Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-154

98 Í54. országos ülés 1902 november 22-én, szombaton. érettük közbelépni, és ezáltal a katonai fegyel­met, a melytől az állam üdve függ, bármily tet­tünkkel lazítani nem akarjuk.« Ezt az 1790-iki országgyűlés rendi táblája a királyhoz intézett feliratában mondta. (Egy hang a szélsöbalólda­lon: De azok nem tartalékos tisztek voltak.) Nem, tényleges tisztek és mondta olyanokról, a kik nem is voltak a képviselőház tagjai, hanem a kikre a immunitást kiterjeszteni követelte *zért, mert ők az országgyűléshez járultak peti­czióval. (Egy hang a szélsöbalóldalon: Azok tény­leges tisztek voltak!) Igen, tényleges tisztek. Olay Lajos: Akkor semmi közünk a tény­leges tisztekhez! JSTessi Pál czivil ember! Hodossy Imre: ISTem is akarok én ebből semmi más következtetést levonni, hanem rá akartam mutatni erre, mint megszívlelendő pél­dára, hogy mi is ilyen higgadtsággal és körül­tekintéssel tárgyaljuk ezt az ügyet. Ok nem­csak a mentelmi jogot nézték, nemcsak egy •Gotterhalte-kérdést láttak, hanem mást is néz­tek : a fegyelmet, a mely szükséges a hadsereg­ben és a melytől az állam üdve függ. »Nam si militare tantum delictum admiserunt, pro eis intercedero et per id Disciplinam militarem, a q_ua salus rcipublieae pendet quocunque facto •nostro laxare, nolumus.« Mondom, ezt csak azért voltam bátor fel­hozni, hogy lássunk egy országgyűlést, a mely igazán a nemzet jogait kívánja mt,-,, -édeni, fen­tartani, melyet semmiféle szervilizmus vagy ultralojalitás nem vezérel, egy olyan országgyű­lést, mint az 1790-iki volt, hogy az miként be­szél, mily szempontokra ügyel, a midőn egy ilyen fontos kérdést tárgyal. Rajta leszek, hogy én is •ehhez tartsam magamat felszólalásomban. (He­lyeslés.) A kérdést ugy látom felvetve, hogy meg­sértetett-e az országgyűlés mentelmi joga, il­letve JSTessi Pál képviselő ur mentelmi joga az­által, hogy az illető fegyelmi hatóság, tiszti be­csület-bizottság, nem kérte ki a ház engedélyét arra nézve, hogy őt ilyen becsületbeli eljárás alá vegye, igen vagy nem ? Erre a bizottság többsége azt a választ indítványozza, hogy az nem sértetett meg, ellenben a kisebbségi véle­mény azt indítványozza (olvassa): » Határozza el a képviselőház, először, hogy Nessi Pál kép­viselő közjogi feladatához hiven járt el, mikor az esetet a képviselőháznak bejelentette. Másod­szor, hogy Bihar altábornagy, honvédkerületi parancsnok fentidézett rendeletében Nessi Pál képviselő mentelmi jogának törvényellenes meg­sértését látja, végül harmadszor, hogy utasítja az ország kormányát, hogy Bihar altábornagy ez eljárását megfelelő módon megtorolja és erről a képviselőháznak jelentést tegyen.« (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Krasznay Ferencz: Helyes! A ház tekinté­lyét kell helyreállítani! Hodossy Imre: Ha az illető hatósági közeg, ha az illető altábornagy valóban megsértette volna a magyar országgyűlés mentelmi jogát, akkor ez az indítvány egészen helyén volna. De szembeszökő, hogy egy ilyen kemény eljárás és megtorlás, a mely itt inditványoztatik, csak az ellen volna megengedhető, a ki egy kétségtele­nül fennálló jogszabályt öntudatosan megsértett. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát okvetetlenül azt kell tudni, hogy a most fennálló gyakor­lat, érvényben lévő mentelmi jogunkba beleüt­közik-e az, a mi itt állítólag elkövettetett. Sebess Dénes: Preczedensekre nem lehet hivatkozni ! Krasznay Ferencz: Zaklatni nem szabad! Hodossy Imre: Ily indítványnál nem az a kérdés, hogy czélszerü volna-e még tovább ki­terjeszteni a mentelmi jogot, hanem itt első kérdés, vájjon a fennálló és a gyakorlatban levő mentelmi jogba ütköző cselekedetet követett-e el az az altábornagy, mert csak ez volna meg­torolható. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Hi­szen lehetetlen volna megbüntetni valakit azért, mert megsértett egy olyan szabályt, a melyet még csak tágítás utján akarunk megalkotni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélsöbalóldalon.) Azért legelőször azt kell néz­nünk, hogy ezen inditvány, a mely előttünk áll, a most fennálló mentelmi joggal szemben meg­állhat-e és másodszor néznünk kell azt, hogy lehet-e, czélszerü volna-e, jó volna-e a mi men­telmi jogunkat tovább kiterjeszteni ? (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! A mentelmi jog ma abból áll és akként van formulázva az országgyűlés által, hogy a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés illető háza által — tehát semmiféle hatóság és semmiféle testület által a világon, — hanem csak az országgyűlés által és pedig annak azon háza által vonathatik fe­lelőségre, a melyhez az illető tartozik. Ez a voltaképeni mentelmi joga az országgyűlésnek és az országgyűlés tagjainak. Ez egy teljes és tökéletes mentelmi jog. Azért, a mit egy kép­viselő — akár most képviselő, akár csak volt képviselő, akár most tagja a főrendiháznak, akár csak volt tagja a főrendiháznak — ezen minőségben mondott vagy tett, sem azalatt, a mig ő képviselő, vagy felsőházi tag, sem azután . . . Barta Ödön: A házon vagy azon kivül! Hodossy Imre: . . . igen, a házon vagy azon kivül, a mit, mint olyan, mondott vagy tett, azért őt soha senki, kérdőre nem vonhatja. (Ál­talános helyeslés.) És ez odáig megy, hogy azért őt nem vonhatja felelőségre sem a biró, sem a közigazgatási hatóság, sem a rendőrség, sem fe­gyelmi hatóság, sem becsületbíróság, sem ka­szinó, sem semmiféle testület a világon, magán­ember ép ugy nem, mint katonai, polgári vagy egyházi hatóság, és ha azt teszi az illető, le­gyen az bármilyen közeg a világon, beleütközik

Next

/
Thumbnails
Contents