Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-179

206 179. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. élünk, hanem egyszerűen rendó'rállamban. (Igaz! Ugy van! a haloldalon.) Én elismerem azt. hogy tényleg a határSzéll községekben ilyen beavatkozásra szükség van, mert ottan már igen sok községben a bevándorlók dominálnak, azokat tehát ellenőrizni kell. Én a törvényjavaslatban elmegyek odáig, hogy megadom a belügyminiszter urnak azt a jogot, hogy felhatalmazhassa a rendőri hatóságot, hogy az ellenőrzést közegei által egyes helyeken eszközölhesse. De azért, mert valahol statáriális állapot van az országban, azt mondani, hogy az egész országot helyezzük statáriális állapot alá, nem lehet. Csak ott kell statáriumot kihirdetni és alkalmazni, a hol veszededelem van. Azért, mert a határSzéll vármegyékben veszedelem van. ugyanazon kalap alá húzni az egész országot sem nem méltányos, sem nem igazságos. (Helyeslés balról.) T. képviselőház! Legfontosabb intézkedése a törvényjavaslatnak kétségtelenül a 14. szakasz, mely szerint jövőre a községi lakhatás és a községi kötelékbe való felvétel kérdésében nem a községek elöljárósága, hanem kis és nagyközségben a főszolgabírót képviselő hatóság, rendezett tanácsú és szabad királyi városokban pedig az eljáró rendőrhatóság fog ezután határozni. T. képviselőház! ÉQ ebben a lújzségí autonómián ejtett nagy sérelmet látok. És ez az egy ok is elegendő arra, hogy a törvényjavaslatot visszautasítsam. (Helyeslés a baloldalon.) Én, t. képviselőház, elismerem és konstatálhatok annyit, hogy tényleg a határSzéll vármegyékben lévő községek elöljáróságaiban nincs meg az az értelmi kvalifikáczió és megbizhatóság, hogy ilyen munkát végezni képesek legyenek. Ebből azonban az orsza'g összes kis és nagyközségeire következtetést vonni igazságtalan dolog. Az ellen pedig egész határozottan kell tiltakoznom, hogy ezen kategóriába soroztassanak a városok is. Lehetetlen, t. képviselőház, hogy ezen intézkedésnek a czélzatát be ne lássuk. Semmi egyéb sem ez, mint lehetővé tenni ezen bevándorlóknak olyan községekben és városokban való letelepedését is, a mely községek és városok eddig magukat ezen bevándorlóktól el tudták szigetelni. Jövőre azonban ezek a rendőri és a főszolgabírói hatóság engedelmével ezen községekben le fognak telepedni és a községi lakosok ezeket a veszedelmes elemeket maguk között tűrni lesznek kénytelenek. T. képviselőház! Mintha csak előre látnám, hogy a határszélen egy-két évig letelepedett külföldi toalettet változtatva, meg fog jelenni ezen városokban és ott azután az ő erkölcsromlottságukkal mindenféle erkölcsi és társadalmi bajok előmozditói lesznek. (Ugy van I a baloldalon.) De épen azért, mert magam is elismertem, hogy tényleg vannak községek, a melyeknek elöljáróságai ily feladatokt.teljesitésére nem eléggé képesek, hajlandó vagyok a törvény egységesítése szempontjából javaslatba hozni azt, hogy kis- és nagyközségekben ezen ügyekben való határozathozatal a szolgabiróság. illetőleg a hatóság jóváhagyásától tétessék függővé, ellenben városokban továbbra is a tanács hatáskörébe utaltassák. (Helyeslés a baloldalon.) Én a tanácsban sokkal nagyobb garancziát látok ilyen ügyeknek intézésére, mert ott több ember is hoz ebben a dologban határozatot, mig a rendőrkapitány tisztán egymagában hozza azt meg. Tovább megyek és ha tekintem a törvényjavaslatnak indokolását, meg most az igen t. előadó urnak is a nyilatkozatát, hát ő azt mondja, hogy ezen intézkedés által kétségtelenül nagy mérvben ki fog terjesztetni a diszkreczionárius jog. Hát ez gyönyörű bevallás! Ez nem szabadelvű, hanem abszolutisztikus, reakczionárius felfogás. Tulajdonképen mi az abszolutizmus és mi a reakczió ? Semmi más. mint a diszkreczionárius jognak gyakorlata. (Ugy van! a baloldalon.) A törvényalkotásnak szellemével pedig egész határozottan ellenkezik a diszkreczionárius jog, mert annak épen az a czélja, hogy ezt a jogkört lehetőleg korlátozza, nem pedig hogy kiterjeszsze és az a czélja, hogy a polgároknak szabadságát védelmezze. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) De egyébként is, t. képviselőház, ez az a jogkör, a melylyel Magyarországon legtöbben viszszaélnek és a mely legtöbb panaszra szolgáltat alkalmat. (Ugy van! a baloldalon.) Ez az a jogkör, a mely mindenkor a hMatali korrupcziónak képezte alapját a szerint, hogy ki és milyen jogkört és hatalmat tölt be. (Ugy van! Ügy van! a baloldalon.) Ez nem a törvény uralma nagyfontosságú elvének kijelentését, hanem az önkény uralmának alkalmazását jelenti. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Ilyen körülmények között nagyon természetes, hogy ilyen őszinte nyilatkozat mellett én és az a párt, a mely mindenkor az alkotmánynak és a szabadságnak volt hMe, ilyen reakczionárius és abszolutisztikus felfogású törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatunk. (ÉUnlc helyeslés a baloldalon.) Zboray Miklós: Miért nem mutatják be a statisztikát a bevándorlásról? A mezőgazdasági statisztikában ott van vallásfelekezetek szerint is ! Buzáth Ferencz: Már most vegyük magának a törvényjavaslatnak, ugy a mint az kontemplálva van, gyakorlati alkalmazását. E szerint a községi elöljáróságok és tanácsok helyett a főszolgabíró és a rendőrkapitány fog eljárni. A főszolgabíró azonban arról, hogy mi történik járásának 30 — 40, sőt több községében, csak a körjegyzőktől fog értesülni, a kik a törvény szerint a bejelentéseket fogják nála eszközölni. Hogy azután ismét mi történik a körjegyzőségnek 12 — 14 és 30 községében — a Felvidéken van a körjegyzőnek 30 községe is, szavatolok érte — mondom, hogy mi történik a körjegyzőnek nagymérvű elfoglaltsága. . .