Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

11 h. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön.123 mily nagy tényezőként szerepel a vallás, azt tegnap voltam szerencsés hosszasan kifejteni. Hogy vannak odakünn lelkészek, ezt tudjuk, sőt mi is küldünk ki lelkészeket időnkint és még többet fogunk küldeni. Az itteni ugy görög, mint latin szertartásit katkolikus papság ebben kMáló mértékben támogat, a mint azt már emiitettem is. Erre való hMatkozással felemlíteni, hogy a szakaszból kimaradt egy szó, a melyet bevettem az eredeti szerkezetbe, a mikor az az alap hovafordításáról szól és a jótékonysági czólokat és a szellemi szükségleteket említi. Tegyük be most ezt a szót, tegyük be azt, hogy »vallási és szellemi szükségletek«. (Helyeslés.) Eredetileg is igy gondoltam, de véletlenül kimaradt a »vallási« szó. Módosításom tehát az volna, hogy a 35. §-nak negyedik sorában e szó elébe: »és«, tétessék: »vallási*. Kérem ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Sághy Gyula: T. ház! Az igen t. miniszterelnök urnak megnyugtató válasza után, mMel az én czélom csak az volt, hogy ennek a felfogásnak a ház naplójában nyoma legyen és ezáltal biztosíttassák, hogy a magyar állam érdekében a végrehajtásnál ezen szellem lesz irányadó, ezt elérvén, módosításomat ezennel visszavonom. {Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve a vitát bezárom. A 35. §. nem támadtatott meg s mMel Sághy képviselő ur a módosítást visszavonta, azt hiszem, kimondhatom, hogy a 35, §. általánosságban elfogadtatik. (Helyeslés.) Azt kérdem ennélfogva, hogy elfogadja-e a ház a miniszterelnök ur azon módosítását, mely szerint az első bekezdés negyedik sorában ezen szó elé: »és«, tétessék: »vallási«, (Helyeslés.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház ezen módositást elfogadta és igy a 35. §. ezzel a módosítással fogadtatott el. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 36—43. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 44. §-t). Rátkay László jegyző: Bizony Ákos! Bizony Ákos: T. ház! A 44. §-hoz két módosításom van. Az egyik csak stiláris, a melyre nézve csak később fogom megtudni, hogy a miniszterelnök ur mikép fog nyilatkozni, a másik ellenben érdemleges. A stiláris módosítás abban állna, hogy az első bekezdésben: »valamint 600 koronáig« helyett teendő: »és 600 koronáig«, a mMel azt akarom jelezni, hogy a büntetés, a két hónapi elzárás és a 600 korona pénzbüntetés együtt legyen kiszabható, nem pedig csak egyik vagy másik, külön-külön. Azt gondolom, igy akarta ezt érteni a miniszterelnök ur is, azért mondtam, hogy módosításom stiláris. De hogy szükséges, ezt mutatja az, hogy a törvényjavaslat 47. §-ában már igy van kifejezve: »Két hónapig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel.« Már pedig, azt hiszem, hogy ugyanazon törvényben ugyanaz az eszme ugyanazzal a szóval kell, hogy kifejeztessék, mert különben könnyen tévedésre vezet. Különben is a »valamint«, nézetem szerint, nem fejezi ki azt az eszmét, hogy két dolog összetartozik, mert az nem összekötő, hanem inkább elválasztó szó. Hogy valóban elválasztó, azt maga ez a szakasz is bizonyítja, mert az 5. pontban az mondatik: »a ki az ügykezelés és a szerződési minták használata tárgyában a 23. §. alapján kibocsátott belügyminiszteri rendelet szabályait, valamint a 34. §. második bekezdése alapján« stb. Itt is a »valamint« abban az értelemben van használva, hogy a ki ezt elköveti, az is, a ki amazt elköveti, az is, nem pedig, ha valaki mindkettőt követi el, akkor büntettetik. Itt is a »valamint« szó nem összekötő, hanem elválasztó. Tehát én azt vagyok bátor javasolni, hogy a »valamint« cseréltessék ki az »és«-sel, és miután ebben az esetben ez kissé rosszul fogna hangzani, mert előtte is van egy másik »és«, az első »és« helyett »s« használtassák. Tehát igy szólna a szöveg: »Kihágást követ el s két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a vállalkozó« stb. Második módosításom már érdemleges. A §. végén az mondatik, hogy »kihágást követ el és ugyenezen büntetéssel sújtandó az a hajóvezető is, a ki a 32. §-ban megszabott kötelességének vagy a 34. §. második bekezdése alajyján kiadott utasításoknak eleget nem tesz, történjék ez akár a bel-, akár a külföldön*. Az én módosításom az, hogy ezek a végső szavak: »történjék ez akár a bel-, akár a külföldön«, hagyassanak ki. Indokom pedig az, hogy a kihágási büntetőtörvénykönyv, a mely rendszeres kódex, a maga 13. §-ában elvileg kijelenti azt, hogy^ külföldön elkövetett kihágás nem büntethető. Én azt hiszem, hogy nem helyes, hogyha egy törvénykönyvnek ily elvi jelentőségű határozmányát inczidentaliter keresztüllyukasztjuk; különösen akkor, ha erre voltaképen ok nincs is. Az a hajóvezető azt a kihágást akkor követi el, midőn az utasok beszállnak a hajóba, mikor azok megvizsgáltatnak és az utón, míg a szállítás tart. Már pedig azt hiszem, hogy azok a hajók magyar lobogó alatt fognak menni, tehát magyar hajók lesznek, s igy belföldi területet képeznek, mert az nemzetközi elv, hogy a hajó mindig azon országnak területéhez tartozik, melynek lobogóját viseli. Kincs is e toldalékra szükség, mert a hajóvezető a külföldön nem is követhet el kihágást; másrészről ez egy elvi jelentőségű határozmánynak keresztiillyukasztása volna. Módosításom a következő: A 44 §-ban e helyett: »valamint 600 koronáig«, teendő: »és 600 koronáig« ; továbbá : a »valamint 600 koronáig« szavakat megelőző »és« helyett a jobb hangzás szempontjából »s« teendő. A 44. §. végén ezen szavak: »történjék ez akár bel-, akár külföldön«, kihagyandók. Rátkay Lászlő jegyző: Gróf Wilczek Frigyes! 16*