Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-175
175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. 161 kozó javaslatot elfogadja. Egyúttal bejelentem a t. háznak, hogy a miniszterelnök ur holnap válaszolni kMan Szederkényi Nándor képviselő urnak az olasz borvámra vonatkozó interpellácziójára is. Ezzel a napirend meg lévén állapítva, következik Szüllő Géza képviselő ur sürgős interpellácziója. Szüllő Géza: Egy szomorú körülményre akarom röviden felhívni a t. ház figyelmét, a melynek tanuja ma karácsony előtt a tudomány anyja, az Alma Mater. Ott ugyanis ki van függesztve a fekete táblán egy rendelet, a mely ugy szól, hogy azok az egyetemi hallgatók, a kik a tandijat nem tudják megfizetni deczember 20-dikáig, az egyetem kebeléből kizáratnak. (HaUjul! Halljuk!) Én ezt a rendeletet nem tartom, sem humánusnak, sem az egyetem nevelési czélzataMal összhangzásban levőnek. Azt a fiatal embert, a ki oda ment tanulni, ha a szegénységébe bele fojtjuk, elkeseredett ellenségévé teszszük a mai társadalmi rendnek és szaporítjuk a jnoletárok számát. (TJgy van!) ISÍem abban, hogy ezek az ifjak szegénységük tudatában az egyetemre mentek, hanem a tanítási rendszerben van a hiba, a mely szerint képesek minden tehetség nélkül az egyetemig feljutni ifjak; abban van a hiba. • hogy nem adunk gyakorlati kiképzést, nincsenek gyakorlati iskoláink, sem kereskedelmi, sem ipariskoláink, hanem mindenki hMatalnok, mindenki diplomás ember akar lenni. így aztán a magyarság pusztul, vész, mert sok félig képzett, félben maradt exisztencziát teremt. És ha nézzük, látnunk kell, hogy tisztán pénzügyi okok azok, a melyek miatt ezeket a fiatal embereket a kétségbeesésbe akarják kergetni. Tavaly a tandijakra elő volt irányozva 600.000 és befolyt 928.000 korona. Ha ilyen nagy összegben folynak be a tandijak, talán lehetne mérsékelni azokat; az állam azért tudná a maga funkczióit teljesíteni. Én tehát, még mielőtt interpellácziómat előterjeszteném, arra kérem a t. kormányt, találjon valamiképen módot arra, hogy ezek az egyetemi hallgatók, a kik ilyen szerencsétlen helyzetben vannak, abból kiszabadittassanak, hogy adassék meg nekik a mód arra, hogy a félév beszámittassék, mert hallottam ugyan arról, hogy a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ur már 15.000 koronányi tandijelengedést adott, de mert 400 egyetemi hallgatóról van szó, a kiknek félévi tandija 60.000 korona, ez az összeg igen csekély; mert minden egyes egyetemi hallgatónak félévi tandijképen 75 koronát kell fizetnie. Ennek következtében az én kérésem az, méltóztassék ezt a drákói rendeletet visszavonni, illetőleg hatálytalanná tenni és megadni a lehetőséget arra, hogy azok a szegény egyetemi polgárok tanulmányaikat befejezhessék. (Helyeslés a baloldalon. Egy hang a jobboldalon: Nem tanulnak!) Interpelláczióm a következőkép hangzik (olvassa): Inteqíelláczió a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz: 1. Van-e tudomása a miniszter urnak, hogy folyó év deczember hó 20-ikán 400 egyetemi polgár töröltetik az egyetemi hallgatók sorából, mert tandijuk lefizetésére képtelenek ? 2. Van-e tudomása a miniszter urnak, hogy az a drákói rendelet, a mely 400 ifjút dob oda a proletariátusnak, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium intézkedése alapján a rektor által adatott ki ? 3. Ha van tudomása, megegyeztethetőnek találja-e ezt az egyetem hMatásával, s a humanizmussal ? 4. Szándékozik-e a miniszter ur emez intézkedését hatálytalanítani, s módot nyújtani arra, hogy a tandíj-elengedéssel e szerencsétlenek tanulmányaikat folytathassák ? 5. Mit szándékozik a miniszter ur tenni, hogy jövőre ilyen állapotok elő ne fordulhassanak? (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral. (Helyeslés.) Miután a napirend meg van állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik 1 óra 55 perczJcor.) KEPVII. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. 21
