Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-182

182. országos ülés 1903 Az indokolásban bőven kifejtettem^ hogy a csendőrségi parancsnokságoknak szaporítása feltétlenül szükséges az adminisítráczió egyszerűsítése, a hatályosabb ellenőrzés és különösen az indokolásban felsorolt csendőrségi szolgálati reformoknak keresztülvitele czéljából. Igen nagy gonddal igyekszem kezelni, valamint minisztériumom és munkatársaim is, ennek az intézménynek minden lépését és minden ténykedését,hiszen ahhoz úgyszólván az ország biztonsága fűződik hozzá. Azért mondhatom a t. háznak, hogy tanuja vagyok annak, hogy ez az intézmény azon várakozásoknak és reményeknek, melyeket hozzá az ország akkor fűzött, tökéletesen megfelel; pedig igen sok ellentmondással találkozott, mikor létesítették. Mert csendőrségünk, mondhatom, kitűnően teljesiti szolgálatát, feladatának magaslatán áll, tökéletesen bevált és egyike legjobb intézményeinknek. De csendőrségünk intézményébe annak kereteiben is igyekezünk, a mennyire lehet, ittott reformálölag belenyúlni és talán anticzipálom a belügyminisztérium költségvetésének vitáját, midőn elmondom, a mi a részletekhez tartozik, hogy most is keresztülviszünk adininisztráczionális téren egy reformot, a mely, gondolom, megfelel a czélnak és az ország közbiztonsági szolgálatára nézve igen nagyfontosságú és azon ritka madár számba megy, hogy pénzbe nem kerül. Mert a reformoknak az a sajátsága, hogy pénz nélkül alig eszközölhetők. A reform abban áll, hogy a csendőrségi őrszolgálatotdeczentralizálni akarván, 287 csendőrőrssel többet akarunk felállítani, mint a mennyi eddig volt; mert a 11 és 9 legényből álló őrségek ezentúlleszállittatnak 7-re és 5 legényből álló őrsökre ott, a hol lehetséges, mert hiszen a határszélen és másutt is, a hol a viszonyok nem engedik, ez nem történik. Ezzel azt érjük el, hogy az országban kevesebb számú legénységből álló őrsök lesznek, de az őrsállomások tekintetében 287 őrssel több fogja a szolgálatot teljesíteni, a mi, gondolom, az ország közbiztonsági szolgálata tekintetében nevezetes dolog és minden irányban be fog válni. Tehát nem költségszaporitás vagy apparátus-szaporítás viszketege vezet engem, mikor ezen három uj csendőrkerületet felállítani kMánom, mert például az, hogy 287 őrssel többet szervezünk a most vázolt reform utján költség nélkül, bizonyítja ezt. De költség nélkül mégis nem csinálhatunk semmit, ámbár sok költségbe ez sem fog kerülni. Kettőnek, a debreczeni és a szombathelyi csendőrkerületnek felállítása nem olyan abszolúte szükséges, de már az erdélyrészi második esendő'jierületnek a felállítása abszolúte szükséges, (Élénk helyeslés.) és én ezt mindenesetre szándékozom felállítani. (Elénk helyeslés.) Most pedig, miután a részletekbe is belenyúlt az előttem szólt t. képviselő ur és szólt a székhelyről, mely a felállítandó egyik kerüjanuár 13-án, kedden. 277 létre nézve meg van jelölve, különösen Marosvásárhely városa szempontjából, én is kitérek erre a kérdésre. Én Marosvásárhelynek, mint városnak, mint a magyarság góczpontjának és a székelység elővárának, mint nemzeti szempontból Erdélyben egyik igen jelentékeny pontnak a jelentőségét, fontosságát és kMálóságát elismerem s azon vagyok, — és erről a, t. képviselő ur maga is tanúságot tehet — hogy aváros ügyeinek és anyagi ügyeinek rendezése tekintetében is megteszek mindent, a mi ezen városnak fejlődését biztosítja és előmozdítja. Hanem adminisztráczionális szempontból — és ez az a szempont, mely a csendőrségnél elsőbbed szóba jöhet, inkább, mint valamely városfejlesztésének szempontja — nem tudnám magamat arra elhatározni, hogy Marosvásárhely legyen a második csendőrkerület székhelye. De magam is módosítani kívánok a törvényjavaslatba felvett székhelyen, tudniillik Nagy-szeben helyett Brassóba kMánnm tenni a, haj maciik csendőrkerület székhelyét. (Elénk- helyeslés.) Igen jelentékeny állami, közbiztonsági, közigazgatási, de nemzeti szempontból is, azután meg a határszélen levő szolgálati tekintetek is ugy tüntetik fel előttem a. kérdést bővebb megfontolás után, hogy a legmegfelelőbb hely az erdélyi részekben a második csendőrségi kerület felállítására Brassó és azért Nagy-szeben helyett Brassót fogom ajánlani. (Elénk, helyeslés.) Azokat a szempontokat, a melyeket Bedőházy t. képviselő ur Marosvásárhely mellett felhozott, nagyon méltányolom. Más alapon hasonló czélzattal épen az én propoziczióm fogja azokat érvényesíteni, mert igenis magyar nemzeti állami szempontokból nagyon fontos, hogy Brassóban a magyar állami eszmét minél erősebben kidomborítsuk. (Elénk helyeslés és tetszésé) Es a szempont vezet tehát: hogy a magyar állami intézmények közül a magyar állam karakterét kMálóan magán viselő emez exponált intézmény, mint a milyen a csendőrség második kerületi parancsnoksága, oda helyeztessék. Azért azt a módositást fogom a t. háznak javasolni, hogy a javaslat illető ^szakasza ebben az értelemben kiigazittassék. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kMan, a vitát bezárom. Kérem a t. házat, elfogadja e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a t, ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1. §-á.t; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a ä. §-t.) Széll Kálmán miniszterelnök: A '2. §-hoz kérem az épen most mondottak alapján a következő módositás elfogadását: »A 2. §-ban a