Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-193

193. országos ülés 1903 január 29-én, csütörtökön. 97 tessék nekem a felesleget, a megtakarítást meg­mutatni. Münnich Aurél előadó: Hiszen megvan az egyes tételek közt a virement-jog! Komjáthy Béla: Tagadom, hogy megvolna! Mert épen az átruházási jog nincsen meg! Münnich Aurél előadó: Majd lesz szerencsém válaszolni. Komjáthy Béla: Mikor a dolgok igy állanak, nehogy t. barátom idegeskedjék, ismét kiindulási pontomra térek vissza. Mit is mond a bizottság jelentésében? Ezt mondja: »Nagy költségtöbbletet a javaslat nem fog okozni, mert a fogyaték kiegészítésére for­dítjuk a jutalékot. A költségvetés évenkint be­áílittatott teljes létszámra, de megfelelő létszám hiányában erre fel nem használtatott.« Nos, uraim, ez az ellenmondásoknak olyan töm­kelege, a melyből kibontakozni egyátalán nem lehet. De hát ha nem volt meg az a legénység, a melyre ezt költeni lehetett volna, (Halljulc! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) hova fordították? Annyi bizonyos, t. ház, hogy én magam is ké­telkedtem a dologban, és tanulmányozásaimban tovább mentem és utánanéztem a dolognak. És arra a meggyőződésre jutottam, még pedig magából a közösügyi zárszámadásból, hogy 1900-ig nem volt megtakarítás. Münnich Aurél előadó: Senki sem állította, hogy volt. Komjáthy Béla: A csapatok általános kiadá­sánál méltóztassék megnézni, ott vannak a legény­dijak elszámolva, túlkiadás van: 2.239.000 korona. Ha ezeket a tényeket igy összeállitva azt hozzák ki, a mit t. barátom akar mondani, akkor, enge­delmet kérek, megbizható ember ebben az or­szágban nincs, mert ellentétben áll, a mit itt mond, azzal, a mi az okiratokban, a zárszám­adásban és a költségvetésben benfoglaltatik. (Igaz! JJgy van! a szélsobaloläalon.) Ezeket, t. képviselőház, azért hoztam fel, mert mindezeket a dolgokat összeköttetésbe kell hoznunk azokkal a törekvésekkel, a melyeket most akarnak elérni. (Sálijuk! Halljuk! a szélso­baloläalon.) Arra akarok most kiterjeszkedni, hogy 1888-tól 1902-ig — most már tehát nem, mint az előbb, négy év alatt — a békeiétszám emelése által mint szaporodtak a kiadások és mily változások történtek a szervezetben ez alatt az idő alatt. 1888-tól 1902-ig — nem akarok itt hosszú statisztikával előhozakodni, mert akkor sok időt kellene igénybe vennem, — (Halljuk! Halljuk! a szélstbaloldalon. Felkiáltások: Sebaj! Tanu­lunk bélöle!) de végeredményében bejelentem, hogy a legénység száma ez alatt az idő alatt igenis 36.906 fővel szaporodott, nem számítva az 1893-ra az uj szervezettel járó legénységi szaporulatot. A hadsereg főcsapatának, a gya­logságnak szervezetében, a létszámban, a nélkül, hogy a szervezet változott volna, ez alatt az idő alatt az emelkedés: tisztekben: 2244; legény- I KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XI. KÖTET. ben: 16.932. A költség, a melyre azt mondták, hogy a végrehajtásban 480.000 forintba fog ke­rülni, volt 1888-ban: 64.249.602 korona, 1902­ben: 80,609.340 korona. (Mozgás a szélsobalol­äalon.) A gyalogságnál az évi többlet azóta emelkedett 16,400,000 koronával. (Mozgás a szélsobaloläalon.) Nézzük, hogy vagyunk a hadsereg másik csapatával, a lovassággal ? (Halljuk! Halljuk ! a szélsobaloläalon.) Itt igaz, hogy időközben ujabb draganyosezred állíttatott fel, Itt is az emelke­dés 1888-tól mostanig 168 tiszt, 3641 legény, 3676 ló; a költség volt 1888-ban — mindig a rendes kiadásról beszélek — 33,963,644 korona, 1902-ben 40,058.630 korona. Ennél a másik fő­csapatnál tehát az évi többletkiadás 6 millió korona, Gyerünk tovább, t. képviselőház! Mert mindezekből ki kell hoznom, hogy mennyibe került az, a mit 480.000 forint maximális ki­adással irányoztak elő. A tábori tüzérségnél a keretek nagyon megváltoztak és bajos volt ne­kem, a ki nem voltam katona, helyesen kiszá­mítani az egyes tételeket, de a végeredményt kiírtam. 1888-ban volt előirányozva 14,213.212 korona; 1902-ben: 21,900.986, az évi többlet itt: 7,587.774 korona. E szerint, a fizetések arányában kiszámítva, az emelkedés volt: 480 tiszt, 6752 legény, 6015 ló. Igaz, — hogy meg ne fogjanak, — hogy az 1902-iki költségvetésben 1395 fogyaték van előírva. Ezt elismerem; azonban, majd a ki kí­váncsi reá, nézze meg a rendkívüli költségvetést, ott pedig fel van véve 1494, tehát több. (De­rültség.) Nem akarom bírálat tárgyává tenni az összes csapatokat, mert hiszen mindegyiknek itt van a kimutatása, a vadászcsapatokat, utászokat, vártüzéreket, vasúti és távirdaezredet, sőt össze­foglalom és azt mondom, hogy az összes szapo­rulat volt tisztben 3793, legénységben a rendes kiadásban 30.500, lóban 9730. nem számítva a rendkívüli szükségleteket és a Boszniában lévő csapatok létszámát. És mikor mindezeket igy konstatálom, ak­kor nézzük meg csak, hogy mibe kerültek ezek a csapatok, mert ez mutatja meg leginkább a különbséget. Mikor ugyanis igy az ujonczjutalék emelkedik, akkor nemcsak a legénység zsoldja és a tiszti fizetés mutat emelkedést, hanem a katonai intézetek mindegyikénél emelkedés van. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloläalon.) A csapat­testek és csapatok általános kiadásánál volt a kiadás 1888-ban 47,332.184, 1902-ben már 68,016.046. A természetbeni illetékeknél volt 1888-ban 26,980.364, 1902-ben már felment 37,009.378-ra. A közétkezésnél volt akkor 26 millió, a kisebb számokat elhagyom, felemelke­dett 32 millióra. Az ágy- és ruházati szükséglet volt 15 millió, felemelkedett 18 millióra. Elhe­lyezési költség volt 9 millió, lett 15 millió. A pótlovazásnál volt 3,900.000, felemelkedett 6,500.000-re. 13

Next

/
Thumbnails
Contents