkozni sem lehet, hogy pénzügyileg épen nem áll az a tétel, hogy minél több katona, annál jobb. Mert minél több katona: annál szegényebb ország. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy ennek a tételnek az indokolására elégséges azt az igazságot elösmertetni, a melyet nem vonhatnak kétségbe a t. túloldalon sem, hogy t. i. az állam pénzügyi ereje nem bírja utolérni azt az extenzív fejlődést, a mely a hadseregnél mutatkozik; s így haladva, nemcsak a nemzetgazdaságnak, hanem magának a haderőnek is ártunk, mert elveszszük lába alól a talajt, a melyen élnie, működnie és fejlődnie kell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hogy ez igy van s hogy ez ma fokozott mértékben van igy, arra egy klasszikus tanút nevezek meg: gazdasági életünk egyik legfőbb őrét, az ország kincstárnokát, ha ugyan szabad ezt mondanom. Lucus a non lucendo, mert hisz kincsünk — fájdalom — nincsen. A pénzügyminiszter ur ez évi expozéjában a következő nyilatkozatot terjesztette a ház elé, a melyet fontosságánál fogva nem akarok interpretáczió alakjában ismertetni, hanem szórólszóra olvasok fel (Halljuk! Halljuk! Olvassa): » Midőn szerencsém volt a múlt év végén a folyó évre vonatkozó költségvetési előirányzatot expozém kíséretében beterjeszteni, igyekeztem a gazdasági viszonyokról képet tárni a t. ház elé. A ki szíves lesz visszaemlékezni arra a beszédemre, konczedálni fogja, hogy az a kép, a melyet akkor a t. ház elé terjesztettem, nem volt rózsás színben tartva, sőt talán sokan azt túlsó tétnek találták. Azonban, t. képviselőház, hogy az a kép megfelelt a valóságnak, hogy az a diagnózis, melyet az akkori állapotokra vonatkozólag felállítottam, helyes volt, az ma már minden kétségen kívül be van bizonyítva azon hMatalos, félhMatalos és azon egyéb adatok által, melyek a múlt évre vonatkozólag közkézen forognak és melyek bizonyítják, hogy az 1901. év, fájdalom, ismét nem volt kedvező sem mezőgazdasági, sem ipari, sem kereskedelmi tekintetben, sem a termelési foglalkozások egyéb ágában és hogy az 1901. év nem volt egyéb, mint egy változatlan lánczszeme a gazdaságilag kedvezőtlen évek hosszú sorozatának.« B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Előfordul mindenütt a világon! Barta Ödön: Azután igy folytatja: »De, t. ház, ha a statisztikai és más adatok ezt nem bizonyítanák is, bizonyítja ezt a zárszámadás, a mely az imént lett a t. ház asztalára letéve, bizonyítja a gazdasági depresszió. Mert konstatálnom kell, hogy a társadalmi gazdálkodásban mutatkozó visszaesésnek nyomai most már — és pedig ez alkalommal először — jelentkeznek az állami háztartásban is. (Mozgás balfelöl.) És ez nem is lehet másként, t. képviselőház. Mert teljesen lehetetlen és nem képzelhető az, hogy a gazdaságilag teljesen kedvezőtlen évek hosszú sorozata minden nyom nélkül enyészszék el az államháztartás felett. És mi még szerencséről beszélhetünk, hogy a gazdasági depresszió csak ily későn, ily
