Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-167

167. országos ülés 1902 äeczember ÍO-én, szerdán. 403 Vészi József: Most is ugy beszélünk! Endrey Gyula: Tessék feloldani a pártkötelék alól a tagokat, és az önálló vámterület még ebben a házban is többségre fog találni! Vészi József: Nem bocsátják azt most tárgyalás alá! (Elénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Miért nem? Hát hol van az a javaslat?) Kubik Béla: Hát lássuk azt a törvényjavaslatot ! Vészi József: Nem az indemnitynél fog eldőlni a vámszövetség kérdése! Kubik Béla: Az autonóm vámtarifa sincs beterjesztve! (Zaj.) Endrey Gyula: Holnap terjeszsze be a miniszterelnök ur az autonóm vámtarifát és azt hiszem, kijelenthetem, hogy barátaimmal együtt a vitát azonnal abba fogjuk hagyni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) De maradjunk csak ennél a témánál, hogy minket az a veszedelem fenyeget, — a mMel ugyan nemcsak Vészi József ur, hanem a többi hMatalos és félhMatalos újságok is fenyegetőznek, — hogy a választási urnákra fognak appellálni. Hát igenis, mi emelt fővel és nyugodt lelkiismerettel állunk a polgárok elé, mert mi itt csak a kötelességünket teljesítjük. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) De hát — engedjen meg, kérem — a Mikulás hetében vagyunk! Ilyen Mikulásokkal ne tessék ijesztgetni! (Ugy van! Derültség a szélsöbaloldalon.) Nem gyermekek, hanem felnőtt emberek ülnek ebben a parlamentben. Hogyan lehet azzal ijesztgetni, hogy a házat feloszlatják ? Hát a miniszterelnök ur képes lesz költségvetés és indemnity nélkül törvényenkMüli állapotba helyezni ezt az országot? Hát ő képes volna a törvény világos rendelkezése ellenére a házat feloszlatni, a mit mint alkotmányos miniszter nem is tehet? Hát misemmibe se veszszük ezt a fenyegetést. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ez legfölebb arra fog minket ösztönözni, ha ez megfélemlítés akart lenni . . , Vészi József: Szó sincs róla! Endrey Gyula: . . . hogy igyekezni fogunk megmutatni, hogy mi ettől egyátalában nem félünk. Kubik Béla: Vagy odaátra, a túloldalnak szólt talán ? Vészi József: A nemzet lelkiismerete szólalt meg benne! Endrey Gyula: A nemzet lelkiismerete a »Budapesti Naplő«-ban és ilyen lapokban most nem talált megnyilatkozásra. S az az érdekes, hogy a fenyegetést már november elején megkezdték ezek a lapok. Akkor, a mikor az indemnity-vita megindult, már akkor megírták, hogy, ha Széll Kálmán november 1 5-ig indemnity-t nem kap, fel fogja oszlatni a házat, mert ő igenis ura akar maradni az időnek. Vészi József: Azt a ^Független Magyarország* irta! Endrey Gyula: Volt ez bécsi lapokban, volt ez budapesti lapokban . . . Vészi József: A közjogi ellenzék sajtójában! Endrey Gyula: ... de ha akkor lett volna a t. képviselőtársam lapjában, sokkal több törvényes joggal és sokkal több politikai rezonnal lehetett volna, mint most, a mikor a ház feloszlatásáról még csak beszélni sem lehet! (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezzel körülbelül végeztem volna is ezzel a témával. (Halljuk ! Sálijuk! a szélsöbaloldalon.) Egyet akarok még csak a nemzetre való hMatkozás tekintetében felhozni. (Halljuk!) Hát, ha a nemzetre hMatkoznék a kormány, majd tapasztalni fogná, hogy most más nemzeti közvéleménynyel áll szemben, mint az utolsó választásnál. Uray Imre: Bizony mással! Lengyel Zoltán: Még Ó-Budán is más hangulat van! Vészi József: Lépj fel ellenem! Próbáljuk meg! Endrey Gyula: Mi volt akkor a közszellem ós a közhangulat? Egy miniszterelnök, a ki az alkotmányos formákra addig, elismerem, tartott valamit; a ki alkotmányosan, törvényesen kormányzott; a ki az ország különböző részeiben felhangzott panaszokat orvosolni mindig késznek nyilatkozott, a ki az országon belül, belső igazgatás dolgában korrektül járt el: egy ilyen miniszterelnök az összeférhetlenségi törvény és a tiszta választások és a kúriai bíráskodásról szóló törvényeknek palládiuma alatt apellált az ország választókozönségének a bizalmára. Es nemcsak ezzel apellált. Ne méltóztassék Vészi József képviselőtársamnak figyelmen kívül hagyni azt a nagy erkölcsi erőt és azt az erkölcsi tőkét, a melyet gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk, e háznak érdemes elnöke vitt a miniszterelnök ur jmrtjának táborába. Vészi József: Nem felejtjük el! Endrey Gyula: A múlt választás előtt-ilyenek voltak a viszonyok. Az a nemzeti párt, a mely majdnem harmadfél évtizeden át küzdött azért, hogy ebben az országban a törvények becsületesen megtartassanak, hogy ebben az országban a közigazgatás salakjától megtisztittassék ... Thaly Kálmán: És a kardbojtért! Endrey Gyula: . . . hogy ebben az országban a parlamenti élet tiszta mederben haladjon, az a nemzeti párt, a melyet e küzdelmében én és elvbarátaim is mindenkor önzetlenül és készséggel támogattunk; az a nemzeti párt, mely azelőtt az ország ellenzéki erőinek nagy részét abszorbeálta, elment Széll Kálmán miniszterelnök zászlaja alá a választás küzdelmeibe. És mi volt az ország közönségének a felfogása ennek az uj képviselőháznak a megalakulásáról, mi volt a felfogása a kormány működéséről ? A 67-es alapon állóknak, ép ugy, mint nekünk, kik ez alap ellen küzdöttünk és küzdeni fogunk,, 51*