Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-176
176. országos ülés 191)2 deczember 20-án, szombaton. 185 máskép nem is cselekszik semmi dologban sem, történt meg ez a kinevezés is. Ezeket a kérdéseket ezzel én elintézetteknek tekintem, mert hogy Pitreich lovagnak mi lesz a felfogása egyik vagy másik kérdésben, azt, bocsánatot kérek, ma tudakolni és erről disszertálni, talán még sem helyén való dolog. Neki, mint alkotmányos miniszternek, a törvény fogja állását megszabni, az szabja meg az ő felelőségét, az szabja meg az ő agendáit és ahhoz fogja ő magát tartani: erről én felelek, (Helyeslés jobbfelöl.) mert ba nem tartaná magát azokhoz, a mit nem szabad, de nem is lehet feltenni róla, a kiről én tudom, — mert ismerem őt is működésében, — hogy minden tekintetben törvénytisztelő ember és előkelő, nagy, sőt mondhatom, dicső tettekkel is bővelkedő tagja a hadseregnek ; ő tehát a törvény szerint fog eljárni; és ha nem, megvan a törvényben a felelőségnek minden fóruma irva, delegáczió, képviselőház, hogy feleletre lehessen vonni. Ez a válaszom, méltóztassék tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rákosi Vkitor: T. képviselőház! Megnyertem a miniszterelnök úrtól azt a felvilágosítást, hogy a közös hadügyminiszternek a kinevezése ő Felségének legsajátabb joga és abba nekünk semmi beleszólásunk nincsen. (Mozgás jobbfelöl.) Mi nekünk azonban a hadügyminiszter ur működésébe, minthogy ő tőlünk pénzt és vért kMan, beleszólani igenis jogunk van. (ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Igenis van! Megmondom a múltra és a jövőre nézve is! Felelős! Rákosi Viktor: Én elismerem, hogy a miniszterelnök ur igen nemes munkát végzett, a mikor a lenyugvó napot megdicsérte. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ez neki gavallér kötelessége volt, hogy a távozó Krieghammer után meleg búcsúszót küldjön; ez ellen semmi kifogásom sincsen. Azonban kérdésem lényegére, hogy t. i. tud-e Pitreich magyarul vagy nem: a t. miniszterelnök ur nem felelt; (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) még csak arra sem felelt, hogy vájjon szándékozik-e Pitreich, a ki tőlünk is kap fizetést, megtanulni nyelvünket. Ezt akartam tudni s mert erre feleletet nem kaptam, nem veszem tudomásul a miniszterelnök ur válaszát. (Elérik helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, hogy tudomásul veszi-e a miniszterelnök ur válaszát Bákosi Viktor képviselő urnak, eredetileg a honvédelmi miniszter úrhoz, de később maga az interpelláló által az egész kormányhoz intézett interpellácziójára, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik Bedőházy János képviselő ur interpellácziója az 1886 : XXI. t.-cz. 2. §-ának KÉPVH. NArLÓ. 1901 —1906. X. KÖTET. megfelelően a törvényhatósági bizottsági tagok kiegészítése tárgyában a belügyminiszterhez. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Bedőházy János: T. képviselőház! Mielőtt interpellácziómat a jelzett ügyben az igen t. belügyminiszter úrhoz megtenném, bátorkodom magát a tényállást röviden és szárazon a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Uöviden azért, mert nem akarom a háznak becses türelmét, vagy — a mint Rákosi Viktor t. barátom magát kifejezte — becses türelmetlenségét igénybe venni; de másfelől is, mint professzor-ember igen jól tudom azt, hogy a vakáczió kiadása előtti napon tartott órák egyáltalában nem valami hasznot hajtók. (Derültség a baloldalon.) Szárazon akarom előadni a tényállást azért, mert nem akarok általában semmiféle olyas húrokat érinteni, a melyek a miniszterelnök urnak a jelen súlyos viszonyok közepette nagyon is indokolható érzékenységét talán nagyon is érintenék. Én elismerem teljes nyíltsággal, t. ház, hogy a belkormányzat tekintetében igen nagy haladás van, nagy változás állott be és tisztább a levegő, de azért a perifériákon mégis egyszer másszor tapasztalunk olyan tüneteket, a melyek a régi bajnak meg-megujuló szimptomái. Az 1886: XXI. törvényczikk a törvényhatóságokról intézkedik, még pedig 24. §-ában olyképen, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok száma minden, a népszámlálást követő esztendőben, ujra megállapítandó. És így a törvény — a mint látható — a törvényhatósági bizottsági tagok számának ujra megállapításáról, illetőleg kiegészítéséről parancsolólag, imperatMe intézkedik. Ezt meg kell tenni. Ennek a kiegészítésnek még a múlt esztendőben, 1901-ben meg kellett volna történnie. De akkor az hozatott fel okul, hogy a népszámlálásnak adatai nem állanak még hMatalosan a törvényhatóságok rendelkezésére és igy a törvényhatósági bizottsági tagok számának kiegészítése a jelen esztendőre maradt. A jelen év folyamán — ugy tudom •— igen sok törvényhatóság, még pedig városi törvényhatóságok — mert különösen ezeket érdekli | ezen kiegészítés — intézkedéseket tettek; igy i Marosvásárhely sz, kir. város törvényhatósága is intézkedett, határozatot hozott az iránt, hogy a i törvényhatósági bizottság tagjainak számát a nép' számlálás adatainak megfelelőleg, 52-ről 70-re ; kiegészíti, tehát 18-al emeli, a kik közül termó! szetesen 9 tag virilis, 9 tag pedig választott | tag lenne. A dolog eddig rendben volna: azon; ban a belügyi kormányzat a törvényhatósági | bizottság ezen határozatát nem hagyta teljes ! mértékben helyben. Helybenhagyta azt az intézkedését, hogy a bizottsági tagokszáma 18-czal emelendő, de nem hagyta helyben azt az intézkedést, hogy a megüresedett tagsági helyek még I a jelen év folyamán 9 virilis tag és 9 válasz\ tott tag által betöltendők; — ugyanis a törI vényhatóság ugy intézkedett, hogy a 9 tag kö24