Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-154

98 Í54. országos ülés 1902 november 22-én, szombaton. érettük közbelépni, és ezáltal a katonai fegyelmet, a melytől az állam üdve függ, bármily tettünkkel lazítani nem akarjuk.« Ezt az 1790-iki országgyűlés rendi táblája a királyhoz intézett feliratában mondta. (Egy hang a szélsöbalóldalon: De azok nem tartalékos tisztek voltak.) Nem, tényleges tisztek és mondta olyanokról, a kik nem is voltak a képviselőház tagjai, hanem a kikre a immunitást kiterjeszteni követelte *zért, mert ők az országgyűléshez járultak peticzióval. (Egy hang a szélsöbalóldalon: Azok tényleges tisztek voltak!) Igen, tényleges tisztek. Olay Lajos: Akkor semmi közünk a tényleges tisztekhez! JSTessi Pál czivil ember! Hodossy Imre: ISTem is akarok én ebből semmi más következtetést levonni, hanem rá akartam mutatni erre, mint megszívlelendő példára, hogy mi is ilyen higgadtsággal és körültekintéssel tárgyaljuk ezt az ügyet. Ok nemcsak a mentelmi jogot nézték, nemcsak egy •Gotterhalte-kérdést láttak, hanem mást is néztek : a fegyelmet, a mely szükséges a hadseregben és a melytől az állam üdve függ. »Nam si militare tantum delictum admiserunt, pro eis intercedero et per id Disciplinam militarem, a q_ua salus rcipublieae pendet quocunque facto •nostro laxare, nolumus.« Mondom, ezt csak azért voltam bátor felhozni, hogy lássunk egy országgyűlést, a mely igazán a nemzet jogait kívánja mt,-,, -édeni, fentartani, melyet semmiféle szervilizmus vagy ultralojalitás nem vezérel, egy olyan országgyűlést, mint az 1790-iki volt, hogy az miként beszél, mily szempontokra ügyel, a midőn egy ilyen fontos kérdést tárgyal. Rajta leszek, hogy én is •ehhez tartsam magamat felszólalásomban. (Helyeslés.) A kérdést ugy látom felvetve, hogy megsértetett-e az országgyűlés mentelmi joga, illetve JSTessi Pál képviselő ur mentelmi joga azáltal, hogy az illető fegyelmi hatóság, tiszti becsület-bizottság, nem kérte ki a ház engedélyét arra nézve, hogy őt ilyen becsületbeli eljárás alá vegye, igen vagy nem ? Erre a bizottság többsége azt a választ indítványozza, hogy az nem sértetett meg, ellenben a kisebbségi vélemény azt indítványozza (olvassa): » Határozza el a képviselőház, először, hogy Nessi Pál képviselő közjogi feladatához hiven járt el, mikor az esetet a képviselőháznak bejelentette. Másodszor, hogy Bihar altábornagy, honvédkerületi parancsnok fentidézett rendeletében Nessi Pál képviselő mentelmi jogának törvényellenes megsértését látja, végül harmadszor, hogy utasítja az ország kormányát, hogy Bihar altábornagy ez eljárását megfelelő módon megtorolja és erről a képviselőháznak jelentést tegyen.« (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Krasznay Ferencz: Helyes! A ház tekintélyét kell helyreállítani! Hodossy Imre: Ha az illető hatósági közeg, ha az illető altábornagy valóban megsértette volna a magyar országgyűlés mentelmi jogát, akkor ez az indítvány egészen helyén volna. De szembeszökő, hogy egy ilyen kemény eljárás és megtorlás, a mely itt inditványoztatik, csak az ellen volna megengedhető, a ki egy kétségtelenül fennálló jogszabályt öntudatosan megsértett. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát okvetetlenül azt kell tudni, hogy a most fennálló gyakorlat, érvényben lévő mentelmi jogunkba beleütközik-e az, a mi itt állítólag elkövettetett. Sebess Dénes: Preczedensekre nem lehet hivatkozni ! Krasznay Ferencz: Zaklatni nem szabad! Hodossy Imre: Ily indítványnál nem az a kérdés, hogy czélszerü volna-e még tovább kiterjeszteni a mentelmi jogot, hanem itt első kérdés, vájjon a fennálló és a gyakorlatban levő mentelmi jogba ütköző cselekedetet követett-e el az az altábornagy, mert csak ez volna megtorolható. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Hiszen lehetetlen volna megbüntetni valakit azért, mert megsértett egy olyan szabályt, a melyet még csak tágítás utján akarunk megalkotni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélsöbalóldalon.) Azért legelőször azt kell néznünk, hogy ezen inditvány, a mely előttünk áll, a most fennálló mentelmi joggal szemben megállhat-e és másodszor néznünk kell azt, hogy lehet-e, czélszerü volna-e, jó volna-e a mi mentelmi jogunkat tovább kiterjeszteni ? (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! A mentelmi jog ma abból áll és akként van formulázva az országgyűlés által, hogy a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés illető háza által — tehát semmiféle hatóság és semmiféle testület által a világon, — hanem csak az országgyűlés által és pedig annak azon háza által vonathatik felelőségre, a melyhez az illető tartozik. Ez a voltaképeni mentelmi joga az országgyűlésnek és az országgyűlés tagjainak. Ez egy teljes és tökéletes mentelmi jog. Azért, a mit egy képviselő — akár most képviselő, akár csak volt képviselő, akár most tagja a főrendiháznak, akár csak volt tagja a főrendiháznak — ezen minőségben mondott vagy tett, sem azalatt, a mig ő képviselő, vagy felsőházi tag, sem azután . . . Barta Ödön: A házon vagy azon kivül! Hodossy Imre: . . . igen, a házon vagy azon kivül, a mit, mint olyan, mondott vagy tett, azért őt soha senki, kérdőre nem vonhatja. (Általános helyeslés.) És ez odáig megy, hogy azért őt nem vonhatja felelőségre sem a biró, sem a közigazgatási hatóság, sem a rendőrség, sem fegyelmi hatóság, sem becsületbíróság, sem kaszinó, sem semmiféle testület a világon, magánember ép ugy nem, mint katonai, polgári vagy egyházi hatóság, és ha azt teszi az illető, legyen az bármilyen közeg a világon, beleütközik