Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-151

151. országos ülés 1902 november 19-éri; szerd,án. 19 pen, azt ma a világ vámpolitikájának ezen konsteilácziója mellett, a mely részben a német vámpolitikához alkalmazkodik és a szerint igazodik, (Ugyvaii! a jobboldalon.) senki emberfia meg nem mondhatja, (TJgy van ! jobbfelöl) Nem tudjuk ma még, mi lesz Olaszországnak, Francziaországnak, Oroszországnak magatartása. (Mozgás a szélsfibaloldalon.) Pichler Győző: Olaszországét sem? Széll Kálmán miniszterelnök: Olaszországét sem tudjuk. {Mozgás a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelölj Én megengedem, hogy ha felmondják a külföldről a szerződéseket, (HalljuM Hall juhi a szélsobaloldalon.) vagy ha mi a szerződések egyikét vagy másikát felmondjuk, — mert az még nincs elvégezve, hogy feí nem mondjuk-e, és melyeket mondjuk fel ? A jogot a felmondásra biztosítottam teljesen magunknak, a mmt júniusban mondtam... Pichler Győző: Olaszországnak muszáj! {Egy hang a szélsobaloldalon: Szerbiának is ? Mozgás jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: ügy nem beszélhetünk, hogy muszáj-e, vagy nem muszáj, hanem azt kell mérlegelni, hogy az ország érdekében van-e, vagy nem! TJgy méltóztassék tehát ezt mondani, hogy mindent meg kell fontolni arra nézve, hogy az a felmondás az ország jól megfontolt érdekében áll-e ? (Élénk helyeslés jobb felöl. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy mi akkor egy olyan helyzetbe jövünk, hogy még sürgősebbé válik a tarifa rendbehozatala és megállapítása a köztünk és Ausztria közt való viszonynak rendezése ; lehet, hogy az idő rövidebbre szorittatik össze, a melyben komoly és érett megfontolással hozott, egészen pozitív határozatokra kell jutni. Ez lehetséges. Erre nem is mondom azt, hogy nem lehet; hogy ez 1903-ban be nem áll. Egyet azonban kijelentek ; azt, hogy épen azért, mert a dolgot így tekintem, mert felmondás történhetik részünkről és a külföld részéről is, és habár a szerződések tárgyalása be nem következett és nem biztos, hogy az 1903. év melyik szakában következik be, tehát ma még tárgyalás előtt nem állunk, igy tehát a tarifának ma még készen lennie nem kell: mégis mielőbb készen kell lenni és én azon leszek, hogy a tarifa igenis olyan időben készüljön el, a melyben annak alapján az ország r gazdasági érdekeit meg lehet óvni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez a következés. De tovább megyek: azon leszek, hogy köztünk és Ausztria között & helyzet végleg is teljesen tisztáztassék; (Altalános, élénk helyeslés.) azon leszek, hogy a gazdasági helyzet kérdésében végleges állapot álljon elő. (Elénk helyeslés.) Ebből következnek ezek a lépések, t. képviselő urak és én a bona fidest a magam részére praetendálom, azért, mert azt önöknek is teljes mértékben megadom. (Helyeslés a jobboldalon.) És mindezt állítom, ebből azonban az következik, hogy ebben a helyzetben igenis egymás mellett kell az ország gazdasági érdekeit, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) eltekintve politikai különbözőségünktől, megvédenünk és én igenis a magam részéről ott leszek. De az nem következik abból semmiképen sem, a mit konkluzióképen ki akarnak belőle hozni, hogy, inert még eddig nem történt meg a tarifa elkészítése, hatályát veszti a törvény és a törvény meg vau sértve. (TJgy van! a jobboldalon.) Ez sehogysem következik abból, hanem az következik, a mit mondtam, a mire rámutattam. (TJgy van ! jobbfelíl!) És, kérem, ki mondhatja meg azt, ki az — magamat sem véve ki, pedig én csak sokat foglalkoztam vele — a ki mérlegelni tudná, hogy az európai vámpolitika helyzetének ez a megváltozása, ez a mai bizonytalanság, hogy a midőn mindenki azt hitte még évekkel ezelőtt, hogy 1902-ben egy általános felmondás lesz minden állam részéről . . . (TJgy van ! a szélsobaloldalon.) Pedig; az nem lesz általános. Kossuth Ferencz: Azért kellett volna elkészíteni! (TJgy van! a szélsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Magam mondom, hogy ilyen hit volt elterjedve, és ez a hit jogosult volt. Pichler Győző : Jogosult volt, igen ! Széll Kálmán miniszterelnök : Igen, a hit jogosult volt, de ebből nem következik, hogy mert a törvény a határidőt nem kötötte 1902-höz, hanem csak a szerződési tárgyalások, megkezdésére irja elő és igy mást mond. most a törvénynek más értelmet adjunk és nyakát tekerjük. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mindebből egy konklúzióra akarok jutni,. a melyre nézve, azt hiszem, egyet fogunk érteni. Sebess Dénes: Még nem értettünk egyet ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ebből azonban, mondom, az következik, a mit előbb mondottam, hogy igyekezzünk létesíteni végleges állapotot Magyarország és Ausztria között. De az sehogy sem következik, a mit önök állítanak, hogy a törvény meg van sértve. Hogy az egyezség még sem olyan lehetetlen — a két állam érdekeinek méltányos alapokon egyeztetése és a magyar érdekeknek megóvása — mutatja az, hogy az egész kiegyezés komplexumában a legnagyobb, a legfontosabb, legéletbevágóbb szerződésekre nézve a két kormány között előleges megállapodás történt. A vámtarifát sikerült most már a nélkül, hogy a többi kérdések mind tisztáztattak volna és véglegesen megtörtént volna az egyezség minden kérdésre nézve, tisztába hozni és elkésziteni ugy, hogy a törvény értelmének, czéljának megfelelően abban Magyarország gazdasági érdekei az én hitem szerint ép ugy meg vannak óva, mint Ausztriának ipari érdekei. (Elénk helyeslés jobb felől.) 3*