Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-147
398 Ihl. országos ülés 1902 november 14-én, pénteken. könyvvezetési költségeket pedig azért, mert a jegyzőkönyv irása a vizsgálat technikai részét képezi, a ház pénztárának terhére venni. Ezek előadása után tisztelettel ajánlom a véleményes jelentés elfogadását. Zboray Miklós: Szót kérek az indítványhoz ! Elnök: Az 1899 : XV. t.-cz. 140. §-a ezt mondja: »A vizsgáló-bizottság inditványa felett a képviselőház, a bizottság és a netaláni kisebbségi vélemény előadóinak meghallgatása után, minden további vita kizárásával határoz.« Lehetetlen tehát a törvény szerint, hogy más, mint a bizottsági előadó e kérdéshez hozzászóljon. (Altalános helyeslés.) T. ház! A bizottsági előadó ur azzal a javaslattal járul a ház elé (Sálijuk! Halljuk!) a külön bíráló-bizottság nevében, hogy a tápéi választókerület képviselőküldési jogát ezúttal ne függeszsze fel. egyszersmind azonban a vizsgálati költségek tekintetében a bizottság kebelében hozott határozatot a ház elé terjeszti. Én azt hiszem, hogy ezen utóbbi pontra nézve a külön bíráló-bizottság a maga hatáskörében végérvényesen határozott, mert azok a szakaszok, a melyek a külön biráló-bizottság hatáskörét rendezik, azt mondják, hogy ugy a tanácskozás, mint a határozathozatal tekintetében ezen külön biráló-bizottságokra nézve a házszabályoknak a rendes biráló-bizottságokra vonatkozó rendelkezései érvényesek. Már pedig a bírálóbizottságok a felmerült költségek tárgyában végérvényesen határoznak és e részben az ő határozatuk a ház részéről semmiféle felülbirálat tárgyát nem képezi. Nekem tehát az a véleményem, hogy a biráló-bizottság megállapodásának e része csak tudomásvétel végett hozatik a ház elé, és hogy a házszabályok jelen stádiumában a külön biráló-bizottság e határozatai végérvényeseknek tekintendők. (Általános helyeslés.) Kérdem már most a t. háztól: elfogadja-e a biráló-bizottság előadójának azon indítványát, hogy a tápéi választó-kerület képviselőküldési joga ne függesztessék fel ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) E szerint a képviselőház a tápéi választókerület képviselőküldési jogát nem függeszti fel és — gondolom, — utasítja az elnökséget arra, hogy az uj választás megejtése iránt a kellő lépéseket megtegye. (Helyeslés.) Következik a másik ügy, a csongrádi választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése kérdésében kisorsolt külön biráló-bizottság véleményes jelentése (írom. 218A Az előadó ur kivan szólani. Ugron János előadó: T. ház! (Zaj. Elnök csenget.) A csongrádi választókerület képviselőküldési joga felfüggesztésének kérdésében kisorsolt külön biráló választmánynak a vizsgálat adatait kimerítően ismertető és részletesen indokolt véleményes javaslata szét lévén osztva a t. ház tagjai között, e helyen szabadjon csak rövid (Elnök csenget.) vonásokban megvilágítani a kérdés lényegét. (Halljuk! Halljuk!) A Csongrádon, 1901 október 10-én megtartott képviselőválasztás érvénytelenítése (Halljuk ! Halljuk!) érdekében beadott kérvény folytán a Curia által elrendelt és foganatosított vizsgálat lényege egy ténykörülmény körül forgott; a Baross-párti választók által a választást közvetlen megelőző időben rendezett vacsorák körül. Ezekre nézve a Curia megállapítván . . . (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ugron János előadó: . . . hogy a vendéglátók által azoknak rendezése okául használt czimek nem szolgálhatnak elfogadható czim gyanánt, hogy ezek a vacsorák a törvény 9. §-ában megállapított szokásos vendéglátásnak el nem fogadhatók, hanem a választók szavazásának megnyerése és biztosítása czéljából rendeztettek, megállapítván továbbá a Curia azt, hogy a Baross János megválasztott képviselőjelölt a választóknak ezen vacsorák általi etetésébe és itatásába, a vacsorákon történt megjelenésével, határozottan és kifejezetten beleegyezett; mely körülmény reá nézve feltétlen érvénytelenségi tényt és okot képez, a választást az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 6. pontja alapján érvénytelenítette. A választás érvénytelenítése tehát kizárólag a megválasztott jelöltre nézve feltétlen érvénytelenségi tény volt. Már most, t. ház, a parlament által kiküldött vizsgáló-bizottság a Curia vizsgálat-adataiból megállapította azt, hogy a választás napján a Hegyi-párt gyülekező helyén 220 választó részesült ellátásban; és azt, hogy a Baross-párti vacsorákon 63 választó vett részt. Megjegyzem itt, t, ház, hogy a Curia (Zaj. Elnök csenget.) Ítélete indokoló részének egyik passzusában felemlíti — a mint Boda Vilmos t. képviselőtársam különvéleményével jelzi — hogy a Baross-párti vacsorákon 100—120 választó jelent meg. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Ugron János előadó: Azonban ez a passzus csakis akihallgatott tanuknak általánosságban tett nyilatkozataira vonatkozik és vonatkozhatik, mert a vizsgáló-bizottság által a vizsgálat adataiból egyenkint és egyénenkint, a névjegyzékbe foglalás által eszközölt megállapítás szerint, a résztvevők száma 63. A kiküldött vizsgáló-bizottság kimondván azt, hogy a Curia által megállapított tényeket és körülményeket megállapitott tényékként fogadva el, ujabbi vizsgálat tárgyává nem teszi, de a curiai vizsgálat adatainak figyelembe vétele mellett is fenforogni látja szükségét annak, hogy a bizottság részéről a vizsgálat foganatosíttassák, s ezért a Curia által történt vizsgálat alkalmával ki nem hallgatott, de tényleg leszavazott választókat illetőleg ujabbi tanu-kihallgatásokat eszközöl. Tehát (Nagy zaj. Elnök csenget.) maga a
