Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-196

Í96. országos ülés 1002 február 3-án, kedden. 175 triával fennálló gazdasági közösségének ideje alatt az egész ország közgazdasága a legsúlyosabb válságba és pusztulásba jutott. Vidékünkön, mely pedig Magyarországnak mondhatni legjobb gabonatermő helye, már a mezőgazdaság sem fizeti ki magát, mert terményeinket kellőleg értékesíteni nem tudjuk, és állami terheink oly magasak, hogy ezek miatt földbirtokaink évről-évre nagyobb és nagyobb adóssággal terheltetnek meg. Kisiparunk végleg elpusztult, kereskedelmünk forgalma a minimumra csökkent. Mindezeknek ijesztő következménye vidékünkön a munkás nép nyomora, a szocziálizmus óriási terjedése.« Ez az, a mit valóságos taczitusi rövidséggel igy fejezett ki Komjáthy Béla t. barátom, hogy a nép nem szereti hazáját, mert annak csak terheit viseli. (Igaz! Ugy van ! a szélsebaloldalon.) Azt hiszem, nincs oka senkinek sem csodálkozni, ha most, rövid beszédem végén, felvetem a kérdést, hogy mi jogon állnak elő a bécsi katona urak ujabban és ujabban ezen vér- és pénzáldozatok követelésével? Talán az osztrák katona urak foglalták el Magyarországot a mi részünkre ? Talán az osztrák katona urak tartották fenn ezer esztendeig a magyar nemzetet? Talán ez alatt az ezer esztendő alatt védelmezték az osztrák katona urak csak egyszer is Magyarország szabadságát, függetlenségét, törvényeit? Avagy kérdem, tett-e valamit az osztrák katonaság amagyar faj érdekében? (Felkiáltások a szélsebaloldalon: Soha!) Nem tett. t. ház, soha semmit. S miután azt látjuk, hogy magyar nemzeti szempontból nem tett semmit, kérdem én, tettek-e az osztrák katona urak valaha valamit az emberi művelődés és haladás szempontjából ? Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Semmit!) Talán az osztrák katona urak találmánya a gőzgép, a vasút, a távirda, a telefon, a villany vagy a szérumok ? Talán egy eszmével, egy ténynyel, egy gondolattal, egy eszközzel előbbre vitte valaha egy osztrák katona a haladást? Erre a kérdésre is csak azt felelhetem, hogy nem, soha. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) MMel érvelnek tehát önök nekünk, a nagyhatalmi ábrándtól eltekintve, hogy mi magyarok szavazzuk meg ujabban a katonai terheket ? SemmMel. Azaz tévedtem, igenis van valami, a mMel az osztrák katona urak érvelhetnek az ujabb terhek megszavazása mellett. Ez nem egyéb, mint a magyar nemzetnek a bűnös türelme. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán: Hogy ki nem dobta régen őket! Hentaller Lajos: Az a türelem, a mely kaszárnyákat épit kórházak helyett, erődöket emel iskolák helyett, szuronyokat készit a legszükségesebb iparczikkek helyett, és osztrák katonát nevel jó magyar ember helyett. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egyedüli mentségünk az, hogy nem mi vagyunk egyedül ebben a helyzetben. Egész Európa érzi mellére nehezedni az ágyú- és szurony-kolosszust, egész Európában a milliók egy miatt szenvednek. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nincs egy állam sem Európában, a mely politikai, társadalmi és közgazdasági életében ne érezné a fegyveres békének nyomorúságát. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez az őrült fegyverkezés igy fog tartani mindaddig... Molnár Jenő: Mig ki nem ütjük a kezükből ! Hentaller Lajos: . . . mig a poroszok által elfoglalt Elszászt és Lotharingiát ki nem cserélik Ausztriának német tartományaiért. Az a »Los von Osterreick« kiáltás, mely áthallatszik a Lajtán tálról, azt mondja nekünk, hogy erre már nem sokáig kell várnunk. Ausztriára is rá illenek a költő Zrínyinek szavai, a melyeket I. Lipótnak, a »vastagajkunak«, trónraléptekor irt naplójába: »A fátum nagy változásokat készit elő.« Ausztriában, t. ház, a fátum nagy változásokat készit elő, mert Ausztria benne van már a felbomlás stádiumában. (Igaz! Ugy van! a szélscibaloldalon.) Addig is, mig ez bekövetkezik, nekünk kötelességünk azt megakadályozni, hogy itt a katonai terheket ujabban felemeljék. Miután pártomnak és nekem ez a nézetem, nem fogadom el a javaslatot, hanem a következő határozati javaslatot nyújtom be (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Miután a kormány a katonai költségek emelését azzal indokolja, hogy az utóbbi években hazánkban emelkedett a közjólét és a teherviselési képesség, miután azonban a közjólét emelkedésével nem egyeztethetők össze a rendszeres napirenden levő és folyton fokozódó adóvégrehajtás: épen ezért, mielőtt a ház a tárgyalás alatt levő katonai javaslat sorsa felett döntene, utasítsa a jiénzügyminisztert, hogy mutassa ki a háznak, mennyi adó folyt be az utolsó 10 évben önként és mennyit hajtottak be adóvégrehajtás utján ?« (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsobaloldalon,) Elnök: T. ház! Megállapodás szerint a tanácskozást a mai ülésen csak egy óráig folytatjuk. Miután ehhez az időhöz már igen közel vagyunk, szólásra pedig többen vannak feljegyezve, a tárgyalást most félbeszakítjuk. Most a hasonló esetekben követni szokott eljárás és néhány nap előtt a ház által elfogadott terv szerint az ülést fél kettőig felfüggesztjük és fél kettőkor fog eszközöltetni annak az összeférhetlenségi itélő-bizottságnak kisorsolása, a mely Győrffy Gyula képviselő ur összeférhetlenségi ügyében Ítélni hMatva lesz. Mielőtt a szünetet megkezdenők, állapítsuk meg a következő ülés napirendjét. A holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülés napirendjének első pontja lenne a házszabályok szerint, — mMel szerdai nap lesz, — az indítvány- és interpeílácziós-könyvek felolvasása; de akár lesz ezekben más bejegyzés, akár nem, a holnapi napon az ülés végén fogja Nessi Pál