Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-162

276 162. országos ülés 1902 deczember 3-án, szerdán. Elismerem, t, képviselőház, hogy lehetnek olyan kérdések, a melyek talán az államélet biztonsága szempontjából, különösen védelmi kérdésekben, nem jöhetnek a nyilvánosság elé. De hiszen az én tegnapi nyilatkozatomra vonatkozólag, a mely a honvédelmi miniszter ur megjegyzéséről szólt, méltóztassék megnyugodva lenni, hogy a t. honvédelmi miniszter ur nem fog a bizottságban olyanokat mondani, a miket a nagy titoktartás pecsétje alá kellene helyezni. (Igaz! Ugy van '. a szélsőbaloldalon.) Többnyire olyan felvilágosítások azok, a melyeket, hogyha bármilyen katonai sematizmust, vagy a hírlapo­kat elolvassuk, azokat ott is megkapjuk. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldálon.) Nem szeretném, t, képviselőház, ismétlem, a képviselőház tagjait abba az összeférhetetlen helyzetbe hozni, hogy bizonyos kérdéseket, a mely kérdéseket, mondom, a nemzetre nézve ós a nemzet nagy érdekeivel szemben ellentétben állóknak találnak, hogy azokra a kérdésekre ne nyilatkozhassanak teljesen szabadon, ugy, a mint képviselői hivatásunkból következtethető. Azért ismétlem azon indítványomat, méltóz­tassék elrendelni, hogy a pénzügyi bizottság ülé­sein gyorsírók legyenek jelen, és a mennyiben a pénzügyi bizottság mégis bizonyos diszkrécziót kivan a nagyközönséggel szemben, módjában áll -a pénzügyi bizottságnak arról is intézkedni, hogy a gyorsírók által felvett naplók, illetőleg felvett jegyzetek, vagy jegyzőkönyvek a kéjyviselőház tagjai és a nagyközönség részére csak áttekin­tés után legyenek hozzáférhetők. Ezzel meg van óva a képviselőháznak, a nyilvánosságnak érdeke, és mi mint képviselők, nem jövünk abba a kel­lemetlen helyzetbe, a melyben voltam én is teg­nap. (Helyeslés a szélsobalóldálon.) Elnök: T. ház! Napirend előtti felszólalás­ban indítvány nem tehető, ennélfogva e felett a ház most nem határozhat. (Helyeslés.) A honvédelmi miniszter ur kivan nyilatkozni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halijaid Halljuk!) Eátkay László t. képviselő ur felemiitett egy körül­ményt, t. i. azt, hogy én tegnap a pénzügyi bizottságban bizalmas közléseket akartam tenni, a mi ellen ő felszólalt; beszédének másik részé­ben pedig indítványt tett arra nézve, hogy a pénzügyi bizottságban gyorsírók alkalmaztas­sanak. Méltóztassék megengedni, hogy én csak röviden arra tegyem meg megjegyzésemet, a mi engem illet; a miniszterelnök ur talán kegyes lesz azután a kérdés elvi oldalára vo­natkozólag válaszolni. Én a magam részéről kötelességemnek tar­tottam, hogy a pénzügyi bizottságban ne csak azt adjam elő, a mi minden encziklopédiában, vagy minden lexikonban megtalálható, hanem, hogy teljesen felvilágosítsam a t. pénzügyi bi­zottságot és megvilágítsam e javaslatok beter­jesztésének szükségességét. Minden parlament a világon bizottságokat küld ki azért, hogy azok a kérdéseket esetleg még olyan irányban is tanulmányozzák, a mely­ben talán nem czélszerü, vagy nem kívánatos, hogy a nyilvánosság előtt minden elmondassák, mert nagy dobbal dolgozni egyáltalában nem való a bizottságban, főleg a védelmi kérdések­ben és külügyi kérdésekben. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Hogyha a t. képviselő ur ezt nem akarja konczedálni, az az ő dolga. Hogyha nem kíváncsi arra, hogy mit akarok mondani, ez az ő dolga; hanem én sajnálom, hogy megakadályo­zott abban, hogy a pénzügyi bizottság tagjainak részletesen előadjak olyan adatokat, a melyeket, nem hiszem, hogy Eátkay László képviselő ur valahol találna, akár az encziklopédiában, akár a lexikonban, a honnan katonai tudományát veszi. (Általános derültség.) Bocsánatot kérek. t. képviselőház, hogyha nem akarják, nagyon ter­mészetes, hogy én meghajlok ez előtt és nem szólok semmit sem, pedig az ügynek nem ártott volna, hogyha felvilágosítottam volna az urakat. (Ugy van ! a jobb Maion.) Lengyel Zoltán: Hát mondja el most! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Lengyel Zoltán képviselő ur ugy is mindent, sőt még annál is többet tud. (Derültség.) Én csak arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék tudomásul venni azt, hogy szándé­kom volt — kötelességszerüleg — a pénzügyi bizottság tagjaival olyan adatokat közölni, a melyeket máskülönben nem igen találnak meg és hogy szándékom volt ez csak azért, hogy in­dokoljam ezen törvényjavaslat szükségességót. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! A bizottságok tárgyalásának és a kérdé­sek előkészítésének a bizottságokban az a fel­adata és az a czélja, hogy az ottan tanácskozás alá vett kérdés minden irányban úgyszólván kötetlen nyelven, tehát nem tárgyalási formák­hoz ragaszkodva, egészen behatóan és minden irányban szabadon készíttessék elő, vizsgáltas­sák meg és tárgyaltassék. (Helyeslés jobbfelől.) Higyje meg nekem Rátkay László képvi­selő ur, hogyha a bizottságokba gyorsírókat rendelne a ház, ez a kérdések és tárgyak meg­vitatásának és előkészítésének rovására történ­nék. (Ugy van! a jobboldalon.) Nem is képzel­hetem el azt ugy általában elvileg kimondva, hogy bármely testület, legyen az a képvi­selőháznak vagy valamely társadalmi téren mű­ködő olyan testületnek bizottsága, a mely arra van hivatva, hogy az anyatestületnek, a mely a nyilvánosság előtt dolgozik, véleményt adjon és az anyag feldolgozásával jelentést tegyen, hogy az helyesen dolgozhassák, ha gyorsírók jelenléte mel­lett kell mindenkinek nyilatkoznia, (ügy van! jobbfelől.) Hosszú praxisomból mondhatom, pedig én a nyilvánosságnak barátja vagyok, hogy sok­szor mondtam magam is azt, hogy a bizottság­ban elhangzott egyik vagy másik beszédre nézve

Next

/
Thumbnails
Contents