Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-175
158 175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. Dedovics György jegyző (olvassa): A kolozsvári népgyűlés kérvénye a budapesti Kossuthszobor mielőbbi felállítása iránt. Daróczy Aladár előadó: A kolozsvári népgyűlés azt kéri, bogy utasíttassák Budapest főváros tanácsa a törvényhozás által, hogy a Kossuth-szobor-pályázatot még ez évben Írassa ki. Ezen kérvény a kérvényi bizottság véleménye szerint a miniszterelnök utján a kormánynak adandó ki. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata elfogadtatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Selmeczés Bélabánya sz. kir. város, Pest-Pilis-SoltKiskun-megye, Szatniár-Németi sz. kir. város, Komárom sz. kir. város, ÜDg, Heves, Borsod vármegyék, Kecskemét t. h. város, Szepes vármegye, Hódmezővásárhely város, Csanád, Hajdú és Liptó vármegye kérvényei uj választási törvény alkotása iránt. Daróczy Aladár előadó: Hasonló kérvények épen előbb tárgyaltatván a ház által, hMatkozással a házszabályok 246. §-ára, tudomásvétel végett bejelentetnek e kérvények. Elnök: A házszabályok 246. §-a alapján tudomásul vétetik. Dedovics György jegyző (olvassa): Kolozsvár sz. kir. város, Csik, Szilágy és Udvarhely vármegye kérvényei a felállítandó állami gazdasági főiskolának Kolozsvárra leendő elhelyezése iránt. Daróczy Aladár előadó: Ezen törvényhatóságok az erdélyi gazdasági egyesületi élet fellendítése czéljából és Kolozsvár városának, mint az ország egy nagy góczpontjának érdekei előmozdítása czéljából állami gazdasági főiskolának Kolozsvárt leendő elhelyezését kérelmezik. A. kérvényi bizottság véleménye az, hogy a kérvény kiadandó lenne a földmMelésügyi miniszternek. Dedovics György jegyző: Báró Solymossy Ödön! B. Solymossy Ödön: T. ház! Mindenekelőtt ki kell jelentenem, bogy Kolozsvár városának ezt a kérését határozottan nem pártolhatom; nem pedig azon egyszerű indoknál fogva, mMel nincs szükségünk ujabb iskolákra, mert, hála Istennek, rendelkezünk elég gazdasági iskolával. Hogy ezek a gazdasági intézetek és a magyaróvári akadémia elég intelligens gazdatisztet nevelnek, erre bizonyíték az, hog3 r , ha az ember kiír egy pályázatot, negyvenen-ötvenen jelentkeznek gazdasági segédtisztnek; azonkívül ma már ugy vagyunk a gazdasági okleveles tisztekkel is, hogy némelyik fiatal segédtiszt nyolcz, tíz, tizenkét évig kénytelen szolgálni, a mire kap oly megfelelő állást, hogy arra meg is nősülhet. Azonkívül nemcsak ily okleveles segédtiszttel, de roppant sok nagyon praktikus kezelőtiszttel is rendelkezünk, a kik állás nélkül szenvednek. Én is, ha a t. ház akarná, mindjárt tudnék akárhány kezelőtisztet ajánlani. Már azon indokból is, mert egyáltalában felesleges az iskolák szaporítása, nem támogathatom e kérvényt. De más körülmény is játszik itt közre. Ugyanis Kolozsvár városa azt kéri, hogy egy főiskolát állítsunk fel. A mint a kérvénybe bepillantottam, a kérés azzal is indokolva van, hogy ezen főiskolában olyan gazdatiszteket nevelhessünk, a kik, nem tudom, talán a jogi tudományt is végeznék, szóval valami olyan unMerzális főtiszteket akarna nevelni. Már pedig, t. ház, a gazdatisztnek elsősorban kötelessége a szorgalom, a helyi viszonyoknak ismerete és a gyakorlati képzettség. Természetesen, nagyon szükséges a teoretikus képzettség is, de az a teoretikus képzettség, a melyre a gazdatisztnek és a földbirtokosnak szüksége van, a ma fennálló magyaróvári és a többi felső tanintézeteinkben is megszerezhető. Nem mondom, bogy annak idején — a földmMelésügyi miniszter ur ugyanis kilátásba helyezte, hogy ankétet fog összehívni a gazdasági iskolák ügyében — talán nem állok elő módosításokkal a tanítási módszer és a tanerők tekintetében, de annyi tény, hogy ma tudunk nevelni elég gazdatisztet, tehát teljesen felesleges a főiskola felállítása. De ha még felállítanánk is főiskolát, akkor sem volna gyakorlati szempontból nagyon helyes, hogy egy olyan nagy városba, mint Kolozsvár, vigyük azt a főiskolát. Meglehet, hogy ebből a városnak magának anyagi előnyei és hasznai volnának, de azt tartom, hogy egy gazdatisztet és okleveles földbirtokost nem fővárosban vagy nagyobb városban kell nevelni, hanem olyan kisebb városban, a mely künn van a szabad természetben, a hol mindjárt — lehet mondani — a kertek alatt van számára egy szép, intenzív gazdaság, a melyet naponta meg is tekinthet, nem pedig egy főváros falai között, a hol kávéház és korcsmában tölti el az időt. De eltekintve mindettől, tisztán anyagi szempontból tekintve a dolgot, azt hiszem, hogy miután Magyarország mezőgazdasági állam, épen a földmMelésügyi miniszter az, a kit folyton nap-nap után ostromolunk különböző kérésekkel; az egyik azzal a panaszszaí jön, hogy nem elég a szőlőoltvány, a másik azzal, hog}~ nem elég ez vagy az, szóval folyton jönnek panaszokkal és a pénzügyminiszter ur szinte fél már a földmMelésügyi miniszter úrtól, mert sohasem elég neki az, a mit tárczája számára ad. Van nekünk elég más bajunk, a melyet szanálni kell, nincs szükségünk arra, hogy újra anyagi kiadásba verjük magunkat egy nem szükséges főiskolának fölállitásával. Én tehát a mellett vagyok, hogy ezen kérvény adassék ki a földmMelésügyi miniszter urnak, de igen kérem a földmMelésügyi miniszter urat, hogy az általam előadott dolgokat, ha esetleg intézkedik ebben a dologban, nagyon szívlelje meg és vegye figyelembe. Major Ferencz: T. képviselőház! Nem va-
