Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-157

182 157. országos ülés 1902 nuuember 27-én, csütörtökön. lendő Tan. Felemlíti gróf Forgách esetét. Azt mondja, miért nem indította meg a ház a men­telmi eljárást álkor? Azért nem indította, mert nem volt bejelentve, pedig a ház csak azokban az esetekben járhat el, a melyek hivatalosan tudomására jutnak, vagy bejelentetnek. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a kifogása a miniszter urnak egyáltalában figyelembe nem jöhet. A most lezajlott vitában, a melyhez hason­lóan magas színvonalút a véderő vita lezajlása óta alig hallottunk, kétségtelenül bebizonyult, hogy a mentelmi jog megsértését csak a képvi­selőház és csak esetről-esetre, ítélheti meg, hogy minden mentelmi eset, mely a háznak bejelen­tetik vagy tudomására jut, képezheti a men­telmi jog megsértésének esetét és csak a ház­nak van jogában kimondani, vájjon meg van-e sértve a mentelmi jog, vagy nincs. A megtorló intézkedés alaki szempontból sohasem lehet irányadó! Sohasem lehet kérdés az, hogy a megtorló intézkedés büntető, fegyelmi, vagy milyen más utón kiséreltetett meg. Sohasem lehet kérdés az, hogy a megtorló intézkedésnek minő jogi következményei, lehetnek; sohasem lehet kérdés az, vájjon a megtorló intézkedés­nek lehetne-e szabadságvesztés-, vagy pénzbün­tetés a következménye. Mindig csak egyetlen egy kérdés döntendő el, és ez az a kérdés, hogy a megtorló intézkedésben van-e zaklatás, pláne politikai zaklatás; hogy a megindított megtorló eljárás alkalmas-e arra, hogy a képviselői sza­bad, független ténykedést akár megfélemlítés, akár erőszak, akár más behatás által kétsé­gessé tegye. A mentelmi jognak czélja tehát nemcsak abban áll, hogy a képviselőnek, mint ilyennek, képviselőház béli ténykedését bizonyítsa, hanem főkép abban is, hogy a képviselőnek, mint törvényhozónak teljesen független tényke­dését, minden hatalommal szemben biztosítsa, megóvja, (TJgy van! TJgy van! a szélsobalolda­lon.) A mentelmi jog a képviselőnek a legfőbb kincse, a mentelmi jognak megtartása nélkül vége a nemzet szuverenitásának, vége a képvi­selő függetlenségének. (Igaz! TJgy van ! a- szélső­baloldalon.) Pap Zoltán: Annak már befellegzett! Olay Lajos: Igaza van Hodossy t. képviselő­társamnak abban, hogy a mentelmi jog nem lehet a képviselőnek privilégiuma, nem szolgál­hat arra, hogy a képviselőt a törvény jogos megtorló intézkedése alól kivonja. Ez kétségte­lenül igy van, mert a képviselőnek ép ugy, mint minden polgárnak, sőt kétszeresen kötelessége az ő magán ténykedéseért helytállani és a felelő­ségre vonása elől ki nem bújni. Én azt hiszem, hogy ha volt is talán eset arra, hogy a men­telmi bizottság, vagy a ház egyik vagy másik esetben kereste a kibúvót, egyik-másik esetben az illető képviselőt nem adta ki, ez a párt, a mely­hez én tartozom, sohasem nyújtott ebben segéd­kezet, ez a párt mindig iparkodott a törvény szabad lefolyását biztosítani, és sohasem engedte és sohasem tűrte azt, hogy a mentelmi jog csakugyan privilégiuma legyen a képviselőnek. (Helyeslés a széhöbaloldalon.) Hogy milyen különfélék lehetnek a mentelmi esetek, erre nézve megpróbálok egypár dolgot felemlíteni. (Halljuk ' Halljuk! a széhöbaloldalon.) Megtör­ténhetik, t. képviselőház, meg is történt, hogy pl. előnyomozati eljárásban a képviselő ellen ház­kutatást, vagy a bírói rendelkezés szerint más eljárást vesznek foganatba. T. képviselőház! Nem lesz senki soha ebben a házban, a kinek a mentelmi eljárásról helyes felfogása van, a ki az előnyomozati eljárást, a bíróságnak ilyetén eljárását a képviselővel szemben a mentelmi jogba ütközőnek találja. De van, t. ház, oly eset is, a hol a men­telmi jog világosan meg van sértve ós a kép­viselőház a mentelmi jog megsértését még sem fogja kimondani. Az igen t. miniszter ur nagyon jól fog emlékezni arra, hogy Miletics ellen a nemzet egysége, a nemzet fenhatósága elleni izgatás, hazaárulás miatt büntető eljárás véte­tett foganatba. A képviselőház nem volt együtt. A kormány az ő megbízottja, a vádhatóság által indítványt tett a bíróságnál, hogy ezen közve­szélyes embert, hogy meg ne szökhessek, azonnal helyezze vizsgálati fogságba. A bíróság a vád­hatóság indítványát elfogadta, és Miletics lezá­ratott a mentelmi jog világos megsértésével, A kormány Osemegi, a nagy büntető jogász in­dítványára jelentést tett a képviselőháznak és azt mondotta : a mentelmi jogot meg kellett sér­tenem, mert Mileticset a bíróság az én indít­ványomra letartóztatta; indítványoznom kellett, hogy letartóztassa; kérem a házat, vegye tudo­másul ezt az eljárást, mert az ország érdeke minden törvények felett áll. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Mi történt ? A képviselőház az esetet megvizsgálás végett a mentelmi bizottságnak sem adta ki, hanem daczára a mentelmi jog világos, kétségtelen megsértésének, magyar szem­pontból, Magyarország érdekében egyhangúlag tudomásul vette. Hiszen a mentelmi jogot, meg­engedjen a t. miniszter ur, egy tréfa által is, a melynek nagyon fontos politikai háttere lehet, a legnagyobb mértékben meg lehet sérteni. Nem tudom, tudja-e a képviselőház, azt sem tudom, hogy tényleg megtörtént-e, de közbeszéd tárgya volt, hogy az egyházpolitikai törvények tárgya­lása alkalmával egy nagyon vehemens egyház­politika-ellenes képviselőtársunk egy nagyon erősen egyházpolitika melletti képviselőt a szo­bájába meghívott, megreggeliztette, bezárta, ő pedig akkor jött vissza érte, a mikor már le­szavazott. Hát vájjon nincsen-e ebben a mentelmi jog a legerősebben megsértve ? Pedig ez, ha meg­történt, csak ízetlen tréfa volt. Én ezeket az eseteket csak példakép és azért hoztam fel, hogy bebizonyítsam, mikép nem lehet- a mentelmi eseteket abszolút és relatív alajion elbírálni. Az igazság csak annyi, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents