Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-176
188 176. országos ülés 1902 deczember 20-án, szombaton. adatik ki. (Mozgás balfelöl.) A vasút kiadja, el is szállította ide, azonban a pénzügyőrség azt mondja, hogy tiz kilónál többet a fővárosba magánosok részére szállitaní nem leket, tehát azt ki nem adja. Már most hol van az a szállítmány ? A fináncz és a vasút közt, a czimzett pedig nem tudja mit csináljon, kényszerül az egészet újra felpakolni, vasútra adni és visszaküldeni. Hogy a forgalomnak ez az akadálya miből származik, nem kutatom, mert csak tényeket mondok el. De hogy a főváros közönsége mMel érdemli ki azt, hogy ilyen vasúti szállításoknál ily nagymérvű megtámadtatásokban, jogai gyakorlatánál ilyen sérelemben részesítsék, ezt felfogni nem vagyok képes, bár tudom, hogy a közforgalom bizonyos tekintetben korlátozható, de ez csak általános, országos érdekekből, egészségügyi szempontokból történhetik és ha kellő módon van közhírré téve, nem pedig ugy, hogy a vasút mindezen tilalom alá vett tárgyakat átveszi, az illető javára fel is hozza, de a pénzügyminiszternek financzközegei azt egyszerűen letiltják. Ugyanaz az állam tehát, a mely az árut ki nem adja, az illetők pénzét, a vasúti dijat egyszerűen zsebre vágja. Ez igazán abderitai állapot, ezen segíteni kell, mert tiz kilón alól szabad, de hogy tiz kilón felül miért nem szabad Budapest városába egyeseknek beszállítani, azt ugyan ki nem süti a világ semmiféle formulája. Egészségi okokból ez nem lehetséges, bisz akkor tiz kilón alól sem volna szabad behozni, vagy talán azért történik mindez, mert a fővárosban vannak egyesek, a kiknek tiz kilón felül érkezik szállítmány ? Ugy tudom, hogy ez nem kormányintézkedés. Talán fővárosi intézkedés ? A főváros köreiben tudakozódtam ebben az ügyben, de nekem senki sem tudott felvilágosítást adni. Ha azonban nem kormányintézkedés ezen qualifikálhatatlan forgalmi akadály, akkor azt kérdezem, hogy a pénzügyminiszter mi alapon rendeli el az ő pénzügyi közegeinek, hogy tiltsa el azon küldeményt és ha letiltja, akkor ki fog felelőséget vállalni azért a szállítmányért, hogy meg nem romlik? A vasút nem, mert azt mondja, hogy én szállítottam, tessék elvinni. El is vinnék, de a pénzügyminiszter nem ereszti keresztül. Avagy arra valók állami közegeink, hogy ily esetlen intézkedések szolgáMá legyenek ? A következő interpellácziót intézem ennélfogva a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz (olvassa): »Interpelláczió a t. pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz : Van-e tudomása a pénzügyminiszter urnak arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt álló állami vasúton szállított, Budapestre magánfélnek szóló sertéshus-szállitmányt, ha az tiz kilónál több, az állami pénzügyőrök a fogyasztási adóvonalon át nem eresztik, azon czimen, hogy tiz kilónál többet tevő szállítmány tilos szállítmány ? A pénzügyminiszter ur mi jogon és alapon adott ki az állami pénzügyőröknek ily tiltó rendeletet ? Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter urnak a pénzügyminiszter e tiltó rendeletéről? S ha van, miért nem intézkedik, hogy a főváros területére ekként tilosnak jelzett szállítmány a feladásnál ne jöjjön forgalomba, hogy így a felek legalább a jóhiszemüleg feladott vasúti szállítási díjjal ne károsittassanak ?« Kérem interpellácziómat mindkét miniszter urnak kiadni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urnak. E szerint a mai napirendnek az a része, a melyet egyáltalában elvégezhettünk, el lévén végezve, tekintettel arra, hogy érdemleges ülést január 9-ig nem tartunk, kérem, szíveskedjék a t. ház a mai ülés jegyzőkönyvét nyomban hitelesíteni, Szőts Pál jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem a t. háznak, hogy a mai ülésen nyert felhatalmazás alapján keddre, déli 12 órára fogom kérni a képviselő urakat egy formális ülésre. Ezzel a t, képviselő uraknak boldog^ ünnepeket kívánva, az ülést berekesztem. (Elénk felkiáltások: Éljen az elnök!) (Az ülés 1 óra 65 perczkor végződött.)
