Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-182
182. ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 január 13-án, kedden, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. —• Áz utlevélügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A három uj csendőr-kerület felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Plósz Sándor, Láng Lajos, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gr. Teleki Sándor, a javaslatok mellett felszólalókat Nyegre László, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Rátkay László jegyző' ur jegyzi. Méltóztassanak mindenekelőtt a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a képviselőház 1,903. évi január hó 12-én tartott ülésének jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, ugy a jegyzőkönyvet hitel esi tettnek jelentem ki. Bemutatom Szilágy vármegye és Kolozsvár sz. kir. város közönségének feliratát, az ujonczjutalók felemelésére és a póttartalékosok behívására vonatkozó törvényjavaslatok ellen. Letétetnek a ház asztalára és az emiitett törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával fognak elintézést nyerni. Bemutatom Czegléd város közönségének Kossuth Ferencz képviselő által beadott kérvényét a vidéki városok költségeinek adómentessége tárgyában. Kiadatik a kórvényi bizottságnak. Egyéb előterjesztése az elnökségnek nincsen. Következik a napirend szerint a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 196, 242) harmadszori olvasása. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t, házat, elfogadja-e harmadszori olvasásban is a törvényjavaslatot? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta, és igy az alkotmányos tárgyalás és szMes hozzájárulás végett át fog tétetni a főrendiházhoz. Következik a napirend szerint az utlevélügyről szóló törvényjavaslat (írom. 198, 239) tárgyalása. Erre a törvényjavaslatra vonatkozólag két bizottságnak jelentése fekszik a t. ház előtt: a közigazgatási és az igazságügyi bizottságé, és két szöveg van a két jelentéshez mellékelve; méltóztassék tehát mindenekelőtt arra nézve határozni, hogy melyik bizottság jelentése képezze a tárgyalás szubstrátumát: a közigazgatási bizottságé-e, avagy az igazságügyi bizottságé? (Felkiáltások a jobb- és a szélsöbaloldalon: Az igazságügyi bizottságé! a közigazgatási bizottságé.') Szederkényi Nándor: Azt gondolom, t. ház, hogy ily esetekben mindig az utóbbi szokta a tárgyalás alapját képezni. (Helyeslés.) Elnök: E szerint, t. ház, az igazságügyi bizottság által előterjesztett szövegezés fog a tárgyalás alapjául szolgálni. Természetesen azon szakaszoknál, a melyekre nézve a két szöveg között eltérés van, a közigazgatási bizottság szövegezése is fel fog olvastatni. Az általános tárgyalás kezdődik; az előadó ur kMan szólani. Lator Sándor, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szerencsésnek érzem magamat, hogy egy olyan törvényjavaslatot ajánlhatok a t. háznak elfogadásra, a mely a kívánalmaknak megfelel, és a melyet pártkülönbség nélkül helyesnek és szükségesnek találunk. Az igen t. belügyminiszter ur ezen törvényjavaslata is bizonyítéka a kormányunk államigazgatási azon törekvésének, mely a jogállam teljes kiépítését tűzte czélul ós a szokás 33*
