Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-168
446 168. országos ülés 1902 deczember 11-én, csütörtökön. Thaly Kálmán: Soha sem talált erre időt és alkalmat: a municzipiumok hazafias kérvényeinek elintézésére nincsen ideje a miniszterelnök urnak, de a Bécsbe futkosásra van. Ezért mondom, hogy specziális okom is van nekem a bizalmatlanságra. (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Csak tessék! Thaly Kálmán: Mert én a nagy Rákóczy emlékének, a hazai történelem igazságai kiderítésének szenteltem életemnek legjavát, (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) és annak, hogy lemossam az osztrák szennytől a magyar hősök dicső alakjait s ezért nem tűrhetem, hogy mi magunk eleszkamotirozzuk a törvényhatóságoknak hazafias felbuzdulás szülte kérvényeit. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon,) Szint kell vallani, akár kedves Rákóczy neve, akár nem, (Elénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) akár szeretnek hallani Bécsben »Ragotzi«-ról meg »Bertschini«-ről, akár nem, ennek meg kell lennie, mert a nemzet kívánja. (Igaz! JJgy van I a szélsöbaloldalon.) Annak idején pártoló utasitással tette át a képviselőház a kérvényeket a kormányhoz, akkor is 52 volt. Most láttam a kérvényi bizottság javaslatát, melyben csak annyi van egyszerűen: kiadatik a kormánynak. Most már nem pártolják Rákóczyt, most talán pártolnák Metternichet, Thun Leót, Bachot . .. Csávolszky Lajos: Ennyire sülyedtünk! Thaly Kálmán: Hála istennek, a törvényhatóságok és az ifjúság még nem sülyedt. mert azok kérvényeznek. SzMem keserűsége mondatta el ezeket velem, mert a miniszterelnök ur személye iráni 40 esztendő óta mindig tisztelettel viseltetem és nagyra becsülöm. Széll Kálmán miniszterelnök: Látom! Thaly Kálmán: Fényes tulajdonságait most is elismerem! De mikor ennek a jeles férfiúnak is kétszer hiába könyörögtem, akkor itt a nemzet szine előtt kellett instálnom. Nem hagyhatom a dolgot annyiban s nem fogjuk ez ügyet nyugodni engedni; legalább a mig én élek, nem hagyom nyugodni. Nekem agitálnom ugyan nem szabad, de ha mások agitálnak, akkor beleszoknom igenis szabad. SzMem mélyét, szMem húrjait érinti, mikor ennek a parlamentnek nincs egy órája ezen kérvények dolgában s mikor e kérvényeket pártolás nélkül pure et simple teszi át a kormányhoz. Pedig Tisza, Wekerle, Bánffy mind kötelezőknek ismerték el magukra a ház régi határozatát, mely most is megvan, de végre nem hajtatott. Egyébiránt azt gondolom, lesz még alkalmam ezekről a kérvényekről, erről a fontos nemzeti ügyről beszélni. Minthogy pedig most az idő előre haladt, befejezem beszédemet, s ezeket hozván fel bizalmatlanságom okául, kijelentem, hogy az előadói javaslatot nem pártolhatom, hanem elfogadom Barta Ödön határozati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsobaloldalon.) Elnök: Miután szólásra még többen vannak feljegyezve, javaslom, hogy a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére a mai napirend folytatását tűzzük ki. (Helyeslés.) Ha a t. ház ezt elfogadja, akkor ezt határozatképen kijelentem és az ülést bezárom. {Az ülés végződik d. u. 3 óra 15 perczkor.)
