Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-188

382 188. országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. szentmihály községébe kebeleztessék át. Ezen szabályszerűen hozott határozatot a közigazgatási bizottság tárgyalván, annak nevében tiszteletteljesen javaslom, méltóztassék ezen intézkedését tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kMan szólani, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a közigazgatási bizottság jelentését? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi és erről a főrendiház alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett értesíttetni fog. Következik a konzuli bíróságoknál polgári peres ügyekben követendő eljárás szabályozásáról a miniszterelnök jelentése (írom. 193. 262). Az előadó, Neumann Ármin képviselő ur akadályozva lévén megjelenni, helyette Mandel Pál képviselő ur fogja az előadói tisztet teljesíteni. Mande Pál, az igazságügyi bizottság előadója : T. képviselőház! Az igazságügyi bizottság tárgyalta a magy. kir. miniszterelnök urnak jelentését a konzuli bíróságoknál polgári peres ügyekben követendő eljárás szabályozásáról. A bizottság nevében van szerencsém a jelentés tudomásulvételét a t. képviselőháznak javaslatba hozni. Kérem egyúttal a házat, hogy miután a jelentés hasonló tudomásulvétel végett közlendő lesz a főrendiházzal is, tudomásulvétel után a jelentést a főrendiházhoz áttenni méltóztassék. A jelentés az 1891: XXXI. törvényezikk 12, §-;ín alapul, a mely azt tartalmazza, hogy »a magyar királyi minisztérium a másik állam minisztériumával egyetértve és a közös miniszterrel tartott értekezés után, a 10. szakaszban fel nem sorolt jogviszonyokra vonatkozó törvényeknek és szabályoknak a konzuli bíróságoknál való hatályba léptetését és ezeknek, valamint a jelen szakasz első bekezdésében hatályban hagyottaknak kiegészítését, módosítását és hatályon kMül helyezését elrendelheti. Ezen törvény 18. §-a pedig utasitja a m. kir. miniszterelnök urat, hogy a 12. §. alapján kiadott rendeleteket a t. háznak tudomásulvétel végett bemutassa. Ezen törvényes intézkedésnek tett eleget a m. kir. miniszterelnök ur. jelentése bemutatásával. A jelentés egyébiránt csakis a konzuli bíróságok által követendő peres eljárásra vonatkozik és anyagi jogszabályokat nem tartalmaz. A peres eljárásra vonatkozó szabályokat egységesen rendbehozni és szabályozni azért vált égetően szükségessé, mert a konzuli bíróságoknál elavult régi törvények vannak még hatályban s ezenkívül a különböző konzuli bíróságoknál különböző eljárás is dívik. Általában alkalmazásban van még az 1781-iki u. n. »Allgemeine Josephinische Gerichtsordnung« és az 1796-iki u. n. »Westgalizische Geriehtsordmmg«. Ezenkívül sjjecziális eljárások vannak különböző ' ügyekben. így a házassági ügyekben, birtokháboritási perekben, váltóügyekben, okmányperekben, bérleti és haszonbérleti ügyekben, végül a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárásban. Az eljárásnak egységes szabályozása végett lett megalkotva a jelentés tárgyát képező rendelet, a mely szerint az 1845-iki sommás eljárás, a mely eddig csak kMételesen alkalmaztatott, most általánosittatik és ennek keretében egyes rendelkezések léptetnek életbe, a melyek a fenforgó tekintetek és viszonyok szerint a sommás eljárás alkalmazásánál szükségessé válnak. KMesz a rendelet a sommás eljárás alól egyes specziális eljárásokat, a melyek nemzeti jellegüknél fogva továbbra is fentartandók. Az 1845-iki sommás eljárás 7. §-a szubszidiárius törvényként mondja alkalmazandónak azokat az eljárásokat, a melyek a különböző konzulátusoknál érvényben vannak. Ezen eljárások azonban, mint mondám, különbözők. Hogy e tekintetben is egységes legyen az eljárás, a rendelet azt tartalmazza, hogy ezután a trieszti konzulátusnak alárendelt konzuloknál dívó eljárás legyen az egyedüli szubszidiárius forrás. Az 1845-iki sommás eljárás szerint nem létezett ügyvédi kényszer. Ez a rendelet nem ugyan általában, de bizonyos tekintetben életbe lépteti az ügyvédi kényszert és behozza a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét. így a rendelet alkalmazkodván az eurójmi törvénykezési eljárások nívójához, az eljárást pedig mindenben a helyes igazságszolgáltatási elveknek és azon viszonyoknak, a melyek a konzulátusoknál előfordulnak, megfelelőnek találván, az igazságügyi bizottság nevében ajánlom, hogy a rendeletet helyeslőleg tudomásul venni, és hasonlóképen való tudomásulvétel végett a főrendiházhoz áttenni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kMan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e az imént előadott jelentést, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi, és a háznak a jelentésre vonatkozó határozata tárgyalás és szMes hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. A mai ülés napirendje szerint most az interpellácziókra térhetünk át, és pedig először Csernoch János képviselő ur interpellácziójára az igazságügyi, vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszter urakhoz, a végrendelet nélkül elhalt katholikus alsóbbrendű papság hagyatékának tárgyalása ügyében. (Halljuk! Halljuk !) Csernoch János: T. ház! (Halljuk.! Halljuk !) Az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. törvényezikk 127. § a akként intézkedik, (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) hogy az igazságügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatnak, hogy a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű katholikus papok hagyatékában való részesedés tárgyában