Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-167
167. országos ülés 1902 deczember 10-én, szerdán. 389 nyilvános előadások, tánczmulatságok, stb. mindenütt a világon bizonyos rendőri ingerenczia alatt állanak, az alkotmányjogok minden megsértése nélkül, és a nélkül, hogy ezek csak általában érintetnének, ezek mindenütt bizonyos rendőri felügyelet alatt történnek. Ezt tehát a t. képviselő ur elismeri. Másfelől elismeri azt is, — és csak köszönettel tartozom ezért, — hogy én, most már négy évi kormányzásom alatt soha semmiféle esetben sem a gyülekezési jognak, sem pedig bármilyenféle ilyen természetű, az emberi jogok gyakorlatából folyó ténykedésnek oly korlátokat nem szabok, a melyek mint alkotmányjogi elvekbe vagy a jogegyenlőség elvébe ütközők, csak kérdésesekké is tétethetnének; én csak a társadalmi és törvényes rendnek felügyeletét igyekszem minden téren érvényesíteni a fennálló törvények és jogszabályok alapján. (Helyeslés.) Hiszen a t. képviselő ur tudja azt — és tuczatszámra hMatkozhatnám ily értelmű intézkedéseimre és döntvényeimre, — hogy eszem ágában sincs nekem a munkást az ö törvényes eljárásának vagy ténykedésének körében, a midőn ő a törvényes rendet nem bántja, csak a legkisebb mértékben is megszorítani vagy üldözni. Tudja a t. képviselő ur nagyon jól, hogy ugy a gyülekezési jog terén, mint egyéb ilyen kérdésekben én igazán a jogegyenlőség és a liberális felfogás álláspontján állok és állottam a múltban is mindig. Tudja a tisztelt képviselő ur, hogy én valakit azért, mert szocziálista, nem üldöztem soha; sőt tudja azt is, hogy döntvényeim vannak, a melyekkel alantas hatóságoknak oly intézkedéseit, hogy, mert valaki szocziálista, nem kapott erre vagy arra engedélyt, vagy üldözték, vagy ki akarták tolonczolni, egyszerűen megsemmisítettem, mert azt mondottam, hogy ha szocziálista is valaki, a mig az állam, a társadalom törvényes rendjét respektálja, addig bántani nem szabad. (Helyeslés.) Ezt tehát, mondom, a t. képviselő ur is el fogja ismerni; és ez a szellem vezet és vezetett minden ténykedésemben. De felelős vagyok és felelősek közegeim azért is, hogy a törvényes és társadalmi rend veszélyeztetve ne legyen, meg nem engedett és törvénytelen üzelmek által. Már most, hogy ennek a főkapitányi rendeletnek mi az igazi tartalma és az helyesen alkalmaztatott-e vagy nem, erre engedje meg a t. képviselő ur, hogy a választ akkor adjam meg, a mikor majd ismerem a rendeletet, mert addig igen természetesen erről in concreto nem nyilatkozhatom. Én alkalmilag meg fogom adni a t. képviselő urnak a felvilágosítást akár itt a házban, akár magánúton (Egy hang a szélsobalóldálon: A házban!) és ha nincsen kielégítve, szóba hozhatja a kérdést ismét a házban. (Helyeslés.) Elnök: A miniszterelnök ur kMan előterjesztést tenni. Széll Kálmán miniszterelnök: Van szerencsém a t. képviselőház asztalára letenni, kinyomatásukat és szétosztásukat és az illető bizottságokhoz leendő utasításukat kérve, a következő előterjesztéseket: A törvényhozás által az 1902. évben engedélyezett évi hitellel szemben az 1902. számadási év harmadik negyedében előfordult és ezen év végén mutatkozó eltérésekről (írom. 187). Ez a zárszámadási bizottsághoz volna utasítandó. Azután előterjesztem a gróf Wimpffen Szigfrid, gróf Wimpffen Simon és báró Trauttenberg Frigyesnek örökös főrendiházi tagsági joggal leendő felruházásáról szóló törvényjavaslatokat (írom. 266) és kérem ezeknek a közigazgatási bizottsághoz való utasítását. Endrey Gyula: Czifra magyar nevű törvényhozók ! Széll Kálmán miniszterelnök: Száz év óta itt laknak ! Jó magyar emberek azok! Bár csak olyanokat tudnánk szerezni sokat! És nincsenek ők rangemelésre proponálva; itt csak az örökös főrendiházi tagság jogának adományozásáról van szó, a mint a képviselő urak meggyőződhetnek a javaslatokból. Azután van szerencsém a t. ház asztalára törvényjavaslatot letenni Magyarország és Á usztria között Szepes vármegye és Gácsország szélén, az u. n. Halas-tó területén történt határmegállapitás iránt az 1897: II, t.-cz. értelmében alakított bíróság által hozott ítélet beczikkelyezése (írom. 267) tárgyában. Endrey Gyula : Szomorú törvényjavaslat! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt kérem az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Endrey Gyula: Az autonóm vámtarifát hozza ide! Széll Kálmán miniszterelnök: Majd lesz az is talán. Elnök: Az 1902. évben engedélyezett évi hitellel szemben az 1902. számadási év harmadik negyedében előfordult és ezen év végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasittatik; a gróf Wimpffen Szigfrid, gróf Wimpffen Simon és báró Trauttenberg Frigyesnek örökös főrendiházi tagsági joggal leendő felruházásáról szóló törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasíttatnak; a Magyarország és Ausztria között Szepes vármegye és Grácsország szélén, az úgynevezett Halastó területén történt határrendezés törvénybe czikkelyezéséről szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés