Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-162

280 162. országos ülés 1902 a gazdaközönség azon régibb kívánságához, hogy ha a kereskedelmi szerződések ideiglenes meghosszabbításának szüksége állna elő, az olasz és a szerb kereskedelmi szerződés csakis a határforgalmi kedvezmények elejtésével hosszabbiitassanak meg.« Ez a kongresszus állást foglalt a mellett és számolt azzal az eshetőséggel, hogy a kereskedelmi szerződések meghosszabbítása meglesz, akkor számolt egyúttal azzal az eshetőséggel is, hogy a közösségnek 1907-ig fenn is kell maradnia, mert máskép, ha fenn nem tartatik, a kereskedelmi szerződések közös meghosszabbítása elesik, s nékünk önálló rendelkezés alapján, önálló vámtarifával kell belemennünk a kereskedelmi szerződések tárgyalásába. Egyébként nemcsak én vagyok tanú erre. hanem Barta Ödön t. képviselőtársam is, mert ő is ott volt a kongresszuson. Barta Ödön: Beszéltem is ellene! Rubinek Gyula: Ugyanazt az álláspontot képviselte, a .melyet itt, és kisebbségben maradt. Barta Ödön : Mert önök szervezkedve vonultak fel és nem értesítettek arról, hogy mit akarnak előterjeszteni. Világos, hogy kisebbségben maradtunk. Rubinek.Gyula: Itt tehát nincsen ellentét. Barta Ödön t. képviselőtársam azonban egy megjegyzést is tett, a melyet szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondta ugyanis, hogy ez a határozati javaslat egy bizottsági tárgyalás alapját képezte, a mely bizottsági tárgyaláson mérlegelés tárgya volt az a körülmény, hogy a kormányon kicsit vagy nagyot üssenek-e? Kötelességem kijelenteni, t. képviselőház, hogy ily tárgyalás nem volt, Barta Ödön: Nem is azt mondtam! Rubinek Gyula: Ez csak a t. képviselő ur fantáziájában szülemhetett meg. Sőt kijelentem, hogy azok a körök, a melyek illetékesek e határozati javaslatra nézve, nem az által vezéreltetnek, hogy kicsit vagy nagyot üssenek-e a kormányon, hanem kizárólag az ország jogos, gazdasági érdekei által. (Helyeslés a jobboldalon.) Be kell azonban ismernem, t. képviselőház, hogy van a gazda közönségnek egy állásfoglalása, a melyet Barta, Ödön t. képviselő ur nem idézett beszédében és a mely bizonyos részekben ellentétes felfogást hangoztat a miniszterelnök ur álláspontjával szemben. Ez az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek januári memoranduma, a midőn ugyanis a választmány elhatározásából egy memorandumot intézett az egyesület a miniszterelnök úrhoz, és annak a véleménynek adott kifejezést abban, hogy a mennyiben a szövetség a folyó év végéig létre nem jön, ez a recziproczitás megsértését jelentené, A memorandumnak ez az állítása, t. ház, határozottan téves, és ezt a tévedést én akkor, a mint igen helyesen hivatkozott rá a t. miniszterelnök ur, be is láttam; és miután beláttam, egyúttal nem állhat meg az, hogy a pozsonyi deczember 3-án, szerdán. kongresszuson ezzel szemben még mindig fentartottam volna régi álláspontomat. Barta Ödön: Pedig ugy volt! Rubinek Gyula: De, nemcsak azt teszem, hogy egyszerűen kijelentem ezt, mert akkor ennek a nyilatkozatomnak az a látszata volna, hogy talán a miniszterelnök urnak sikerült ezt a gondolatot velem elfogadtatnia, de be fogom igazolni a t. ház előtt, hogy ez az álláspontom igenis indokolt. Kubik Béla: Hányadik álláspont? Barta Ödön: Tehát ujabb! Rubinek Gyula: Nem is ujabb, mert már az 1900. május 6-iki gyűlésen tényleg ez az álláspont jutott kifejezésre. Barta Ödön: 1902. január havában más volt Rubinek Gyula: Mivolt az indoka a memorandum más állásj)ontjának ? Kubik Béla: Mindig más! Széll Kálmán miniszterelnök: Csak egyszer ! Rubinek Gyula: Mi volt az indoka a memorandum más álláspontjának ? Az, hogy felmerült ggodalom, hogy felmondhatják nekünk a szerződéseket vagy a recziproczitást, Ausztria közben is megsértheti és akkor előállhat az 'á helyzet, hogy egy önálló vámtarifára van szükségünk és általában mindazon intézkedésekre, a melyek az önálló vámterület felállításával összefüggnek. Ez az aggodalom sugallta az egjesületnek azt, hogy a kormányt fölkérje arra, hogy az önálló vámtarifa iránt az előkészületeket megtegye. Barta Ödön: 8 ez eloszlott, mint a buborék! Rubinek Gyula: Már most, t. képviselőház... Barta Ödön: Belesütött a nap! Rubinek Gyula: . . . abban a kérdésben, hogy a vámközösségnek nem kell meglenni 1902 végéig, azt hiszem, a t. ellenzék is egyetért; ez vitán felül áll, ezt vitatni nem lehet. Nem is ez a vita súlypontja, hanem az, hogy igenis a vámtarifának kell meglenni ez év végéig, a menynyiben pedig ez nem volna meg, ez a recziproczitás megsértése volna,- Hát, t. ház, ez az 1899. évi XXX. törvényczikk rendelkezéséből és szelleméből abszolúte nem következik. Az 1899. évi XXX. törvényczikk ugyanis rendelkezik a felett, hogy a vámszövetséget Ausztriában is parlamenti utón kell letárgyalni; nem rendelkezik azonban a felett, hogy a mennyiben nem jön létre a szövetség és nekünk a kereskedelmi szerződések tárgyában mégis bele kell mennünk, vagy általában a kereskedelmi szerződéseket akár meg is kell hosszabbítani: hogy akkor Ausztriának a vámtarifát ugyancsak jaarlamentáris utón kell letárgyalnia. Barta Ödön: Tehát kétféle igazság van? Oh, be gyenge! Rubinek Gyula: Ebből az következik, hogy a mennyiben a vámszövetség létre nem jön Ausztriával, akkor az osztrák parlament nem is tárgyalhat egy, általa el nem fogadott vámszövetségen alapuló autonóm vámtarifát.