Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-176
176. országos ülés 1902 deczember 20-án, szombaton. 179 Ebből azonban nem tudjuk meg, vájjon a miniszterelnök ur fog-e élni a felmondás^ jogával Szerbiával szemben, igen vagy nem ? Én tehát kérnék megnyugtató választ a miniszterelnök úrtól erre a kérdésre. (Helyesles a szásöbáloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A Szerbiával fennálló szerződésre nézve a felmondási kérdés, a mi a határidőt illeti, ugy áll, a mint azt egyik múlt ülésen már voltam bátor kifejteni, hogy a szerződéseket általában nem épen szükséges január elseje előtt felmondani abból a czélból, hogy a felmondáson túl tovább, mint egy évig ne tartsanak; mert felmondhatok a szerződések ugy a mi részünkről, valamint a külföld részéről is január elsején túl is, és akkor is már csak egy évig birnak hatálylyal. A január elsejei terminus tehát Szerbiával kötött szerződésünket illetőleg sem olyan, hogy annak elmulasztása a szerződésnek megint ujabb, meghatározatlan hosszú ideig leendő fentartását vonná maga után, mert ismétlem, az január elsején túl is bármikor felmondható, és attól a naptól, a melyen felmondatik, számit a lejáratra nézve az egy évi határidő. Nézetem szerint ugy áll a kérdés, hogy egyes szerződés felmondásának ügye nagyon nehezen szakitható ki az összes szerződések felmondásának keretéből, mert, a mint már többször voltam szerencsés kifejteni, az egész középeurópai vámpolitika alakulása és igy a mienk is attól függ, vájjon a német szerződéssel miképen leszünk, mikor mondják fel egyáltalában kölcsönösen a kontrahens felek. Németország és Ausztria-Magyarország. A Szerbiával fennálló viszonyunkat és szerződésünket a németországi vámpolitika befolyásolja. A Németországgal ma fennálló szerződés megszűnésének következményeiképen állanak elő — ezt állítják maguk a kérvényezők is — azok a sulyos következmények és az a nehéz helyzet, a melyet Szerbiával a határvámkedvezmények tekintetében fennálló állapot tovább fentartása eredményezne : ezen összeköttetésnél fogva a szerb szerződés kérdését a német szerződés dönti el. Nem tartom a kérdést ma olyan sürgős természetűnek, hogy abban ma már véglegesen állást kelljen foglalni; azonban igenis azt tartom, ha a szerződés Ausztria-Magyarország és Németország közt megszűnik, akkor igen természetesen a Szerbiával fennálló szerződés a határvámkedvezmények dolgában szintén nem állhat fenn, és azért, ha a Németországgal fennálló szerződés Németország részéről felmondatik, azt hiszem, ezt a szerződést a többMel együtt igenis azonnal fel kell mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez, gondolom, megnyugtathatja a képviselő urat, de megnyugtathatja a házat, megnyugtathatja az országot és magukat a kérvényezőket is abban a tekintetben, hogy a kormány éber figyelemmel nézi ezen kérdések mibenlétét és ^.zt az összefüggést, a melyben egymással vannak és nem fogja az időt elmulasztani, a melyben a felmondás vagy fel nem mondás kérdésének elhatározása szükséges^ hogy az ország érdekei meg legyenek védve. (Általános helyeslés.) Elnök : KMan még valaki szólani ? (Nem!) Ha szólani senki sem kMan, mMel a kérvényi bizottság indítványa egyik oldalról sem tám adtatott meg, kimondhatom, hogy a ház a kérvényi bizottság indítványát elfogadta. Ezzel a kérvények negyedik sorjegyzékét befejeztük. Most következik a napirend szerint az ország némely törvényhatóságában mutatkozó keresethiány enyhítése czéljából elrendelendő közúti munkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 175, 188) tárgyalása. Neményi Ambrus előadó: T. ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat olyan, a melyet csak ismertetni kell, de megindokolni vagy ajánlani teljességgel felesleges. A javaslat indokolása, ajánlása is r benfoglaltatik a törvényjavaslat czimében. (Altalános helyeslés.) A törvényjavaslatnak lényege az, hogy a kormány szükségét érezte annak már az utolsó télen, hogy némely vármegyében a munkanélküliség enyhítésére bizonyos közmunkákat elrendeljen. Ezen munkák az idei nyár folyamán szüneteltek; most azonban szüksége mutatkozik annak, hogy. ujabb munkanélküliség lépvén fel, ezen munkák befejeztessenek. (Általános helyeslés.) A kereskedelemügyi miniszter ur már most az előttünk levő törvényjavaslatban kéri a házat: először, hogy elődjének intézkedései ezen munkák megindítása tekintetében jóváhagyassanak; másrészről, hogy e munkák befejezésére egyelőre 750.000 korona bocsáttassák a kormány rendelkezésére. (Helyeslés.) Megjegyzem különben, t. ház, hogy a 750.000 korona nem meriti ki azt az egész akcziót és annak az egész akcziónak pénzügyi részét, a melyet a kormány a munkanélküliség enyhitése ügyében megindítani akar. A teljesség kedvéért felemlíteni tartozom, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásai során felmerült az a szempont is, hogy valahányszor ilyen munkák elrendeltetnek, kívánatos, hogy a kormány meggyőződést szerezzen arról is, hogy az illető vármegyék mennyiben merítették ki a saját közmunkáik és a közutak czéljaira rendelkezésre álló törvényes eszközöket, Ebből a szempontból bekértük a megfelelő adatokat, és konstatálom, t. ház, hogy az itt szóban levő 18 vármegye csakugyan úgyszólván a végsőkig merítette ki saját törvényes jövedelmi forrásait, Ugyanis egyetlen vármegye: Csanád megye olyan, a mely csak 7 1 / 2 °/ 0-ig vette igénybe az útadót. Három vármegye: Arad megye, Zemplén megye és Zólyom megye 8°/o erejéig vették igénybe. A többi 15 vármegye mind kMétel nélkül elment a 10° /o maximumig. A mennyiben tehát igazolni kellene ezeknek a segélyezését, ebből a szempontból is igazoltnak mondhatnám. Azonban, t. ház, itt 23*
