Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-181

244 181. országos ülés 1903 január 12-én, hétfőn. is. Ilyen szempont tehát engem nem vezet. Én csak egyet nem akarok, azt, hogy mikor a bevándorlás megakadályozására alkotunk törvényt, ugyanakkor azt hatálytalanítsuk, mert ha az ellenőrzés nem hatályos, ugy a törvény a bevándorlás megakadályozásának czélját el nem éri. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi azt a terhet illeti, a mMel a bejelentés jár, erre nézve vagyok bátor felemlíteni, hogy itt nem arról van szó, hogy minden embernek a községi biróhoz, vagy körjegyzőhöz kell elmennie, hanem csakis annak, a ki szállást ad külföldi számára. Ez nem mindennapi dolog. Legyenek az illető szállásadók óvatosak s ha nem akarnak eljárni, ugy ne adjanak külföldinek szállást. Gyakori vagy állandó teherről tehát nincsen szó. Azonban azt a kijelentést teszem, — és méltóztassék azt tudomásul venni, mert a törvénybe nehéz beletenni, hamarjában nehéz szövegezni, de általában is nehéz ilyet a törvénybe bevenni, hogy a végrehajtási rendeletben, a mint előbb is mondottam, hogy segíteni akarok a dolgon, most konkrété is megmondom, szándékozom gondoskodni arról, hogy ott, a hol községi jegyző nem lakik helyben, vagy távol lakik, azon községekre vonatkozólag az illető lakó a községi biró utján tehesse meg a bejelentést. (Elénk helyeslés.) Ezt értettem előbb is az alatt, a mit mondottam. Most kifejezem konkrété és kijelentem, hogy a végrehajtási rendeletben ilyen módozatról fogok gondoskodni, a mikor is, azt hiszem, minden aggály megszűnik, (Elénk helyeslés.) j Buzáth Ferencz: T. ház! A miniszterelnök ur ezen megnyugtató kijelentése után módositásomat visszavonom. Elnök: Ha szólni senki nem kMan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Az első és második bekezdéshez semmiféle módosítás nem adatott be s igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. (Helyeslés.) A harmadik bekezdéshez, miután Buzáth Ferencz képviselő ur módosítását visszavonta, a miniszterelnök ur által proponált pótlás tétetnék. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház ezt a pótlást elfogadja. (Helyeslés.) A negyedik bekezdést a ház elfogadta. Az ötödik bekezdésre nézve pedig a »budapesti« szó helyébe »székesfó'városi« szót proponálta a miniszterelnök ur. Azt hiszem, erre a módosításra nézve is kijelenthetem, hogy ezt a ház elfogadja, (Helyeslés.) A 6-ik, 7-ik és 8-ik bekezdésre vonatkozólag semmiféle módositó javaslat nem tétetvén,' azt hiszem, kijelenthetem, hogy azokat a ház elfogadta. (Helyeslés.) Végül a szakasz utolsó bekezdése helyébe a miniszterelnök ur a következő szöveget proponálja (olvassa): »A székesfővárosi m. kir. államrendőrség bejelentési hMatala azoknak a külföldieknek megérkezésére vonatkozó bejelentésekről, kiknek eltávozása a megérkezésüktől számított 15- napon belül be nem jelentetett, ezen határidő leteltétől, a külföldieknek később történt eltávozására vonatkozó bejelentésekről pedig a bejelentéstől számítandó 3 nap alatt a székesfőváros tanácsát értesiti.« Kérdem a t. házat, hogy az eredeti szöveget vagy pedig a miniszterelnök ur által proponált szöveget fogadja-e el? (Felkiáltások: A miniszterelnök javaslatát!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház az eredeti szöveg helyett a miniszterelnök ur által proponált szöveget fogadta el. (Helyeslés.) Következik a 3. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavadat 3. § át). Rátkay László jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) A 3-ik §-nak tervbe vett rendelkezése következőleg hangzik (olvassa): »Ha a külföldi a község területén lakni szándékozik, ezt a szándékát az I. fokú rendőri hatóságnál megérkezésétől számítandó 15 nap alatt bejelenteni, egyúttal személyazonosságát, valamint állampolgárságát és szükség esetén erkölcsi előéletét igazolni tartozik.« T. képviselőház! A gyakorlatban • azzal a jelenséggel találkozunk, hogy azon külföldiekre nézve, a kik bizonyos okokból az ország területéről eltávolíttatnak, ez az eltávolítás igen nagy nehézségekbe ütközik, azon oknál fogva, mert a tolonczbatóságnak mindenekelőtt az illetőknek illetékességi helyét kell megállapítania, a mi néha hetekig, sőt hónapokig is eltart. Ez a körülmény indit engem arra, hogy javasoljam, hogy a törvényben mondjuk ki azt, hogy az illető külföldi ne csak állampo'gárságát, hanem illetékességét is tartozzék igazolni. Szükséges ez azért, t. ház. hogy ha valaki rászolgált arra, hogy az állam területéről eltávolittassék, akkor a tolonczbatóságnak az illető személyére vonatkozó minden adat kezében legyen, ugy hogy az ítéletet azután végre is hajthassa. (Helyeslés a baloldalon.) Ugyancsak e szakaszban az is foglaltatik, hogy szükség esetén tartozik az illető erkölcsi előéletét igazolni. A mint a törvényjavaslat általános vitája alatt tartott beszédemben is emiitettem, a községi törvényben elő van írva az, hogy azon esetben is, ha egyik községből a másikba akar átmenni valaki, akkor is tartozik erkölcsi előéletét igazolni. De különben nálunk a gyakorlatban más tekintetben is el van fogadva ez az elv; hiszen ha t. képviselőtársaink közül bárki is valamely állásra pályáznék, tartoznék erkölcsi bizonyítványát a kérvényéhez csatolni. Mig tehát belföldiekkel szemben nemcsak a lakhatási engedélyek tekintetében, hanem az esetben is, ha valamely állásért akarnak folyamodni, föltétlenül elő van irva az, hogy tartoznak erkölcsi előéletüket igazolni, addig ezen törvényjavaslatban ezt a külföldiektől csak esetleg követeljük meg. De, t. ház, ez volna a törvényjavaslatban az egyetlen garancziális intézkedés, a melylyel meg lehetne akadályozni