Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-183

292 183. országos ülés 1903 január lk-én, szerdán. Visontai Soma : Nem mondtam ! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mondta ? Azt mondta a képviselő ur, hogy nem is lehet felette ma határozni azért, mert ime a kép­viselő ur mindjárt bebizonyítja, hogy milyen felületesen szoktunk eljárni. Kubik Béla: Csak bebizonyította! (Általá­nos, élénk derültség.) Széll Kálmán miniszterelnök: Próbáljuk azon­ban meg az ellenkezőt bizonyítani. Én meg is próbálom és meg vagyok róla győződve, hogy Kubik Béla képviselő ur a maga igazságszere­tetével bizonyára igazat fog nekem adni. Kubik Béla: Ha igaza lesz! (Élénk de­rültség.) Széll Kálmán miniszterelnök: A képviselő ur próbált bizonyítani, de mMel? Először is azzal, hogy — egy kis nyelvbotlás folytán, mert ezt annak akarom tulajdonítani, különben ko­molyabban utasítanám vissza — beszél hamis okmány előterjesztéséről. Ezt először is kikér­ném magamnak, ha így értette volna, később azután korrigálta magát, mondván, hogy ez jó­hiszemüleg történt, mert a miniszterelnök ur nem is tudja, hogy az történt, hogy hamis ok­mányokat terjesztettek elő. Nem ugy történt az, képviselő ur. Ha va­laki egyoldalulag hallja a t. képviselő urat és ha én a dologgal nem foglalkoztam volna, talán én is elhihettem volna azt, a mit mondott, ha Kubik Béla képviselő ur helyében lettem volna. Én azonban foglalkoztam a dologgal és így nem érint engem valami tragikusan ez a kijelentés. Mert miről van szó? A képviselő ur azt mondja, hogy hamis okmány terjesztetett elő és ezt észre sem vette az igazságügyi bizottság; mert az eredeti német okmányban igy van: »Der vom Vertreter der k. k. österreichischen Regierung für seine Comittentschaft zu Protokoll gestellte Vorbehalt.« Visontai Soma: A hMatalos lap más szöve­get közölt. Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen nem végeztem még be, tessék tehát meghallgatni. Már most azt mondja a képviselő ur, hogy ezt a német szöveget meghamisítja a törvény, mert a törvény ugy mondotta ezt a »zu Protokoll gestellt« kifejezést, hogy »jegyzőkönyvbe vétetni kért«. Erre azt mondja Visontai Soma képviselő ur, hogy ez hamis. En azonban azt mondom, hogy az nem hamis, hanem hogy legfeljebb fordítási hiba és ha a képviselő ur igy szólana, nem volna csattanós az érvelése, hanem közelebb jutna az igazsághoz. MMel bizonyít a képviselő ur? Azzal, hogy a » Budapesti Közlöny*-ben másképen je­lent meg. Ámde az sem eredeti szöveg, az is csak forditás. A »Budapesti Közlöny«-ben meg­jelent szövegben az van, hogy »jegyzőkönyvbe vett«, de itt ugy van, hogy »jegyzőkönyvbe vétetni kért«. Erről folyik most a diserepantia. A képviselő ur a másikat tartja hitelesnek és nem ezt. Azonban igen könnyű ebben a kér­désben eligazodni, ha méltóztatnak a követke­zőket szemügyre venni. (Halljuk I Halljuk?) Ez a törvény az ítéletet czikkelyezi be, az ítélet németül keletkezett; arról nem tehetünk, hogy a svájezi Bundesrat nem tud magyarul, hogy annak a bíróságnak az elnöke németül hozta az Ítéletet. Ezt azonban nem czikkelyez­zük be németül, hanem magyarul, de az indoko­lásba az eredeti német Ítéletet beleveszszük. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát semmit sem vontam el a kép­viselőház vizsgálata alól, mert itt van az eredeti német Ítélet. Már most az a kérdés, hogy az az elnevezés: »zu Protokoll gestellt« helyesen van-e ugy mondva, hogy : »jegyzőkönyvbe vétetni kért,«. Én azt állítom, hogy helyesen, mert a képviselő urnak nincs igaza, mikor azt mondja, hogy a másik helyesebb, vagyis az, hogy : »jegyzőkönyvbe vett«. Ez a helyesebb, mert a német szöveg azt mondja! »Der vom Vertreter der k. k, öster­reichischen Regierung für seine Committent­schaft zu Protokoll gestellte Vorbehalt*. Tehát az osztrák kormány képviselője által pro­tokollumba vétetni kért. 0 nem vehette protokollumba, ő csak akarta a protokollumba vételt. Ennélfogva helyesebb az a kifejezés, me­lyet a javaslat tartalmaz, mert ez inkább felel meg azon német juridikai jargon-kifejezésnek. Én magam nem is ismertem azt; hogy mit tesz »zu Protokoll stellen«, ezt nem tudtam, hanem ez, ugy látszik, egy német juridikai jargon. Mikor pedig azt mondja a szöveg: »Der vom Vertreter der k. k. österreichischen Regierung für seine Committentschaft zu Protokoll gestellte Vorbehalt«, az nem jelentheti, hogy a bíróság vette jegyzőkönyvbe, hanem azt jelentheti,hogy a Vertre­ter kérte, hogy vegyék jegyzőkönyvbe. Ennélfogva én azt gondolom, hogy ez a forditás és nem az, a mit a képviselő ur felállít, a l.ű; (Ugy van a jobb­oldalon.) ezt a fordítást tartom a hiteles ere­deti ítélet német szövegével egyezőnek, annak szavait, értelmét helyesen visszaadónak. (Zaj a szélsöbaloldahn. Felkiáltások: Nézzük meg!) Visontai Soma: Bevótetett-e a jegyző­könyvbe ? Kubik Béla: Hol vannak az okmányok ? Széll Kálmán miniszterelnök: De nem ez a lényeg; a lényeg abban van, hogy ez a jegyző­könyvbe vétetni kért, vagy akár jegyzőkönyvbe vett — ez egészen mindegy — kérés, vagy követelés vissza lett utasítva. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ebben van a lényeg. Akár az volna benne, hogy felvették a jegyzőkönyvbe, akár az, hogy csak az osztrák képviselő kérte, mihelyt egyszer a bíróság azt mon­dotta, hogy ezt a követelést visszautasítja, mihelyt ezt itéletileg kimondotta és én az­után idehozom azt az ítéletet, hogy azt be­czikkelyezzük, akkor, engedelmet kérek, nem lehet állítani, hogy abban prejudiczium fog­laltatik, mert, ismétlem, a lényeg az, hogy vissza lett utasítva. Egészen közönbös dolog,

Next

/
Thumbnails
Contents