Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

11 h. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön.­123 mily nagy tényezőként szerepel a vallás, azt teg­nap voltam szerencsés hosszasan kifejteni. Hogy vannak odakünn lelkészek, ezt tudjuk, sőt mi is küldünk ki lelkészeket időnkint és még többet fogunk küldeni. Az itteni ugy görög, mint latin szertartásit katkolikus papság ebben kMáló mér­tékben támogat, a mint azt már emiitettem is. Erre való hMatkozással felemlíteni, hogy a sza­kaszból kimaradt egy szó, a melyet bevettem az eredeti szerkezetbe, a mikor az az alap hova­fordításáról szól és a jótékonysági czólokat és a szellemi szükségleteket említi. Tegyük be most ezt a szót, tegyük be azt, hogy »vallási és szel­lemi szükségletek«. (Helyeslés.) Eredetileg is igy gondoltam, de véletlenül kimaradt a »val­lási« szó. Módosításom tehát az volna, hogy a 35. §-nak negyedik sorában e szó elébe: »és«, té­tessék: »vallási*. Kérem ezen módosításom el­fogadását. (Helyeslés.) Sághy Gyula: T. ház! Az igen t. miniszter­elnök urnak megnyugtató válasza után, mMel az én czélom csak az volt, hogy ennek a fel­fogásnak a ház naplójában nyoma legyen és ez­által biztosíttassák, hogy a magyar állam érde­kében a végrehajtásnál ezen szellem lesz irány­adó, ezt elérvén, módosításomat ezennel vissza­vonom. {Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve a vitát bezárom. A 35. §. nem támadtatott meg s mMel Sághy képviselő ur a módosítást vissza­vonta, azt hiszem, kimondhatom, hogy a 35, §. általánosságban elfogadtatik. (Helyeslés.) Azt kérdem ennélfogva, hogy elfogadja-e a ház a miniszterelnök ur azon módosítását, mely szerint az első bekezdés negyedik sorában ezen szó elé: »és«, tétessék: »vallási«, (Helyeslés.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház ezen módositást el­fogadta és igy a 35. §. ezzel a módosítással fogadtatott el. Dedovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslat 36—43. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 44. §-t). Rátkay László jegyző: Bizony Ákos! Bizony Ákos: T. ház! A 44. §-hoz két módosításom van. Az egyik csak stiláris, a melyre nézve csak később fogom megtudni, hogy a miniszterelnök ur mikép fog nyilatkozni, a másik ellenben érdemleges. A stiláris módosítás abban állna, hogy az első bekezdésben: »vala­mint 600 koronáig« helyett teendő: »és 600 koronáig«, a mMel azt akarom jelezni, hogy a büntetés, a két hónapi elzárás és a 600 korona pénzbüntetés együtt legyen kiszabható, nem pedig csak egyik vagy másik, külön-külön. Azt gondolom, igy akarta ezt érteni a mi­niszterelnök ur is, azért mondtam, hogy módo­sításom stiláris. De hogy szükséges, ezt mutatja az, hogy a törvényjavaslat 47. §-ában már igy van kifejezve: »Két hónapig terjedhető elzárás­sal és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel.« Már pedig, azt hiszem, hogy ugyanazon törvény­ben ugyanaz az eszme ugyanazzal a szóval kell, hogy kifejeztessék, mert különben könnyen té­vedésre vezet. Különben is a »valamint«, néze­tem szerint, nem fejezi ki azt az eszmét, hogy két dolog összetartozik, mert az nem összekötő, hanem inkább elválasztó szó. Hogy valóban el­választó, azt maga ez a szakasz is bizonyítja, mert az 5. pontban az mondatik: »a ki az ügy­kezelés és a szerződési minták használata tár­gyában a 23. §. alapján kibocsátott belügy­miniszteri rendelet szabályait, valamint a 34. §. második bekezdése alapján« stb. Itt is a »vala­mint« abban az értelemben van használva, hogy a ki ezt elköveti, az is, a ki amazt elköveti, az is, nem pedig, ha valaki mindkettőt követi el, akkor büntettetik. Itt is a »valamint« szó nem összekötő, hanem elválasztó. Tehát én azt vagyok bátor javasolni, hogy a »valamint« cse­réltessék ki az »és«-sel, és miután ebben az esetben ez kissé rosszul fogna hangzani, mert előtte is van egy másik »és«, az első »és« he­lyett »s« használtassák. Tehát igy szólna a szö­veg: »Kihágást követ el s két hónapig terjed­hető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő az a vállalkozó« stb. Második módosításom már érdemleges. A §. végén az mondatik, hogy »kihágást követ el és ugyenezen büntetéssel sújtandó az a hajóvezető is, a ki a 32. §-ban megszabott kötelességének vagy a 34. §. második bekezdése alajyján ki­adott utasításoknak eleget nem tesz, történjék ez akár a bel-, akár a külföldön*. Az én módo­sításom az, hogy ezek a végső szavak: »történ­jék ez akár a bel-, akár a külföldön«, hagyassanak ki. Indokom pedig az, hogy a kihágási büntető­törvénykönyv, a mely rendszeres kódex, a maga 13. §-ában elvileg kijelenti azt, hogy^ külföldön elkövetett kihágás nem büntethető. Én azt hi­szem, hogy nem helyes, hogyha egy törvény­könyvnek ily elvi jelentőségű határozmányát inczidentaliter keresztüllyukasztjuk; különösen akkor, ha erre voltaképen ok nincs is. Az a hajóvezető azt a kihágást akkor követi el, mi­dőn az utasok beszállnak a hajóba, mikor azok megvizsgáltatnak és az utón, míg a szállítás tart. Már pedig azt hiszem, hogy azok a hajók magyar lobogó alatt fognak menni, tehát magyar hajók lesznek, s igy belföldi területet képeznek, mert az nemzetközi elv, hogy a hajó mindig azon országnak területéhez tartozik, melynek lobogóját viseli. Kincs is e toldalékra szükség, mert a hajóvezető a külföldön nem is követhet el kihágást; másrészről ez egy elvi jelentőségű határozmánynak keresztiillyukasztása volna. Mó­dosításom a következő: A 44 §-ban e helyett: »valamint 600 koronáig«, teendő: »és 600 koro­náig« ; továbbá : a »valamint 600 koronáig« sza­vakat megelőző »és« helyett a jobb hangzás szempontjából »s« teendő. A 44. §. végén ezen szavak: »történjék ez akár bel-, akár külföldön«, kihagyandók. Rátkay Lászlő jegyző: Gróf Wilczek Frigyes! 16*

Next

/
Thumbnails
Contents