Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-188

398 188. országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. megígértük választóinknak, hogy megtagadjuk hozzájárulásunkat minden olyan törvényjavas­lattól, a mely a nemzetnek indokolatlanul ujabb megterhelését involválja, (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kiemeltük neveze­tesen, hogy semmi szin alatt sem fogunk hozzá­járulni oly törvényjavaslatokhoz, a melyek a katonai terheket, a melyek amúgy is elviselhe­tetlenek, akár pénzügyi tekintetben, akár a vér­adó tekintetében még sulyosbitani fogják. Ezen, a választások alkalmakor adott igéretünket mi az ország szine előtt becsületesen, férfiasan be is fogjuk váltani és ezért indokoltnak látjuk, hogy ezen törvényjavaslattal szemben a leg­messzebbmenő, legerélyesebb ellentállást fejtsük ki. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Nem érdemelné meg az ellenzék a nevét, nem érdemelné meg azt, hogy ezen teremben helyet foglaljon, ha ezen törvényjavaslat megbuktatására nem hasz­nálna fel minden megengedett eszközt. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Én azon oknál fogva is ellenzem a t. miniszterelnök ur által indit­ványozott napirendet, mMel én látom, hogy ezen törvényjavaslatok oly könnyen nem fognak ke­resztülmenni és igy uj bonyodalom előtt fogunk állani, sőt talán ex-lexbe is juthat az ország. Ugyanis három hónap alatt az indemnity-tör­vényjavaslat hatályát veszti és én nem szeretném kitenni az országot annak, hogy a jogos önvé­delem miatt ismét ex-lex állapotba sodortassék. (Zajos helyeslés a szélsöibaloldalon.) Ezért nem értem, hogy a t. miniszterelnök ur miért nem tárgyaltatja le előbb a költség­vetést. Az nem lehet kifogás, hogy az egyik tárcza a bizottság előtt még nincs letárgyalva. Mi nem egyszer megmutattuk már, az ellenzék nem egyszer adta már jelét annak, hogy, ha komoly, sürgős munkára hMják fel, daczára, hogy számszerűleg sokkal gyengébb, mégis részt vesz a sürgős munkában és az ország érdekében álló törvényjavaslatok előterjesztése elé a bizott­ságokban gátakat nem emel. Én azt hiszem, hogy, ha a t. miniszterelnök ur akarná, hétfőig készen lehetne a költségvetés, mert letárgyal­hatnók azt délelőtti és délutáni ülésekben a pénzügyi bizottságban. Letárgyalhatnék a pénz­ügyi bizottságban az utolsó költségvetést, a melyet még nem tárgyaltunk, t. i. a pénzügyi költségvetést és igy, ha ez szombatig megtör­ténnék, semmi sem állana útját annak, hogy a költségvetés beterjesztessék és a jövő hét folya­mán mindjárt az első terminuson tárgyalás alá vétessék. Ezen oknál fogva én elleninditványt vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, a mely ekként szól: »Inditvány. A miniszterelnök ur által indítványozott napirendet a ház el nem fogadja s a legközelebbi ülés napirendjére a költségvetés tárgyalását tűzi ki.« Ajánlom ezen indítványomnak elfogadását, {Zajos helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Trubinyi János jegyző: Szederkényi Nándor ! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Az elhangzott két felszólalás után, azt hiszem, csak méltányosan járok el, ha a t. többséghez fordu­lok és arra kérem, hogy ezen indokolt felszóla­lásokat vegye megfontolás alá. Gondolja meg a t. miniszterelnök ur és módosítsa azt az indít­ványát, a melylyel a két törvényjavaslat naj>i­rendre tűzését már a pénteki ülésre kívánja. Nagyon fontos és mélyen beható kérdések ezek. Két törvényjavaslat áll előttünk. Az eg>ik a rendes ujonczozási módszer szerint kéri a meg­hatalmazást a már felemelt ujonczlétszámra, a másik belenyúl a véderő-törvénybe és kiragadva annak egyik szakaszát, az ujonczjutaléknak fel­emelését ajánlja és javasolja a nélkül, hogy a kormánynak az egész védrendszerre vonatkozó tervezete előttünk volna és igy mérlegelhet­nék azt, vájjon indokolt-e, jogosult-e akár védelmi szempontból, akár az ország egyéb körül­ményei szempontjából ezen felemelés. De az el­mondottak után, a melyekkel t. barátaim igazán a közhangulatot jelezték, nem szükséges an­nak további vitatásába bocsátkoznom, vájjon az ujonczlétszám emelésére vonatkozó első tör­vényjavaslat jogosult-e, és hogy a kormány nem meglepetésszerüleg dobta-e azt ide a házba, a nélkül, hogy akár trónbeszédben, akár más utón, például a legutóbbi választás alkalmával az országot erről tájékoztatta volna. A kormány­nak ezen meglepetésszerű lépése méltán kelt­hetett visszahatást, mert nagyon jogosult az a követelmény, hogy a midőn a kormány egy ilyen, az ország gazdasági, pénzügyi helyzetébe mélyen belenyúló intézkedést, a véderó'-törvénynek ilyen nagyfontosságú módositását dobja elénk, akkor a közvélemény megnyilatkozásának kellő tér engedtessék. Ennélfogva azon esetben, ha a kor­mány ragaszkodnék ahhoz az elhatározásához, hogy e törvényjavaslatokat napirendre fogja tűzetni, igazságosnak és helyesnek tartom azt az indítványt, a melyet az előttem szólott t, kép­viselőtársaim tettek, hogy t. i. első sorban az osztályokhoz utasíttassanak azok. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. I Én azonban arra kérem a t. miniszterelnök urat és a t. többséget, hogy az első törvény­javaslatot egyáltalán ne tűzze ki napirendre. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Annak kitűzése ellen előttem szólott t. képviselőtársaim annyi érvet hoztak fel, hogy nekem azokhoz több hozzáadni valóm nincs, de meggondolandó az isi t. ház, vájjon, ha a t. kormány makacsu, ragaszkodik ezen szándékához, hová fogna ez ve­zetni? (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezt mél­tóztassék a t. többségnek is meggondolni, mert végtére is, ha a kormány hatalmi szavát vet{ ide és a többséget mintegy erkölcsileg rákény­szeríti arra, hogy e törvényjavaslatot fogadja el, akkor ez hatalmi kérdésként fog előttünk állani és akkor a közvélemény ítélete fogja sújtani azt az eljárást, a mely az ellenzéket feljogosítja arra, hogy a hatalommal szembeszögezae a véde-

Next

/
Thumbnails
Contents