Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-166

;j7ö 166. országos ülés 1902 deczember tí-én, kedden. addig ebben az országban a közállapotok nem fognak megváltozni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház! Sajnálom, hogy nincs jelen a t. kereskedelemügyi miniszter ur; neki is figyelmébe ajánlanék bizonyos, az ő tárczájába tartozó dolgokat. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Mi sok millióval támogatjuk a hajózási társaságokat. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ott van az »Adria«, a melyet 1.140,000 koronával szubvenczionálunk évenkint; ott van a »Hungaro-Croata«, a melyet, azt hiszem, 590,000 koronával támogatunk. Ez a »Hungaro-Croata« kötelezte magát a Fiume-oboti járatra és nem tartja be azt, ugy, iiogy a »Lloyd« és a »ítagusea« nevű hajóstársaságok közvetítik ott a mi kereskedelmünket. A hátrány abból származik, hogy közvetlen járatokat nem rendez a társaság, hanem csak akkor érinti Fiumét, a midőn épen van felvenni való áru, és egy-két hónapba beletart, a mig az áru Budapestről vagy általában Magyarországról a skutarii kikötőig elérkezik. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Mi tehát szubvenczionálunk, t. ház, egy társulatot 590,000 koronával ; kötelességévé tettük, hogy ne mélyjáratu hajókat, hanem könnyű járatú hajókat épitsen, és ezzel a kifogással az a társaság elodázza a hajóépítést, a kereskedőknek nagy része pedig épen ennek következtében elveszti klientéláját, mert nem tud a kellő időben a kellő helyre jutni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Gyönyörű állapotok! Molnár Jenő: Azután milyen a mi külügyi politikánk a Keleten, t. ház! Albániában olasz politikát csinált a külügyi kormány. A helyett, hogy ott legalább is albán iskolákat létesített volna, a miért az a nép háládatos lett volna az osztrák kormánynak, hogy a kultúrát ott elülteti, a helyett, mondom, ugy akarta az albánokat megnyerni a külügyi kormány, hogy ott olasz iskolákat állított föl. Jött azután két év múlva az olasz kormány, a melynek így már nagyon könnyű dolga volt; egészen kész Olaszországot talált ott. Mi tehát elkészítettük a mi pénzünkön Albániának az olaszok által való okkupáczióját, és az olaszoknak ottani jövő terjeszkedését. Ellenben Boszniában, ott, a hol a magyarság.a lakosságnak nagy zömét képezi, német és szerb iskolákat tartott fenn a külügyi kormány a saját költségünkön, és ott, a hol, mint pl. Bielinában is, nagyobb magyar telep volt, azt a magyar telepet inkább szétugrasztották, széjjeltelepitették, csakhogy ne kelljen magyar iskolákat felállítani. Nessi Pál: Hallatlan! Molnár Jenő: A midőn tehát azt látjuk, t. ház, hogy a kormányzat minden ágában nemhogy előmenetel volna, nemhogy a magyar nemzeti állam kiépítésére legalább valami is történt volna, vagy pl. az ország gazdasági fellendítésére csak egy lépést tettek volna is: mindenütt -Ü dekadencziával találkozunk: akkor a t. túloldal azzal áll elő, hogy »minek töltjük mi az időt sérelmeink előadásával!« Hát erre mi nem adunk semmit, t. ház; ismerjük már ezt a nótát; (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) minden évben megismétlődik ez, de mi azért csak teljesítjük a kötelességünket, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) éa a mint látják, ez a párt mindig megerősödve kerül ki a, választások küzdelmeiből, (Ugy van! Ugy van! a szélsí'.baioldalon. Mozgás jobbfelöl és a középen.) és aránylag mindig nagyobb számban lesz képviselve, pedig ennek a pártnak a háta mögött nem áll sem főispán, sem kormány, sem szuronyok ; (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) mindenikünk a maga erejéből ós azon igazságok erejéből (Ugy van! Ugy van ! a széMlbaloldalon.) ül itt, a melyeket mi hintettünk el és mi hirdettünk. (Ugy van! Ugy van! a széhöbaloldalon.) Én és többi barátaim is azoknak alapján jöttünk be ide, de önök közül egynémelyiküket, hogyha szuronyok, ha főispán és egyéb hatalmi befolyások nem állanának a háta mögött, talán még aljegyzőnek sem lehetne megválasztani. (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Azt mondtam, hogy némelyiküket; a kinek nem inge, ne vegye magára. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ismétlem, nagyon sajnálom, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter ur nincs jelen; igen sok tárczájába tartozó dologra hívnám fel a figyelmét. Pl. a kereskedelmi expoziturákra a Keleten. Ott van egy kereskedelmi expozitura pl. Belgrádban, de nem ugy van kiírva, hogy m. kir. kereskedelmi múzeum, hanem ugy, hogy Nikola Fehér et Comp., ugy hogy minden haszon a Nikola Fehér et Comp. czégnek jut. Ez a társaság egy nagy összeggel van szubvenczionálva és annak idején Szterényi miniszteri tanácsos ur lement ellenőrizni ezen keleti kereskedelmi ügyvMőséget, és ott nagy rendetlenséget talált, de szanálás nem történt, hanem azóta egy-kettő át lett helyezve. Mi ebből a kára az országnak ? Az, hogy a Nikola Fehér et Comp.-féle expoziturák, ha p. o. a magyar állam megvonja a szubvencziót, akkor ő az üzletet tovább vezeti és a haszon továbbra az övé lesz. A miniszterelnök ur nagyon dicsekszik azzal, hogy mi mindent csinált ő. Kérdezem, hogy melyik társadalmi osztály az, a melyik a Széllkormány alatt meg van elégedve, mondjon nekem egy ilyen társadalmi osztályt. A tisztviselők meg vannak elégedve a sorsukkal, vagy az iparosok és kereskedők? Hiszen maholnap a koldusbotot vehetik a kezükbe, az ügyvédek tönkremennek. A miniszterelnök ur azt mondja, hogy ő a nemzet többségére bátran hMatkozik, hMatkozzék tehát csak egy társadalmi osztályra, a mely az ő működésével meg volna elégedve. Talán a vallásfelekezetek meg vannak elégedve? Hát a katholikusok nem sürgetik autonómiájukat, a reformátusok nem sürgetik az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását? Még egyszer mondom, mondjon nekem a miniszterelnök ur egy társadalmi rété-