Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-146

390 246. országos ülés 1902 november 13-án, csütörtökön. fordítani, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) T. ház ! Nem történt volna meg a kormánynyal az a szégyen, hogy mikor Kolozsvárott a dinasztiának egyik kiküldött tagja ezen sértést magáévá tette, hátat fordított neki és elsőbb a katonatisztekkel fogott kezett, s barátkozott és csak azután fordult a miniszterelnökhöz is egy pár szóra. Thaly Kálmán: Mindig igy szoktak, ez a regula. Pozsonyban is igy volt; Szilágyi Dezső azért nem vitte a házat oda. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pozsgay Miklós: És nem történt volna meg az, hogy ezen Grotterhalteért ma egy képviselőtársunkat fognak fülön a t, katona urak, . . . (Zaj. Mozgás jobbfelcl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az még kérdés!) és meg akarják fosztani katonai rangjától daczára annak, hogy ahboz nincs joguk. (Ellenmondás a jobboldalon. Zaj.) Bartha Ferencz: Komoly dolog ez, hiába nevetnek rajta. Pozsgay Miklós: Ilyen javaslatok helyett inkább előállhatna a kormány jó gazdasági, jó pénzügyi, jó törvénykezési javaslatokkal. Ezekre e nemzetnek nagy szüksége van. Vagy állana elő végre az önálló vámterülettel, a mely után, mint Messiás után vágyódik ma az egész ország. (Ugy van! Elénk helyeslés a szélsöbaloldahn.) És hiába hivatkozik a miniszterelnök ur arra, hogy a többség vele van. Az csak látszólagos többség, mert a kerületek ugy vannak beosztva, hogy neki legyen többsége. Ha azonban összeadnók azt a lélekszámot, a mely a mostani többséget ideküldi, kitudódnék az, hogy itt az ellenzéki párton van az igazi, a lélekszám szerinti többség. Lengyel Zoltán: Ott csak egy-két lélek van! Pozsgay Miklós: T. ház! A miniszterelnök ur megígérte a borvám-klauzulának az eltörlését. Most azonban, ugy látszik, mást gondol és hátat fordit ennek az Ígéretnek. Pedig a borklauzulának eltörlésére igen nagy szüksége van az országnak, ugy, hogy az abból származó hasznot összegben szinte képtelen kifejezni az ember. De nemesek a borvám-klauzulát kell eltörölni, hanem el kell törölni a borfogyasztási adót, mert annak túlságos magassága oda sodorta a nemzetet, hogy ma többet tesz ki a borfogyasztási adó, mint maga a bor ára és itt is ez a méltánytalan elbánás nem a t. túloldal vagyonos osztályát, hanem a kisiparosokat, a kis embereket sújtja. Mert akkor, midőn az a polgár, kinek eladó bora van, öt krajezárért adja oda a literjét, a fogyasztó hét krajezár adót kell, hogy fizessen azért. Ez igazán nagyon méltánytalan. Az adó eltörlése esetén nem kellene azon sopánkodnunk, hogy nálunk nem fogy a bor, hogy nincs keleté. Azért nem fogy, mert 40 krajezárért kell meginni azt a bort, a melyet a termelő öt krajezárért adott el. Ha azonban utat és módot nyújtunk arra, hogy ez az adótöbblet kevesbedjék, akkor a borfogyasztás növekednék. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn. Egy hang jobbfelöl: A kocsmárosok ellene vannak!) T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A legközelebbi napokban volt a földmivelésügyi miniszter ur Erdélyben egy kis körúton. (Halljuk! Halljuk!) Felhívom a t. kormány tagjait, a miniszter urakat, jöjjenek közülök el velem is egy körútra, nem messze, nem kívánok tőlük olyan hosszú utat, csak ide a Duna és Tisza közé, itt Budapest alatt. De inkognitóban jöjjenek velem, ne ugy mint a földmivelésügyi miniszter ur, a kinek aztán elővezették a községekben a legkövérebb jószágokat, a legszebb lovakat, fehérbe öltöztetett leányokat. (Elénk derültség.) a mivel el lett takarva az, hogy Erdélyországban milyen nyomorúság van. (Zaj a szélsKbalodalon.) Mert megtörténhetnék velem is az, hogy ott a községekben egy kis parádét csapnának a miniszter urnak azért, hogy talán hálából kapjanak valamit. Akkor meg fognák látni a miniszter urak, hogy ott a közt a nép közt milyen nagy a nyomorúság, hogy az a nép nem képes már több adót elviselni, az a nép nem képes már több véradót nyújtani. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert, t. miniszter ur, nem elég ám az, hogy ott vonul végig ez a nagy műút, hanem kellenek ott azok a más utak is, a melyek ahhoz a műúthoz hozzávezetnek, hogy jókarban legyenek, mert akkor meg fogja a miniszter ur látni, hogy van ott jó termés, de nincs, a ki értékesítse, nem birnak neki jhaezot találni, de az adóvégrehajtó nem bir várni, hogy értékesítse a gazda a terményt, annak van jó útja, hogy elvigye tőlük. (Ugy vau! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egy dicséretet azonban mégis kell a pénzügyminiszter urnak kinyilatkoztatnom, a mi az, hogy végre rátért arra az öntudatos czélra, hogy milyen szükséges a baja-báttaszéki hid, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldahn.) és kinyilatkoztatta, ^hogy azt már a költségvetésbe be is vette. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mikor a költségvetésben ezt fogjuk tárgyalni, mindnyájan meg fogjuk szavazni ezen költségeket, de ezt az indemnitást visszautasítjuk és nem adjuk meg. (Elénk éljenzés a szélsöbaloldahn. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az idő előre lévén haladva ós még többen lóvén szólásra feljegyezve, sziveskedjenek meghallgatni a holnapi ülésre vonatkozó előterjesztésemet. (Halljuk! Halljuk!) A holnapi ülés napirendjét illetőleg már régebben történt megállapodás arra nézve, hogy a holnapi ülésben fog előadatni és eldöntetni az a kérdés: vájjon a tápéi és csoagrádi választókerületeknek képviselőküldési joga felfüggesztendő-e vagy nem, és én azt indítványoznám, hogy az előadók meghallgatása és az ezen két kérdés feletti szavazás lenne a holnapi ülés