Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

158 175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. Dedovics György jegyző (olvassa): A kolozs­vári népgyűlés kérvénye a budapesti Kossuth­szobor mielőbbi felállítása iránt. Daróczy Aladár előadó: A kolozsvári nép­gyűlés azt kéri, bogy utasíttassák Budapest főváros tanácsa a törvényhozás által, hogy a Kossuth-szobor-pályázatot még ez évben Írassa ki. Ezen kérvény a kérvényi bizottság vélemé­nye szerint a miniszterelnök utján a kormány­nak adandó ki. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata elfo­gadtatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Selmecz­és Bélabánya sz. kir. város, Pest-Pilis-Solt­Kiskun-megye, Szatniár-Németi sz. kir. város, Komárom sz. kir. város, ÜDg, Heves, Borsod vármegyék, Kecskemét t. h. város, Szepes vár­megye, Hódmezővásárhely város, Csanád, Hajdú és Liptó vármegye kérvényei uj választási tör­vény alkotása iránt. Daróczy Aladár előadó: Hasonló kérvények épen előbb tárgyaltatván a ház által, hMatko­zással a házszabályok 246. §-ára, tudomásvétel végett bejelentetnek e kérvények. Elnök: A házszabályok 246. §-a alapján tudomásul vétetik. Dedovics György jegyző (olvassa): Kolozs­vár sz. kir. város, Csik, Szilágy és Udvarhely vármegye kérvényei a felállítandó állami gaz­dasági főiskolának Kolozsvárra leendő elhelye­zése iránt. Daróczy Aladár előadó: Ezen törvényható­ságok az erdélyi gazdasági egyesületi élet fel­lendítése czéljából és Kolozsvár városának, mint az ország egy nagy góczpontjának érdekei elő­mozdítása czéljából állami gazdasági főiskolának Kolozsvárt leendő elhelyezését kérelmezik. A. kérvényi bizottság véleménye az, hogy a kérvény kiadandó lenne a földmMelésügyi mi­niszternek. Dedovics György jegyző: Báró Solymossy Ödön! B. Solymossy Ödön: T. ház! Mindenekelőtt ki kell jelentenem, bogy Kolozsvár városának ezt a kérését határozottan nem pártolhatom; nem pedig azon egyszerű indoknál fogva, mMel nincs szükségünk ujabb iskolákra, mert, hála Istennek, rendelkezünk elég gazdasági iskolával. Hogy ezek a gazdasági intézetek és a magyar­óvári akadémia elég intelligens gazdatisztet ne­velnek, erre bizonyíték az, hog3 r , ha az ember kiír egy pályázatot, negyvenen-ötvenen jelent­keznek gazdasági segédtisztnek; azonkívül ma már ugy vagyunk a gazdasági okleveles tisztek­kel is, hogy némelyik fiatal segédtiszt nyolcz, tíz, tizenkét évig kénytelen szolgálni, a mire kap oly megfelelő állást, hogy arra meg is nő­sülhet. Azonkívül nemcsak ily okleveles segéd­tiszttel, de roppant sok nagyon praktikus kezelő­tiszttel is rendelkezünk, a kik állás nélkül szenvednek. Én is, ha a t. ház akarná, mind­járt tudnék akárhány kezelőtisztet ajánlani. Már azon indokból is, mert egyáltalában feles­leges az iskolák szaporítása, nem támogathatom e kérvényt. De más körülmény is játszik itt közre. Ugyanis Kolozsvár városa azt kéri, hogy egy főiskolát állítsunk fel. A mint a kérvénybe be­pillantottam, a kérés azzal is indokolva van, hogy ezen főiskolában olyan gazdatiszteket ne­velhessünk, a kik, nem tudom, talán a jogi tudományt is végeznék, szóval valami olyan unMerzális főtiszteket akarna nevelni. Már pedig, t. ház, a gazdatisztnek elsősorban kötelessége a szorgalom, a helyi viszonyoknak ismerete és a gyakorlati képzettség. Természetesen, nagyon szükséges a teoretikus képzettség is, de az a teoretikus képzettség, a melyre a gazdatisztnek és a földbirtokosnak szüksége van, a ma fenn­álló magyaróvári és a többi felső tanintézeteink­ben is megszerezhető. Nem mondom, bogy annak idején — a földmMelésügyi miniszter ur ugyanis kilátásba helyezte, hogy ankétet fog összehívni a gazdasági iskolák ügyében — talán nem állok elő módosításokkal a tanítási módszer és a tanerők tekintetében, de annyi tény, hogy ma tudunk nevelni elég gazdatisztet, tehát tel­jesen felesleges a főiskola felállítása. De ha még felállítanánk is főiskolát, akkor sem volna gyakor­lati szempontból nagyon helyes, hogy egy olyan nagy városba, mint Kolozsvár, vigyük azt a főiskolát. Meglehet, hogy ebből a városnak magának anyagi előnyei és hasznai volnának, de azt tartom, hogy egy gazdatisztet és okle­veles földbirtokost nem fővárosban vagy nagyobb városban kell nevelni, hanem olyan kisebb vá­rosban, a mely künn van a szabad természet­ben, a hol mindjárt — lehet mondani — a kertek alatt van számára egy szép, intenzív gazdaság, a melyet naponta meg is tekinthet, nem pedig egy főváros falai között, a hol kávé­ház és korcsmában tölti el az időt. De eltekintve mindettől, tisztán anyagi szempontból tekintve a dolgot, azt hiszem, hogy miután Magyarország mezőgazdasági állam, épen a földmMelésügyi miniszter az, a kit folyton nap-nap után ostromolunk különböző kérésekkel; az egyik azzal a panaszszaí jön, hogy nem elég a szőlőoltvány, a másik azzal, hog}~ nem elég ez vagy az, szóval folyton jönnek panaszokkal és a pénz­ügyminiszter ur szinte fél már a földmMelésügyi miniszter úrtól, mert sohasem elég neki az, a mit tárczája számára ad. Van nekünk elég más bajunk, a melyet szanálni kell, nincs szükségünk arra, hogy újra anyagi kiadásba verjük magunkat egy nem szükséges főiskolának fölállitásával. Én tehát a mellett vagyok, hogy ezen kér­vény adassék ki a földmMelésügyi miniszter ur­nak, de igen kérem a földmMelésügyi miniszter urat, hogy az általam előadott dolgokat, ha esetleg intézkedik ebben a dologban, nagyon szívlelje meg és vegye figyelembe. Major Ferencz: T. képviselőház! Nem va-

Next

/
Thumbnails
Contents