Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-175
175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. 137 ezt a jelentést közgazdasági bizottsághoz utasítani. Másik jelentésem (írom. 282) szól az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 :XIIL t.-czikk 3-dik §-ának alapján kiadott rendeletről, a melyben az iparszerüleg űzött ablaktisztítás és szobabeeresztés vasárnapon és Szent István napján reggeli 9 óráig engedélyeztetik. Kérem, méltóztassék ezt is a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Van szerencsém továbbá beterjeszteni jelentésemet (írom. 283) az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 :XIII. törvényczikk alapján kiadott rendeletről, melylyel az 1892-ik évi kereskedelemügyi miniszteri rendelet harmadik részének 4-dik pontjához elrendeltetik, hogy a tengeren járó hajók kazánjain, gépein és egyéb alkatrészein halaszthatatlanul teljesítendő munka vasárnap és Szent István napján is egész napon át teljesíthető; végül jelentésemet (írom. 284), melyben a fényképészetnek, czinkográfiának és ezekhez hasonló iparágaknak az ipartörvény alá tartozásuk kimondásával biztosíttatik a munkaszünet alól való felmentés. Van szerencsém továbbá beadni jelentésemet (írom 285) a hódmezővásárhely—inakő— nagyszentmiklósi helyiérdekű gőzmozdonyu vasút engedélyezésének megtörténtéről, jelentésemet (írom 286) a tárcsa—felső-eőri helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában. Az előbbi jelentéseket, melyek a vasárnapi munkaszünetre vonatkoznak, kérem a közgazdisági bizottsághoz utasítani, a két utóbbi jelentésemet pedig a közlekedésügyi bizottsághoz. Végül egy törvényjavaslatot (írom. 287) van szerencsém előterjeszteni a tengeri szabad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a teugerihajók építésének állami segélyben és kedvezményben való részesítéséről. Kérem ez utóbbit a közgazdasági, pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Elnök : A kereskedelemügyi miniszter nr álfal beadott előbbi jelentések a közgazdasági bizottsághoz, az utóbbiak a közlekedési bizottsághoz, végül az utolsó törvényjavaslat a közgazdasági, pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz utasíttatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Következik a pénzügyminiszter ur előterjesztése. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni egy törvényjavaslatot és annak indokolását (írom. 288) a mérsékelt áru marhasóról szóló 1897: I. t.-cz. módosításáról. (Helyeslés.) Kérem a t, házat, méltóztassék intézkedni, hogy ez a törvényjavaslat kinyomassák, kiosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. Elnök: A pénzügyminiszter ur által beadott javaslat tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Dedovics György jegyző: Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója! KÉFVH. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. Rosenberg Gyula előadó: T. ház! Van szerencsém a közgazdasági bizottság megbízásából a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Brüs ; élben 1902, évi márczius 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentést (írom. 263, 289) beterjeszteni. Tisztelettel kérem, hogy ezt kinyomatni és kiosztatni méltóztassék. Elnök: A közgazdasági bizottság által a czukoradóra vonatkozólag beterjesztett jelentés kinyomatik, szétosztatik, és annak napirendre tűzése iránt a ház annak idején fog határozni. Jelentem a t. háznak, hogy Szüllő Géza sürgős interpellácziót jegyzett be 400, tandíjfizetésre képtelen egyetemi hallgató kizárása tárgyában, és kéri, hogy interpelláczióját az ülés végén terjeszthesse elő. Az interpelláczió az ülés végén szokott időben fog előterjesztetni. Következik a napirend, Pap Zoltán képviselő indítványának (írom. 27 7) indokolása. Pap Zoltán: T. képviselőház! Nehéz feladatom teljes tudatában emelkedem szólásra, hogy ezt az indítványomat megindokoljam: a ! ház utasítsa a mentelmi bizottságot, hogy a képviselő jó hírnevének megóvását szem előtt tartva, dolgozzon ki javaslatot arra nézve, hogy jelentései mily módon volnának a ház elé terjesztendők, a nélkül, hogy a ház a mentelmi jog fel-, vagy fel nem függesztése joggyakorlatának lényegében csorbát szenvedne és akként, hogy a képviselők a nyilvánosság előtt ok nélkül rneghurczolhatok ne legyenek. justh Gyula: Ne féljen az a képviselő a nyilvánosságtól! Pap Zoltán: Jól tudom, hogy nehéz feladatnak látszik e kérdést megoldani, nehéznek a régi eljárást ujjal pótolni. Azt is tudom, hogy a mentelmi jog nem az egyes képviselőé, hanem a törvényhozó-testületé, és ha az egyes képviselő, mint ilyen, a maga érzékenységéhen teljes megadással rendeli magát alá azoknak a kívánalmaknak, melyeket a törvényhozó-testület mint ilyen, joggal megkövetel, elfogadom azt a tételt is, hogy az a kMáltságos jog, mely a mentelmi jogban rejlik, kMáltságos kötelezettségekkel is jár a képviselőre nézve. Ds épen ezen kMételes tulajdonsága a törvényhozó-testületnek, a mely a többi állami intézményektől megkülönbözteti, mintegy megköveteli, hogy tagjai az egyéni integritás tekintetében az ember eszményi minőségét inkább megközelítsék, mint bármely más társadalmi intézmény vagy testület tagjai, és a társadalom joggal megkövetelheti ezt a kMételes viselkedést a képviselőktől, — Justh Gyula: Vigyázzon a reputácziojára! Pap Zoltán: — hogy vigyázzon saját reputácziójára, mert hiszen a törvényhozó-testület tagjainak életberendezése sokszor irányító hatással bír a társadalomra nézve. De ezen kérdésnél az elmélet a gyakorlattal sokszor összeütközésbe jön. Hentaller Lajos: Sajnos, ugy van! 18