Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-153

153. országos ülés 1902 november 21-én, pénteken. 83 járást, kaszinói szabályokat hoz fel ebben a kérdésben. Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Nem hoztam fel! Eötvös Károly: Jegyezze meg a tisztelt miniszter ur, (Halljuk! Halljuk!) hogy a közjegyzőknek is van fegyelmi eljárásuk . . . Plósz Sándor igazságiigyminiszter: De nem lehetnek képviselők! Eötvös Károly: ... az ügyvédeknek, a bíráknak is, azonban hogyha valamely hatóság, pl. az ügyvédi kamara azért akarja üldözni fegyelmi eljárás utján a képviselőt, mert a G-otterbaltéval szemben a magyar nemzeti Himnuszt, az Isten áldd meg a magyart akarta énekelni, akkor ez a kérdés rögtön ide jön, és ha ez a nemzet a maga törvényhozását megtiszteli azzal, hogy függetlenségét meg akarja óvni, ha ez a nemzedék erre képes, akkor akármilyen ügyvédi kamarát inkább százszor szórja szét mint a polyvát, semhogy megengedje, hogy azt a képviselőt azért üldözzék, vádeljárást azért indítsanak ellene, mert a Grotterhaltét nem tisztelte. . . . (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nincs arról szó! Eötvös Károly: ... és Kölcsey Himnuszát akarta énekelni magyar nemzeti ünnepen. Azt nem vitatom, hogy ez az eset jogi kérdés-e vagy nem, de ha jogi kérdés, akkor ebben a kérdésben az első az, hogy vájjon Magyarország összes törvényei, vagy törvényt pótló rendeletei, vagy a törvény erejével bíró szokásai szerint, vagy a népfelfogás szerint, vagy a képviselőház felfogása szerint megtorlásra érdemes, büntetendő cselekménynek tekintették-e? Kimondták vagy megengedték-e, hogy a magyar hatóságok a magyar nemzeti közünnepen a Gotterhaltét annyira tiszteljék, hogy ha valaki nem tiszteli, a miatt már büntettessék ? Azt mondja a t. igazságügyminiszter ur — fájdalom, nem olvashattam el beszédét pontosan, azért az idézésben tévedhetek — hogy ez az eljárás vagy micsoda, a mit az első honvédkerületi jjarancsnokság indított, szabadságvesztéssel vagy elzárással nem jár. Bocsánatot kérek, az ősi józan magytr észnek felfogását gyakran fájdalommal nélkülözöm itt a miniszteri padokban. (Derültség.) A magyar józan ész szerint a bűnper alatti állás a büntetésnek egyik neme, gyakran igen súlyos neme, és gyakran, mikor a közbüntetteseket Magyarország köztörvényszékei elitélték, gyakran az enyhitő körülmények nagy fontosságának tekintetbe vételével, azt mondták, hogy büntetendő cselekményt követett el, és azért büntetése per alatt való állás volt. Ez a józan észnek felfogása. Mert katonát, vagy nem katonát megtorló eljárás alá kényszeríteni, ellene vádeljárást indítani, az auditor vagy járásbiró elé odaczitálni, kihallgatni, faggatni, huzni-vonni és akként végezni, a mint katonáéknál szokás ilyen esetben, a mikor arról van szó, hogy a Gotterhaltének köztiszteletet parancsoljunk minden áron, ha másként nem megy, vassal, ha másként nem megy, lefokozással és becsületcsorbitással is, maga az a tény, hogy az eljárást megindították, az illetőt előidézték, huzzákvonják, napjait, munkáját megzavarják, máimaga ez zaklatás, (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) már ez maga is igen nagyfokú sértése a képviselő szabad elhatározásának, mikor képviselőről van szó. Ezt a honvédkerületi parancsnokságot — keletkezésének minden forrását pragmatice nem ismerem ugyan, — én törvény által alkotott hatóságnak tartom, ha másképen nem, azon az alapon, hogy ezt ő Felsége, a mi koronás királyunk rendelte... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter; Törvényben van! Eötvös Károly: Hát a törvényben van, annál inkább, de ha ő Felsége rendelte is, rendelte annál a jognál fogva, melyet felségjog czimén a nemzet kegyesen engedélyezett neki. (Zajos tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) Minthogy pedig e szerint kétségtelen, hogy ez a kerületi parancsnokság magyar állami hatóság, mely törvény által van rendelve és fentartva, és melynek hatáskörét, tagjainak ellátását, fizetését, a magyar állam a maga törvényhozása utján adja meg, minthogy ez a hatóság egy képviselő ellen oly cselekmény miatt indított megtorló vádeljárást, a mely cselekményt, a mi törvényeink, törvényerejű rendeleteink, és törvényerejű szokásaink büntetendőnek nem mondják ki, nem tekintenek, másrészről pedig, ugy a törvényhozás előtt, mint a nemzet előtt a maga egészében ez a cselekmény becsületes, jogos, tiszteletreméltó, sőt a hazafiság szempontjából kötelességszerű volt, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) ennélfogva a katonai hatóság ebben a kérdésben ily módon való beavatkozással súlyosan sérti a törvényhozás függetlenségét és a képviselőnek és a képviselőháznak mentelmi jogát. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ennélfogva én Nessi Pál t. képviselőtársamnak eljárását, a mely szerint bejelentette az esetet, helyeslem, és az Ő mentelmi jogának megsértését látom ebben a kérdésben, és elfogadom a kisebbségnek azt a határozati javaslatát, a mely utasítja a kormányt, hogy e tárgyban ezen hatóság ellen a további megtorló lépést ezen eljárás miatt indítsa meg, és arról a háznak tegyen jelentést. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én a maga tiszta egyszerűségében igy látom ezt a kérdést. Akár politikai, akár jogi, akár közjogi, akár mindenféle szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, én igy látom a helyzetet. Azokat a müveleteket, a melyek szerint leginkább az igazságügyminiszter és mások pozitívum, vagy abszolútum, vagy relativum, (Derültség a szélsöbaloldalon.) alaki és nem alaki jogi kérdések útvesztőjébe akarják ezt az ügyet elterelni, azt én nem helyeslem, azt a rókák orvlyukainak tekintem, a melyekbe a kérdés elől elbújni